Home / HÍR / Lopakodó expanzió – Nemzetközi sajtószemle

Lopakodó expanzió – Nemzetközi sajtószemle

Ukraine Nachrichten

A ukrán sajtót tallózó ügynökség német kiadásában a Levij Bereg című orosz nyelvű kiadvány „Lopakodó expanzió: Magyarország hozzáférést akar a Kárpátalja terület fontos infrastruktúrájához” című cikkét. (A Levij Bereget a Gorsenyin intézet elnevezésű ukrán politikatudományi és szociológiai kutatóintézet jegyzi – a szerk.)

A cikk megállapította: a hivatalos Budapest politikája egyre inkább az ukrán állam területére való, lopakodó (nem katonai) terjeszkedésre emlékeztet. Törvénysértő módon útleveleket ad ki, megvásárolja a kárpátaljai lakosság lojalitását, nyelvi gettót hoz létre, és most kísérletet tesz arra is, hogy ellenőrzést szerezzen ukrán területen lévő fontos infrastruktúra-objektumok felett – írta a cikk. A magyar kormánynak nem áll szándékában, hogy feladja az Ukrajnával szembeni konfrontációs kurzusát, és folytatni fogja „diplomáciai háborúját”. Az ország hatalmasai azzal fenyegetik Ukrajnát, hogy megakadályozzák Ukrajna integrációját az EU-ban és a NATO-ban, ha Kijev nem változtat az új oktatási törvényen, és ezt az álláspontit nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megerősítette. Az EU-val kapcsolatos magyar fenyegetések nem tűnnek valami komolynak: Budapestnek maga is komoly konfliktusban áll Brüsszellel, „onnan még olyan fenyegetések is elhangzanak, hogy kizárják az országot”. Emellett jelenleg senki sem törekszik Ukrajna csatlakozására, még ilyen perspektívát sem nyitnak Kijev számára, a társulási szerződés pedig már érvényben van. Vagyis nagy a csatazaj, de a zsarolási kísérlet elég gyenge. Más a helyzet a NATO-val: a csatlakozásról ugyan még nincs szó, de Magyarország megakadályozta még a NATO-Ukrajna bizottság december 6-ra tervezett összehívását is. Ez természetesen nem lesz hatással a NATO és Ukrajna közötti együttműködési program megvalósítására és az ukrán hadsereg folyamatban lévő átstrukturálására. Ám maga a NATO számára messzemenő következményei lesznek, amennyiben nem tartják meg az ülést: megmutatja, mennyire sérülékeny a szervezet a komoly belső politikai nézeteltérések miatt, és azt, hogy még békeidőkben sem képes ezeket elhárítani. Vajon meg tudna-e birkózni a NATO a helyzettel, ha valóban katonai konfliktusról lenne szó? Meg tudja-e tartani a kollektív védelemről szóló ígéretét? Másodszor a NATO-n belüli konfliktus arra indíthatja Kijevet, hogy megváltoztassa a nyugati határával kapcsolatos katonai terveit. Korábban már azt is szóba került néhány őrült magyar felvetésére, hogy bevetik a magyar fegyveres testületeket Ukrajna állami területén, állítólag „az ukrajnai magyarok védelmére”, de nem világos, hogy ki ellen. Ez annyit tesz, hogy csak egy komolyan vehető ukrán katonai potenciál alkalmas a „forrófejű magyar fiúk” lehűtésére. Egészen hasonlókat hallhattunk már évek óta Moszkvától is, amely annektálta a Krímet és háborút folytat a Donyeck-medencében. Emellett Magyarország fellépése megrázza a hitet abban – és nem csak Kijevben -, hogy a NATO-tagság hatékony segítséget biztosít az agresszióval szemben, és garantálja a szövetség területi épségét. A cikk megállapította: a hivatalos magyar politika egyre inkább „lopakodó expanzióra emlékeztetnek, és idézi magyar politikusok, köztük Semjén Zsolt és Gyöngyösi Márton kijelentéseit. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása törvényt sért, és az autonómia-követelésekre, majd megállapította: Budapest azon van, hogy a Kárpátalján megőrizze a Magyarországgal közös nyelvi és kulturális térséget, ezért is reagált olyan rosszul az oktatási törvényre. „Zavarja a magyar hatalmasok azon terveit, hogy támogassák az általuk ukrán területen létrehozott magyar nyelvi gettót” – írta a cikk. Ezen kívül Magyarország megvásárolja a kárpátaljaiak lojalitását orvosoknak és tanároknak nyújtott anyagi támogatással, ingyenes étkeztetéssel, kisgyerekek ingyenes oltásával, és a kisvállalkozóknak nyújtott hitelekkel. És a magyar vezetők nyilatkozatainak tükrében egészen más fényben tűnik fel az ukrajnai infrastrukturális projektek, így a Beregszász és Ungvár közötti útépítés finanszírozása is, amely az említett út esetében 50 millió eurót tesz ki. Ám az út mellett Orbán és emberei érdeklődést tanúsítanak az ungvári nemzetközi repülőtér iránt is, amely a megye önkormányzatának vállalkozása. Nem csak a WizzAirnek szóló licencekről van szó, hanem arról, hogy igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a repülőteret. A magyar kormány idén szeptemberben kezdett élénk érdeklődést mutatni a repülőtár iránt. Előbb diplomaták kezdtek érdeklődni, és a helyiekkel arról beszéltek, hogy hosszútávra bérbe lehetne adni a légikikötőt a „XANGA Investment & Development Group“ magyar tanácsadó cégnek, vagy a Debreceni Repülőtér Kft-nek, vagy Magyarország egészében megvásárolná. Amint a cikk szerzője helyi illetékesektől megtudta, szeptember 26-án tíz főből álló egész magyar delegáció érkezett a reptérre, tagjai között a magyar közlekedési minisztérium illetékes szakértőivel és a beregszászi konzulátus diplomatáival. Műszaki, légiforgalmi és időjárási adatok iránt érdeklődtek részletekbe menően, és megtekintették az üzemi övezetet a kifutópályáktól a világító jelzőrendszerig és az irányító toronyig, miközben mindent lefényképeztek. Október 7-én Buhajla József ungvári főkonzul kereste fel a repülőteret, és azt ellenőrizte, alkalmas-e a repülőtér egy Szijjártó Péter vezette magyar kormányküldöttség chartergépének a fogadására. A látogatást a magyar fél nem egyeztette Kijevvel, hanem kész tények elé állította az ukrán felet. Szijjártó eljött Ukrajnába, és nem volt hajlandó Pawlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel találkozni. „Ez a botrány egyértelműen megmutatja, hogy a magyar állami tisztségviselők szándékosan viselkednek provokatív módon a Kárpátalján, és nem törődnek a vendégekre vonatkozó magatartási szabályokkal. Mert nem vendégnek érzik magukat” – írta a cikk. Figyelmeztet arra, hogy körültekintőnek kell lenni a külföldi befektetésekkel, mert „éppen az utóbbi időben nem egy külföldi befektető bizonyult báránybőrbe bújt farkasnak”, és erre felhozott több orosz példát.

Végül megállapítja: az ungvári repülőtér a Kárpátaljai Terület egyetlen légikikötője, amely alkalmas a Boeing utasszállítók és az orosz Il-16-os katonai szállítógépek fogadására is. Itt lehet kiépíteni a közlekedési útvonalakat Ukrajna más részei felé, ha nincsenek megfelelő utak és vasútvonalak: például ha a magyar lakosok elzárják ezeket, vagy kárt okoztak bennük természeti, vagy más katasztrófák, esetleg éppen szándékosan.” Újra el kellene tehát követni a korábbi hibákat, és önként át kellene engedni állami területet egy szomszédos ország hatalmasainak? Méghozzá olyan ellenségeseknek, mint Orbán, és a hozzá hasonló többi revansista politikus? Szerintem a hivatalos Budapest Ukrajnával szembeni, itt leírt destruktív (sőt, ellenséges) fellépésének fényében ez stratégiailag rövidlátó, mi több, egyszerűen veszélyes döntés lenne a megye egy kritikusan fontos infrastruktúra-objektumát teljesen Budapest ellenőrzése alá helyezni – különös tekintettel a Budapest és Moszkva közötti szoros egyeztetésre” – írta a szerző.

Read more at https://ukraine-nachrichten.de/schleichende-expansion-ungarn-will-zugang-wichtiger-infrastruktur-transkarpatien_4729#ZgfetF7xk2SxS333.99

https://lb.ua/world/2017/11/20/382205_polzuchaya_ekspansiya_vengriya_hochet.html

Der Standard

Hans Rauscher tekintélyes szemleíró kommentárjában példákat hoz fel arra, hogy Trump elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése után számos megnyilvánulása volt Európában a muzulmánok antiszemitizmusának, és figyelmeztetett: ezeket a megnyilvánulásokat vissza kell szorítani. Rauscher rámutatott: antiszemitizmust az európaiak is tudnak produkálni, ehhez nincs szükség arabokra. „A legutóbbi példa Orbán Viktor magyar ’keresztény’ miniszterelnök aljas kampánya a magyar származású Soros György állítólagos ördögi terve ellen, miszerint úgymond el akarja árasztani Európát muzulmánokkal” – írta Rauscher. A legutóbbi zsidóellenes muzulmán incidensek Európában Trump elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése nyomán törtek ki. Idézte a The New York Times egyik kommentárját, amely szerint „Netanjahu cinkosságával felülkerekedtek az etnonacionalista, vallásos izraeli ideológusok, akik azt hiszik, hogy a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet a Bibliában Izraelnek ítélték, bárki lakjon is ott”. A palesztinoknak soha nem sikerült hatékony, sikert ígérő, de békés felszabadítási mozgalommá szerveződni. A tömeges, erőszakmentes ellenállás lehetőséget jelentene, de a palesztinok terrorizmusban és bombasztikus retorikában vesznek el. Ezért a lopakodó izraeli terjeszkedés várhatóan még nagyon sokáig eltart majd. Ami azt is jelenti, hogy mi itt Európában még sokáig szembekerülünk az importált muzulmán-arab antiszemitizmussal és anticionizmussal. Ezzel kapcsolatban egyrészt el kell kerülni a bűnösen provokatív lépéseket. De ennél is fontosabb, hogy a radikális iszlamisták antiszemitizmusát itthon visszaszorítsuk. „Ebben az esetben aligha lehet megkerülni az agresszívan antiszemita tüntetések és csoportok megfigyelését és betiltását, ez azonban aligha sértené a gyülekezési szabadsághoz való jogot, hanem demokráciapolitikai intézkedés lenne” – írta Hans Rauscher.

https://www.derstandard.de/story/2000070126295/antisemitismus-der-muslime-in-europa

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az ausztriai Baumgarten gázelosztó állomáson bekövetkezett robbanás egy emberéletet követelt, 21 személy sérüléseket szenvedett, de a további veszély már elhárult – írta a lap hírösszefoglalójában. Baumgarten Bécstől 50 kilométerre észak-nyugatra van. A robbanás, és az okozott tűz okait még nem sikerült tisztázni, de a szakértők műszaki hibára gyanakszanak. Az kompresszorállomás üzemét leállították. Ausztria gázellátása „belátható időre” normális, de további intézkedésig problémák lehetnek a Horvátországba, Olaszországba és Szlovéniába irányuló gázszállításokkal – közölte az állomást üzemeltető Gas Connect, az osztrák ÖMV leányvállalata. A szlovák határ közelében lévő állomás a legnagyobb Ausztriában, és az egyik legfontosabb Közép-Európában. Itt találkoznak össze azok a vezetékek, amelyek orosz gázt szállítanak Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Szlovéniába, Horvátországba és Magyarországra. A közölt adatok szerint évi 40 milliárd köbméter, vagyis az EU-ba szállított orosz gáz mintegy 10 százaléka megy át. Különösen fontos Olaszország ellátása, amely egyébként csak Észak-Afrikából és folyékony állapotban kap gázt. Ezért Róma elővigyázatosságból kedden szükségállapotot hirdetett ki a gázellátásban, noha az üzemeltető hangsúlyozta, hogy a tartályokban egyelőre elegendő gáz van a szükségletek ellátására. Ukrajnából, amely az orosz gáz számára a fő tranzitállam, szlovák adatok szerint kedden az előző napihoz képest 30 százalékkal kevesebb gáz érkezett. A távvezeték-üzemeltetők német szövetsége sem számít egyelőre problémákra. Közlése szerint a vezetékek és tárolók kapacitása Európában olyan jó, és a beszerzési források annyira sokfélék, hogy át lehet irányítani a szükséges mennyiségeket, és ezzel biztosítani lehet a megfelelő ellátást. Egy további illetékes szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a Keleti-tengeren át vezető Északi Áramlat vezetéken is érkezik gáz, kapacitása évi 55 milliárd köbméter, és Európában Németország rendelkezik a legnagyobb tároló kapacitással, amely megfelel az éves szükséglet negyedének, és jelenleg 70 százalékban telített. . A nyugat-európai piacokon ennek ellenére kedden előbb jelentősen emelkedtek a gázárak. A januári szállítású gáz délelőtt 20 százalékkal drágább volt, mint hétfőn, és ez volt a legmagasabb ár 2013 márciusa óta. Később azonban újra visszaestek az árak. A Baumgartenben elosztott gázt az orosz Gazprom szállítja, amely kedden jelezte, hogy elkerülő útvonalakat keres. Egyelőre nem világos, hogy a Baumgarten állomás mikor kezdhet újra üzemelni. Az ÖMV szóvivője szerint nem órák, hanem napok szükségesek. A Gas Connect közölte, hogy minden tüzet eloltottak.

(Az összefoglaló még nem olvasható a neten.)

EUObserver

Az Európai Unió Bizottsága „elfogadhatatlannak” nevezte Donald Tusk tervét, amely szerint el kellene törölni a menekültek áttelepítésére vonatkozó, kötelező kvótákat. Dimitris Avramopoulos migrációs biztos kedden Strasbourgban kijelentette: „A terv tagadja, ignorálja mindazt a munkát, amelyet az elmúlt három év alatt végeztünk”, „aláássa az európai projekt egyik fő pillérét, a szolidaritás elvét”, és „Európa-ellenes”. Hozzátette: a szolidaritásból nem lehet válogatni, és Európának erkölcsi és jogi kötelessége a menekültek megvédelmezése. A szokatlanul szókimondó állásfoglalás azzal áll összefüggésben, hogy az EU vezetői csütörtökön tartandó csúcsértekezletükön vitatják meg a migráció kérdéseit. Tusk a dokumentumában azt írta, hogy a kötelező kvóták, ahogyan azokat a bizottság javasolja, „erősen megosztóak” és „nem bizonyultak hatékonynak”. Tusk már október végén is kifejtette, hogy a kötelező kvótáknak „nincs jövője”, tekintettel a V4 határozott szembenállására.

„Tusk azt hiszi, hogy hogy a dolgok jelen állása mellett most nehéz konszenzust találni a kötelező kvótákhoz” – idézett a portál egy EU-tisztségviselőt, aki hozzátette: a kvóták bevezetéséről szóló szavazásid folyamat „csak a megosztottságot mélyítette”.

https://euobserver.com/migration/140255

Menafin

A közel-kelti hírügynökség is közölte Soros György magyarul is megjelent levelét.

http://menafn.com/1096220329/The-Hungarian-govts-failed-campaign-of-lies

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ma bezár a bazár

Az Országgyűlés ma a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők emellett …