Home / HÍR / A hétvége – onnan nézve

A hétvége – onnan nézve

Nemzetközi lapszemle 2017. augusztus 2-4., szombat-hétfő

Der Spiegel

Orbán Viktor miniszterelnök tulajdonképpen „meg akarja állítani Brüsszelt”. Ez volt az eddigi legutóbbi, idén tavaszi, nagy EU-ellenes kampányának szlogenje. Ebben a kampányban azt állította, hogy az EU a kötelező menekültpolitikával Magyarországot etnikai összetétele, életmódja és kultúrája megváltoztatására akarja kényszeríteni. A kormányfő akkor tele plakátolta az országot unió-ellenes jelszavakkal, és egy „nemzeti konzultációval” reklámozta szigorú bezárkózási politikáját. Most számlát küldött az Európai Uniónak, hogy vállaljon részt a magyar határkerítés költségeiből. Az indoklás szerint a kerítéssel és több ezer határvadásszal nem csupán magát, hanem „egész Európát védi a menekültáradattól” a magyar adófizetők pénzéből, és legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás végre a határvédelem területén is érvényesüljön. Lázár János is azzal érvel, hogy Magyarország a menekültválság kezdete óta a schengeni határ védelmének szabályaihoz tartja magát, és ennek fejében igazán elvárhatja a szolidaritást. A stratégia mindenekelőtt azért cinikus, mert az unió egyetlen más tagállama sem védekezett olyan vehemensen a közös európai menekültpolitika vállalása ellen, mint éppen Magyarország, és 2015 óta többször is szerveztek nagy kampányokat az úgymond Brüsszel által szervezett migráció ellen. A borsos számla magyarázata mindenekelőtt a választási harcban keresendő. Orbán és pártja ugyan vezet a népszerűségi listákon, de erőssége nagyrészt az ellenzék a szétzilált, és egymást gyakorlatilag szétmarcangoló gyengeségében áll. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a magyarok többsége politikaváltást akar, és az Orbán és kormánya által kitűzött számos témát másként látja. Így például a magyarok kifejezetten Európa-barát nézeteket vallanak,l és a Soros György elleni kampányt még a Fidesz sok híve is túlzónak tartja. Sok magyar elutasítja Orbán Putyinnal való barátkozását is. Emellett a lakosságban nő az elégedetlenség a Fidesz-politikusok és a párthoz közelálló oligarchák korrupciós ügyei miatt. Egyedül a menekültkérdésben áll a legtöbb magyar Orbán mögött, az egyetértés messze túlmegy a Fidesz szavazóinak körén. Ezért kínálkozik fel a téma folyamatos napirenden tartása. Ám nem csupán választási manőverről van szó. Orbán már jóval a menekültválság előtt sokszor óvott sötét szavakkal a keresztény Napnyugat hanyatlásának veszélyétől, és felszólította az európai konzervatív pártspektrumot, hogy szálljon szembe azzal, amit ő „liberális-kozmopolita fősodornak” nevez. Ő maga egyre inkább a keresztény Európa reformátorának és megmentőjének misszionárius szerepében látja magát – írta a szerző, Keno Verseck, és idézte Orbán Viktor több vonatkozó beszédét.

http://www.spiegel.de/politik/ausland/viktor-orban-schickt-rechnung-an-eu-440-millionen-fuer-grenzzaun-a-1165671.html

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A lap tudósítója ismertette a számla benyújtását és az arra adott szarkasztikus német és brüsszeli válaszokat, majd megállapította: aligha véletlen, hogy Orbán a követelésével Donald Trumpra emlékeztet, aki választási kampányában azt ígérte, hogy kerítést építenek majd a mexikói határon, és azt a mexikóiak fogják megfizetni. Ami Trumpnak megfelelt a választási kampány slágereként, abból Orbán is hasznot akar húzni. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag megkezdődött a választási harc. Orbán tulajdonképpen ettől függetlenül is folyamatos kampányt folytat, mégpedig lehetőleg nem az ellenzéki pártokból érkező, kisszerű ellenfelekkel, hanem a nagy ellenfelekkel szemben, ahol Soros Györggyel, hol az EU Bizottságával. „Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani” – így szól egy jelszó, amely a Fidesz köreiben forog. „Brüsszel egyenesen szarkazmussal reagált Orbán követelésére, de a megfogalmazások nem fedhetik el, hogy egy sima elutasítás bizonyos körülmények között tarthatatlan lenne. Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott szükségsegélyként a határvédelemre. Ám ha a bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel „kerítés” állna” – írta Löwenstein.

http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/ungarischer-grenzzaun-loewe-gegen-loewen-15179258.html

Der Spiegel

Horst Seehofer, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök támogatja Orbán miniszterelnök óhaját, hogy pénzt akar az EU-tól a határkerítésére. Seehofer megérti a követelést – erről a Passauer Neue Presse című regionális lapnak beszélt. Seehofer kifejtette: az EU ugyan elutasította a kérést, de ő erősen „rokonszenvezik” Orbánnal. „Másokkal ellentétben ismerem az egész életrajzát, és abban benne van a kommunista diktatúra elleni harca is, amelynek során nagy kockázatokat vállalt” – mondta. Orbán nem olyan „ördögi figura”, amilyennek Európában szeretik beállítani – idézte a hetilap online kiadásában a bajor politikust.

http://www.spiegel.de/politik/deutschland/horst-seehofer-kann-grenzzaun-rechnung-von-viktor-orban-nachvollziehen-a-1165924.html

The Washington Post

Agngela Merkel kancellár és Martin Schulz szocialista jelölt vitájából a lap azt emelte ki, hogy a két fél Trump, és nem egymás ellen ment, és a vita nem annyira párbajra, mint inkább duettre emlékeztetett. A kilencven perces vita igen jól nevelt eszmecsere volt. A felek a menekültügytől a gazdaságon át egészen Trumpig – minden témában alkalmi enyhe egyet nem értést mutatott, de tartózkodott a komoly támadásoktól. Trump lényegesen több bírálatot kapott, mint amennyit egymásra zúdítottak a résztvevők. A vitára egy olyan versengés véghajrájában került sor, amelyben Merkel és pártja hónapokon át kényelmesen vezetett. A felmérések szerint 40 százalékra számíthat a kancellár, ami azt jelenti, hogy vélhetően újra – negyedszer is – ő alakíthat kormányt. Schulz pártja messze mögötte, 20 százaléknál jár, és nehéz volt számára megkülönböztetni magát a CDU-tól négyévi koalíció után. Az újabb nagykoalíció szerepel a választások utáni lehetőségek között. Korábban Merkel pozíciója Schulz részéről balról, a AfD részéről jobbról került némi veszélybe, de mindkét kihívás elhalványult, és Merkel sikeresen folytatott kockázatokat alig vállaló kampányt, amely a saját teljesítményére, a német gazdaság vezetésére koncentrált és némileg megkerülte az ország jövőjével kapcsolatos kérdéseket. A vasárnapi vita pedig lehetővé tette számára, hogy kitartson e forgatókönyv mellett. Schulzról azt tartották, hogy sürgős szüksége van a vitában aratott győzelemre, de az első gyors felmérések szerint ezt nem szerezte meg, a tévénézők Merkelt hitelesebbnek és rokonszenvesebbnek látták. A vitában számos téma szerepelt, de fontosabb, hogy mi maradt ki – a Brexit, Oroszország és az euró jövője – és Schulz lényegében azzal érvelt, hogy ugyanazt tette volna, mint Merkel, csak sikeresebben. A kancellár talán legvitatottabb epizódját, a menekültválságot illetően a kihívó azt mondta, szorosabban együttműködött volna az európai partnerekkel, de Merkel azt válaszolta, hogy megpróbálta, de visszautasították, és hogy kitart a döntése mellett. A gazdaság kérdésében Schulz fairebb rendszert követelt, Merkel a növekvő bérekre hivatkozott, valamint a munkanélküliségre, amely jelentősen csökkent hivatalba kerülése óta. Schulz számára kevés mozgásteret hagyott, hogy a pártja együtt kormányzott Merkellel, és ezt Merkel ki is mondta azzal, hogy Schulz pártja is támogatta a döntéseit. A tévéstúdió viszonylagos harmóniájától élesen eltértek az online történések, ahol a vitából kimaradt kisebb pártok küzdöttek a figyelemért.

https://www.washingtonpost.com/world/in-german-debate-merkel-and-her-challenger-go-after-trump-but-not-each-other/2017/09/03/dab118a0-8f42-11e7-9c53-6a169beb0953_story.html?utm_term=.6eb6b69a4dcd

http://www.bbc.com/news/world-europe-41143988

Die Zeit

Szakértők már régebben követelik, hogy a digitalizálás kínálta lehetőségeket, az internetet a polgárok bevonására is használják fel, és most az osztrák parlament második kamarája online-konzultációt indít. A demokráciának sürgős frissítésre van szüksége. Amennyiben az európai államok nem igyekeznek megerősíteni a demokratikus intézményekbe vetett, meggyengült bizalmat, akár maradandó károsodás is érheti a politikai modellt, amely Európa számára olyan sokáig biztosított jólétet és szabadságot. Ezt egyebek között tanulmányok vetik fel, amelyeket a Velencei Klub – a kormányszóvivők és a közintézmények sajtóilletékeseinek szervezete – is tanulmányozott. Az osztrák szövetségi tanács, a parlament sokszor megmosolygott alsóháza most arra vállalkozik, hogy a jövő demokráciájának kísérleti laboratóriumává legyen, és egy projekt keretében megpróbálja a több demokrácia elérése érdekében felhasználni a digitalizálást és az internetet. A kezdeményezés égetően sürgős, mert az uniós tagállam Magyarországon, Lengyelországban, és különösen a nem tagállam Törökországban nyíltan tekintélyelvű célokat követő politikusok és pártok nagy támogatásra találnak a lakosság körében. Ám a demokráciát nem csupán olyan csoportok fenyegetik, amelyek nyíltan mondják, hogy nem tartják sokra. Éppen ennyire veszélyes a demokratikus intézmények iránti bizalom hanyatlása. Egyre több polgár érzi úgy, hogy a döntések a feje felett, zárt ajtók mögött születnek. A szakértők jobb átláthatóság és több részvételi lehetőség megteremtését javasolták. A polgárok tájékoztatást akarnak, és nem csak utólag. Részt akarnak venni, bele akarnak szólni, és a részvétel nem csupán népszavazásokat jelent, hanem ellenkezőleg: a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a politikai vitákban, elképzeléseket terjesszenek elő, kommentálják az indítványokat. A technikai feltételeket biztosítja a digitalizálás és a mobil kommunikáció, amely lehetővé teszi a távolabb élők bevonását is. A most induló ausztriai projekt valójában egy új politika modelljének tekinti magát, amelyet majd menet közben talál fel. Más szóval az osztrák szövetségi tanács maga veti be, és ezzel valós bevetésben próbálja ki azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a jövőben a több demokráciát szolgálhatják. A cikk részletesen ismerteti a kísérlet előzményeit, egyebek között három zöld könyv kidolgozását, majd megállapítja: Az online részvételben forradalmi potenciál van. Online részvétel már régebben létezik, különösen az EU szintjén, de ott bizonyos ismeretekre is szükség van a kommentárok leadásához. Az osztrák szövetségi tanács most egy Pnyxnet elnevezésű szoftvert dolgoztatott ki, amely szeptember 5-től lehetővé teszi a www.digidem.at címen, hogy éppen a kérdésről szóló harmadik zöld könyvről online vita kezdődjön: ezzel lehetővé válik, hogy jelentős számban bevonjanak a politikán kívüli polgárokat. Van ebben némi forradalmi potenciál, mert akár már hamarosan hétköznapivá válhat, hogy a polgárok otthonról, a laptopjuk segítségével véleményt nyilvánítsanak például akkor, ha a parlamenti bizottságok új törvények tervezeteit vitatják meg. Egyelőre a hozzászólásokat csupán tartalmi szempontból vizsgálják majd, függetlenül attól, hogy egy polgár, egy közintézmény, érdekvédelmi szervezet vagy akár egy tartomány küldte. Ezzel a hagyományos osztrák belpolitika bonyolult szövedéke másodrendű színtérré válik, és a helyére olyasmi lép, amit akár valóős demokráciának lehet nevezni.

http://www.zeit.de/2017/36/buergerbeteiligung-digitalisierung-oesterreich-parlament/komplettansicht

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

A legaljasabb nemzeti konzultáció evör

Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október …