Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / A Houdini-gazdaság – Nemzetközi sajtószemle

A Houdini-gazdaság – Nemzetközi sajtószemle

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az a probléma, hogy a kínai és európai fejlesztési tervek stratégiai együttműködésének szövetét kizárólag a kínai oldalról szövik – írta a 16+1 budapesti csúcsáról rendkívül terjedelmes cikkében a német konzervatív lap. Stephan Löwenstein tudósító kiemelte, hogy az európai intézmények nem csak nem tettek ezért semmit, hanem ellenkezőleg, évek óta a projekt ellen emelnek szót. Legalábbis ami annak magyar részét illeti, az EU Bizottsága ragaszkodik ahhoz, hogy a megbízást Budapest ne egyszerűen odaadja, hanem az EU szabályozásának megfelelően közbeszerzési pályázatot írjon ki, és egyben felszólít az átláthatóság biztosítására. A magyarok ezt most megkockáztatják: kiírták a Kína által finanszírozott Belgrád-Budapest vasútvonal építését, az ajánlatokat január 19-ig lehet megtenni. „Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek gyakorlata van az ilyesmiben. Számára a kínai projekt a vasútvonalon túl is jelentőséget hordoz. Kormányra lépése, 2010 óta az úgynevezett keleti nyitást proklamálja, de tartozik az Oroszországhoz és Törökországhoz való viszony is. Kínával azonban Magyarország nem áll egyedül. ” – írta a tudósító. Mint írta, Kína már évek óta ápolja az úgynevezett 16+1 formátumot, amelyben 11 keleti uniós tagállam, valamint további 5, a csatlakozásra váró balkáni állam van jelen. Még állandó titkárságot is szervezetek Pekingben. A cél a pénzügyi együttműködés, infrastrukturális intézkedések, kulturális és ifjúsági cserék, gazdasági projektek és befektetések keveréke. Azóta a résztvevők évente találkoznak, de úgy tűnik igazán nagy figyelmet a dolog Nyugaton csak most keltett. A kínai miniszterelnök közel hárommilliárd eurónak megfelelő pénzügyi segélyeket és finanszírozásokat ígért. A fókusz a V4 államokon van: számukra már most is Kína már most is a második legnagyobb kereskedelmi partner Németország után. És a négy állam között egyértelműen Magyarország áll az élen, bér az utóbbi időben Varsó felzárkózott. Kína azonban nem kizárólagosan kötődik Közép-Európához, ezt mutatja egyebek mellett a görögországi Pireusz kikötőben vásárolt része. Pireusz fontos hídfőállás Kína számára Közép-Európa felé, ezért is olyan fontos a Belgrád-Budapest vasútvonal.

„Orbán Viktor nem jön zavarba, ha nagy szavakat kell mondani: ’A Kelet csillaga felemelkedőben van’, és „Egy új világrend van kialakulóban’, ezért a Selyemút-kezdeményezést a globalizáció egyik új struktúrájának tekintik, olyannak, amely már nem osztja a világot oktatókra és tanulókra, hanem megteremti a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapjait” – mondta egyebek között megnyitó beszédében.

Kína szempontjából persze kissé mások a dimenziók. Peking számára a formátum inkább 1+16, és Hszi Csin-ping államfő fogalmazta meg 2013-ban: stratégiailag összefogja Kína politikáját, amelynek célja, hogy megvesse a lábát Közép-Ázsiában, Afrikában és Európában. 2015-ben elfogadták a Selyemút akciótervet, öt fő témakörrel: a politika koordinálása, a kapcsolatok megteremtése az energia, a szállítási infrastruktúra, és a cyber-technika terén, a kereskedelmi és befektetési akadályok leépítése, a pénzügyi piac integrációja és a népek kölcsönös megértése – írta egyebek között Stephan Löwenstein.

A cikk még nem olvasható a neten.

Straight Talk USA

Amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat – írta a magyar miniszterelnökhöz intézett nyílt Dr. Radvanyi K. Miklos, A Frontiers of Freedom elnevezésű, jobbközép értékeket követő amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke. A szerző felidézte Orbán Viktor ifjúkori tevékenységét, majd rámutatott, hogy Orbán Antall József miniszterelnök halála után átalakította pártját, és kiengedte a nem létező magyar etnikai felsőbbrendűség palackjából a nacionalizmus szellemét. 1998-ban győzött a választásokon, és noha pártja mindössze 42 százalékot szerzett, Orbán „a győztes mindent visz” politikáját vezette be, ami szégyentelen korrupcióhoz, és a kormány vérlázító vircsaftjához vezetett. Ennek megfelelően a szavazók 202-ben elutasították a pártját, majd az ellenzékben töltött nyolc év alatt

„Ön utcai zavargásokat és más erőszakos zavaró akciókat szervezett, totális ellenállást hirdetett, és nem volt hajlandó részt venni a parlament ülésein, vagyis megtagadta a parlamenti ellenzéki vezetőként viselt felelősségét, és önmagát, valamint a pártját nagymértékben destruktív erővé változtatta a magyar politikában ” – idézte fel egyebek mellett a szerző.

Miután 2010-ben kétharmados többséggel tért vissza a hatalomba, és egy pártállam vezetőjeként ugyanazon a destruktív úton haladt tovább. „Kötetekre rúgna az Ön politikai, gazdasági, szociális, kulturális és erkölcsi bűneinek felsorolása. Ám a leginkább romboló politikai, gazdasági és erkölcsi bűneit fel kell sorolni. Valós esélye lett volna arra, hogy megteremtse az európai demokrácia modelljét, ha tiszteletben tartja a kormányzás mindhárom ágának, különösen az igazságszolgáltatásnak a függetlenségét. Ehelyett Ön feltalálta az ’illiberális demokrácia fogalmát’, amely csak azt bizonyította, hogy Ön egyáltalán nem érti, miről is szól a demokrácia. Háborodott arroganciájában szétverte az utóbbi negyedszázad reformjait, és a kirekesztő nacionalizmus mérgező ideológiáját terjesztette. Most a magyar kiválóság idióta verziójában azon van, hogy olyan alázatos generációt neveljen fel, amely bizonyosan nem lesz képes helytállni a globális versenyben” – írta a levél szerzője.

Így folytatta: „Ön a gazdaságban azt nem értette meg, hogy mit jelent a kapitalizmus. Az államkapitalizmus korrumpált formáját vezette be, amelyet ’Houdini-gazdaságnak’ neveznek: amelyben a magántársaságokat és termékeik elosztását egyaránt Ön és az Ön követői ellenőriznek.

Az Önnek tetsző egyének előnyben részesítésével, valamint azoknak a kizárásával, akik nem hajlandók részt venni az Ön ’fizess, hogy játszhass’ játékában, Ön ugyanazt a gazdasági rendszert vezette be, amely Mussolini fasiszta államát, Hitler nemzetiszocialista birodalmát és Sztálin Gulag-gazdaságát jellemezte. Az Ön közmunkája egy olyan képzetlen dolgozó alsó osztályt hozott létre, amely teljesen az Ön kormányától függ. Ez az osztály, amely a munkaerő harmadát teszi ki, sem gazdaságilag, sem politikailag nem szabadok. Ön és társai kielégíthetetlen étvágya a korrupcióra tönkretette az egészségipart, és az eddig kiváló magyar oktatási rendszert. A külpolitikában az Európai Unió politikai prostituáltjává tette önmagát. Miközben az EU pénzügyi juttatásai biztosították a létfenntartást, amely ahhoz szükséges, hogy a gazdaság a víz felett maradjon,

Ön naponta támadta Brüsszel ’birodalmi kormányzását’. Politikai zálogként felhasználva a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket, megpróbálta faji és etnikai vonalak mentén megosztani az EU tagállamait.

Ezzel egyidejűleg széles körben publikált lépéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, hogy igazolja otthoni diktatórikus rezsimjét. Ugyanilyen módon az Erdogan török elnökhöz fűződő állítólagos barátsága csupán azt szolgálta, hogy Ön indoktrinálja a magyar fiatalokat.” Végül a szerző rámutatott: „Ön nárcizmusával és megalomániájával elhagyta Magyarország és Európa politikai, társadalmi, és morális eszméit. Ehelyett a saját ’illiberális demokráciáját’ és korrupt gazdasági elképzeléseit reklámozta. Ezek nem azok az értékek, amelyek miatt a magyar emberek megválasztották Önt, és nem azok, amelyekre a magyarok törekednek. A magyarok igazi demokráciát és gazdasági szabadságot akarnak. Ezt a realitást viszont Ön nem akarja elismerni. Az Ön beteg egója despota és morálisan üres államért kiált. Csalódást okozott s népének. Azt kell remélniük, hogy Ön sürgősen távozik hivatalából, mert csak akkor tudnak újra szabadon élni, normálisan gondolkodni, és újra egy jobb jövőről álmodni”.

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A nemzetközi sajtó egyelőre túlnyomórészt hírügynökségi jelentések alapján számolt be a Soros-videókról. A német konzervatív lap tudósítója, Stephan Löwenstein tollából azt írta: Soros ellenkampánnyal válaszol a budapesti kormány ellene irányuló kampányára. A nyitott Társadalom Alapítvány által pénteken közzétett videókban az amerikai befektető magyar nyelven beszél magyarországi gyermekkoráról, arról, hogyan élte túl a holokausztot, és arról, mi motiválta az alapítvány létrehozásában, és kifejti, hogyan értékeli az Orbán Viktor alatti jelenlegi magyar kormányt. Orbán a maga részéről az állami rádióban rendszeres pénteki interjúját arra használta fel, hogy a Soros György elleni kampányát „Magyarország számára élet-halál kérdésének” állítsa be. Soros sokáig tartózkodott attól, hogy személyesen válaszoljon Orbánnak. Múlt héten aztán indíttatást érzett, hogy megnyilatkozzon, és visszautasítsa a magyar kormány állításait. Erre még rátett a videókkal, amelyeket közösségi hálózatok útján szándékoznak terjeszteni.

A hírek szerint Soros személyes beavatkozásának az egyik oka az lehet, hogy a magyar kormány nemrég bejelentette: a titkosszolgálatokkal figyeltetni fogja azokat a szervezeteket, amelyek támogatásban részesülnek Soros alapítványaitól. Ezt Orbán meg is erősítette pénteki interjújában.

Az állította, hogy egy „Soros-hálózat” le akarja bontani a határokon felhúzott kerítéseket, mert nem akarja, hogy a nemzeteket elválasszák egymástól. Azt akarja, hogy Magyarország idegen kultúrákat fogadjon, és azoknak pénzt adjon. „Mi azonban más jövőt akarunk” – idézte a szerző Orbánt, aki azt fejtegette, hogy ez ellen az államnak minden eszközével fel kell lépni, beleértve a belföldi titkosszolgálat jelentéseit is arról, hogy hogyan épül fel, miként tevékenykedik, és milyen befolyással bír a „Soros-gépezet”.

Der Spiegel

A hetilap honlapján ugyancsak beszámolt a Soros-videókról hírügynökségi jelentések alapján, és ezekből kiemelte: Orbán pénteki interjújában nem nevezett meg olyan konkrétumokat, amelyek netán a Soros-alapítványok törvényt sértő aktivitásaira utalnának. Orbán azt mondta, hogy a „Soros-hálózat” le akarja bontani a határkerítéseket, és befolyásolni akarja a jövő tavasszal esedékes választásokat. A miniszterelnök szerint e célból ez a „hálózat” emberek százezreit fizeti meg, hogy a választások előtt az egész országban úgynevezett „civil központokat” hozzanak létre, amelyek a pártokhoz nagyon hasonlóan működnek. Ám Orbán erre sem hozott fel bizonyítékokat az interjúban – írta a lap.

 

Voice of America

A műsorszóró részletesen ismertette a Soros-videók tartalmát, kiemelve, hogy Soros György szerint az elnyomás ma Magyarországon súlyosabb, mint a kommunista uralom alatt volt, továbbá azt, hogy ha „kiutasítják” a CEU-t, az egyetem elmegy, száműzetésben működik tovább, és visszajön, amint Orbán távozik. A videók ismertetése után a cikk végül megállapítja: Orbán egymás utáni harmadik, összesen negyedik mandátumára törekszik, jelenleg gyenge és megosztott ellenzéki pártok ellen indul. Azon van, hogy Sorost és a brüsszeli európai vezetést Fidesz-pártjának fő választási versenytársaként állítsa be.

 

Politico

Orbán Viktor nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral, de talált egy más utat arra, hogy befolyást gyakoroljon Németországban – a kancellárt megkerülve a tartományi vezetőkkel ápol kapcsolatokat – írta a portál „Orbán németországi mosolyoffenzívája” című terjedelmes cikkében. Ez a stratégia módot ad Orbánnak és tisztségviselőinek, hogy szembeszálljon a vezető európai hatalomnál a kormányukat érő bírálatokkal, és amellett érveljenek, hogy az EU Budapest keményvonalas menekültpolitikája, valamint Orbán egyéb, „illiberális demokráciára” vonatkozó vízió keretében folytatott politikája ellenére ne legyen olyan szigorú Budapesttel szemben. A cikk hosszan ismerteti, miért és milyen lépéseket tett az EU Budapesttel kapcsolatban, és a „nukleáris opció” májusi beindítása azt jelzi, hogy az európai fősodort frusztrálja Orbán és politikája. A cikk megállapítja: e háttér előtt Orbánnak szüksége van barátokra, és talált is ilyeneket Németországban, bár jó messzire a berlini politikai osztálytól. Az elmúlt hat hónapban Orbán Viktor látogatásokat tett Szászországban, Szászország-Anhalt tartományban, Bajorországban, Hessenben és Baden-Württembergben. és a német szövetségi rendszerben a tartományi miniszterelnökök jelentős szereplők.

Milan Nic, a Német Külkapcsolatok Tanácsának szakértője kifejtette a portálnak: amikor a német kormány elkezdte bírálni a magyar miniszterelnököt, Orbán elkezdte stratégiailag fejleszteni a tartományokhoz fűződő kapcsolatait, ahol több megértésre, az emberi jogokkal és politikai kérdésekkel kapcsolatban kevesebb kritikára, inkább a gazdasági kapcsolatok fókuszba állítására talált.

A tartományokban tett látogatások lehetőséget adnak Orbánnak arra, hogy közvetlenül érveljen a helyi politikusoknak, és interjúk formájában megjelenjen a helyi nyilvánosság előtt.

Kétoldalú téren 2015 óta nem volt Merkel-Orbán kétoldalú találkozó, és ideén elmaradt a Német-Magyar Fórum 1990-es évek óta minden esztendőben megtartott konferenciája, ami szintén a német-magyar kapcsolatok egyre hűvösebb voltára utal. Orbánnak komoly érdeke fűződik az erős kétoldalú gazdasági kapcsolatok megőrzéséhez – írta a cikk, és felsorolt számos gazdasági adatot: Orbán és miniszterei gyakori vendégei a német tulajdonban lévő vállalatok átadási ceremóniáin. Emellett Magyarország a németeknek úgy mutatkozik be, hogy kulcsfontosságú a német biztonság szempontjából. Miközben a német vezetés szerint a szolidaritás az, hogy más országok is fogadják be a rájuk jutó menekülteket, A magyar interpretáció az, hogy a szolidaritás az, ha Magyarország őrzi és biztosítja a schengeni határt.

A magyar deklarációk ellenére arra is utalnak jelek, hogy a magyar kormány megpróbálja kihasználni a Németországban mutatkozó megosztottságokat, például azzal, hogy a volt kelet-német résszel a kommunista korszak miatti közös bánat érzését igyekszik kelteni – állapította meg a portál, és Balog Zoltán november 10-i beszédét idézte. Orbán népszerű Bajorországban, Merkel ókonzervatív testvérpártja, a CSU köreiben, de támogatásra talál Bajorország határain túl, ezen belül egyes CDU-szervezetekben is. Végül az írás ismertette az Orbán szászországi látogatása körül kirobbant vitát.

The New European

Orbán Viktor magyar miniszterelnök trójai falóként lép fel, és belülről rombolja az Európai Uniót, ezért legfőbb ideje, hogy az EU felfüggessze a Magyarországnak nyújtott támogatások folyósítását – írta a brit folyóiratban Paul Knott Svájcban élő volt angol diplomata. Hosszan és részletesen ismerteti Orbán politikai életrajzát, ír hatalmas ambícióiról, valamint a magyarországi állapotokról, és megállapítja: a „Brüsszellel” konfrontációs kampányával, és azzal, hogy hídfőállást biztosít az EU felé Vlagyimir Putyinnak, Orbán a jelek szerint Európa egészét ássa alá.

A szerző Orbán pályafutásának ismertetésében rámutat:

nehéz bizonyítékokhoz jutni arra, hogy Orbán ma Magyarország leggazdagabb embere, de Szigetvári Viktor képviselő azt mondta, becslések szerint Orbán vagyona mintegy 650 millió euróra rúg.

„Annyi bizonyos, hogy családja tagjai és belső körei fenomenálisan meggazdagodtak miniszterelnöksége alatt, és a Forbes magazin 2015-ben azt írta, hogy az Orbán Viktor apjának és fiatalabb testvéreinek vagyona mintegy 23 millió euró. Ezután a szerző Mészáros Lőrinc pályafutásáról és meggazdagodásáról ír részletesen, megállapítva. hogy Mészáros személyes vagyona csak 2016/16-ban mintegy 80 millió euróra háromszorozódott meg. Szól Orbán és Simicska Lajos összeveszéséről is, amelyet a Moszkvához fűződő viszony váltott ki. Ismeretesek és jól dokumentáltak Oroszország uniós tagállamok aláásására irányuló nyílt és titkos akciói. Most úgy tűnik, hogy hogy Orbán Európában a Kreml trójai falovaként lép fel – állapította meg a szerző. Írt arról, hogy miközben az EU igyekszik csökkenteni Moszkvától való függését az energia terén, Orbán éppen az ellenkező irányba viszi Magyarországot, és szólt a paksi bővítésről, amely alighanem nem felel meg az unió szabályainak és döntéseinek, de Orbán más EU-szabályokat is megsértett, például a menekültügy terén.

„Orbán szemben áll az EU-val, és az orosz érdekeket segíti, és ezt az EU károkozás nélkül nem tűrheti a végtelenségig, de szerencsére vannak nyomásgyakorlási pontok. Egy állítólagos szuper-hazafi számára kockázatos Moszkva mellé állni. Az EU leleplezheti Orbán blöffjét azzal, ha reflektorfénybe állítja Putyinhoz fűződő kapcsolatait.

Megvilágosodást hozhatna, ha megkérdeznék a magyarokat, hogy vissza akarnak-e térni a Kreml ölelésébe, vagy inkább a szabad és demokratikus Európában akarnak-e maradni. A leghelyesebb az lenne, ha ezt a kérdést az Európai Néppárt tenné fel. Orbán Fidesz pártjának érthetetlen módon megengedték, hogy a csoport tagja maradjon annak ellenére, hogy ismételten szembehelyezkedett annak értékeivel és sértegette vezetőit. Az Európai Néppártnak azonnal ki kellene zárni a Fideszt. Mindenekelőtt pedig az EU-nak fel kellene függeszteni a Magyarországnak nyújtott támogatások folyósítását mindaddig, amíg le nem zajlik az EU könyvvizsgáló testületének, vagy az Olafnak egy átfogó vizsgálata. Idézi a cikk a támogatásokkal és azoknak a magyar GDP-ben betöltött szerepével kapcsolatos 2015-ös adatokat, és megállapítja: számos hiteles állítás van forgalomban arról, hogy Orbán az uniós támogatásokat klienshálózata karbantartására fordítja – írta a szerző, és erre példákat hoz fel.

Az uniós támogatások folyósításának felfüggesztése megállítaná Orbán abban, hogy nagyvonalú ajándékokat adjon szövetségeseinek, és eléggé megszorongatná a magyar gazdaságot ahhoz, hogy a fejek arra koncentráljanak, hogy vállalják az uniós tagállamként Magyarországra háruló felelősséget.

Orbán ugyan könyörtelen szereplő, de sebezhetővé teszik őt az Oroszországhoz fűződő kapcsolata és az uniós támogatásokra támaszkodása. Magyarország egyáltalán nem hasznos az Európai Uniónak mindaddig, amíg bomlasztó, és amíg Oroszországot szolgálja az EU-val szembeni károkozásban. Az EU megengedheti magának, hogy kemény legyen. Mi több, amikor éppen újjáépíti kollektív erejét, hogy helyt tudjon állni az egyre nagyobb kihívásokkal szemben, az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy ne legyen kemény – írta a szerző.

 

Der Tagesspiegel

Jean-Claude Juncker, az EU-Bizottság elnöke és Navracsics Tibor illetékes uniós biztos a német lapban közös vendégkommentárt közölt „Az európai identitás erősítése” címmel. A cikk azt részletezi, hogy Európa az oktatás és a kultúra révén válhat öntudatossá és magabiztossá, és hogy mit tervez ezen a téren az EU.

(A DK sajtóválogatása)

 

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Fábián András: Mi a diktátort magunk választjuk

A simabeszédű Lázár Jánost nem azért kell időnként meghallgatni, mert ő az igazság bajnoka, vagy …