Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Abszolút hatalom – Nemzetközi sajtószemle

Abszolút hatalom – Nemzetközi sajtószemle

Der Standard

„Bumeránggá válhat a „Jobbikkal való szociálliberális egységfrontért”, mint „a rablóbandaként működő Orbán-rezsim” (Debreczeni József) legyőzésére adódó legutolsó esélyért: Jobbik a radikális széleken, a baloldal pedig a törzsszavazók körében veszít voksokat, és ebben az esetben a Nyugatról verbális figyelmeztetések ellenére nem veszélyeztetett, Keleten körüludvarolt Orbán minden eddiginél jobban élvezhetné abszolút hatalmát – figyelmeztetett Lendvai Pál. Ismertette Heller Ágnes és mások ezzel kapcsolatos állásfoglalásait, és megállapította: Heller megfogalmazása talán provokatív, de nincs egyedül. A választási rendszer átalakítása nyomán a Fidesz a szavazók 31 százalékának a voksával kétharmados többséget szerezhet a parlamentben. Tekintettel a baloldali és liberális szervezetek megosztottságára és viszályaira egyfelől, valamint a szavazni nem szándékozók növekedő számára másfelől a közvélemény-kutatók Orbán szinte bizonyos győzelmét és egyenesen a Fidesz abszolút többségét prognosztizálják – írta Lendvai, és úgy vélekedett, hogy az esetleges együttműködés miatt minkét fél veszíthet szavazatokat, és ez esetben Orbán Viktor minden eddiginél jobban élvezheti majd abszolút hatalmát.

 

Tageblatt

Jean Asselborn úgy látja, az EU menekülügyi politikájával teljes kudarc felé tart. A luxemburgi külügyminiszter a Passauer Neue Presse című lapnak adott interjút, amelyet a svájci újság idézett. Asselborn azzal indokolta borúlátását, hogy hiányzik a szolidaritás az olyan országokból, mint Magyarország és Lengyelország, és csakis a komplex kitoloncolással és a külső határok védelmével kapcsolatban van egyetértés az EU Tanácsában. Kijelentette: megbénítják az olyan uniós intézményeket, mint az Európai bíróság és a parlament, és az EU-Bizottság kezdeményezési jogát de facto semlegesítik „olyan országok, amelyek az európai szabályokat lábbal tiporják, és bármiféle szolidaritást megtagadnak”.

 

ZDF

Marino Centeno portugáliai pénzügyminiszter választották meg hétfőn az euró-csoport vezetőjévé. Centeno két fordulóban aratott győzelmet luxemburgi, lettországi és szlovák versenytársai felett. A 19 euró-állam pénzügyminisztereit tömörítő csoport élén Centeno jövő év elején lép a holland Jeroen Dijsselbloem helyére. A csoport 1998 óta működik, de különösen az euró-válság kezelésével tett szert jelentőségre. A miniszterek egyebek között hatalmas összegű segélyprogramokról, a válságban lévő államokra kirótt, részben kemény reformkövetelésekről és Európa gazdasági és pénzügyi irányvonaláról hoznak döntéseket. A csoport vezetőjének különösen nagy a súlya, mert ő egyben az euró mentőernyőjeként létrehozott ESM kormányzó tanácsának elnöke is. Centenót az euró-csoport Rondaldójának is nevezik. Két éve Portugália pénzügyminisztere, és elismerést aratott a pénzügyi válság utófájdalmaival kapcsolatos fellépésével. Portugália az utóbbi években végrehajtott reformok és az ESM védelme nyomán 2014 óta pénzügyileg újra a saját lábán áll, mi több, 2016-ban 2,1 százalékos gazdasági növekedés mellett itt volt a legalacsonyabb az államháztartás hiánya. Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminiszter nevezte el az „euró-csoport Ronaldójának”. Centeno a Harvard egyetemen szerzett diplomát.

 

Politico

Az Európai Parlament civil szabadságjogokkal, igazság- és belügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön meghallgatást tart „a magyarországi helyzetről”, és a portál európai kiadása ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő nyilatkozatáról adott hírt „Magyarország: az Európai Parlament meghallgatása boszorkányüldözés” címmel.

A szerző kiemelte, hogy a magyar fél a meghallgatást hétfőn „a boszorkányüldözés és a kommunista kirakatperek keresztezésének” minősítette. A bizottság Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mellett meghallgat egy akadémikust, valamint jogvédőket is.

Nő a feszültség Orbán Viktor kormánya és az EU között – írta a tudósító, és felidézte, hogy a civil szervezeteket sújtó törvény miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, és Budapest szemben áll Brüsszellel a menekültek fogadásának megtagadása miatt is. Kovács Zoltán szóvivő hétfőn Brüsszelben újságíróknak kifejtette: „Magyarország az utóbbi években mát átment néhány ilyenen, és mindannyian tudjuk, hogy ami történni fog, az a boszorkányüldözés és a kirakatperek keveréke. Ha Önök ismerik a középkori boszorkánypereket, akkor tudják, miről volt szó. Ha ismerik az ötvenes évek kommunista kirakatperit, akkor ezekről is tudják, hogy mi volt a lényeg.” Hozzátette: a kormánynak módja lesz kifejteni álláspontját, de nem kapott tájékoztatást a megvitatandó kérdésekről. „Nem láttunk tisztességes napirendet, nem ismerjük a programon szereplő kérdéseket. Meggyőződésünk, hogy ez beavatkozás Magyarország belügyeibe” mondta.

 

Project Syndicate

A széles körben elterjedt nézet szerint az európai projektet fenyegető legnagyobb veszélyt a kontinens szélén megjelent „illiberális” szabotőrök alkotják, akik nem akarják betartani a szabályokat. Ez az állítás nem fordít figyelmet arra a sokkal mélyebb megosztottságra, amely az egyes államokon belül jelentkezik, köztük a liberalizmus olyan bástyáiban, mint Németország és Franciaország – írta a véleményportálon Mark Leonard, az Európai Külügyi Tanács igazgatója. A szerző rámutatott: ezek a megosztottságok egyre nagyobb mértékben fenyegetik azokat az értékeket, amelyekre az „egyre szorosabb unió” európai projekt épült.

A 2015-ös menekültválság idején a szakadékot Angela Merkel befogadó kultúrája és Orbán Viktor magyar miniszterelnök etnikai tisztaságról szóló víziója, a hidak Nyugat-Európája és a felek Kelet-Európája között látták. Ám egy további veszély az egyes országokban mutatkozik – írta a szerző, és felhozta példának egyebek mellett Hollandiát és Németországot, ahol nagyon nehezen alakultak, illetve alakulnak a koalíciós tárgyalások, továbbá Nagy-Britanniát, ahol a Brexit körül megosztott a társadalom és a politikai elit.

Nagyon nagy a jelentősége annak a kérdésnek, hogy vajon mely szakadékok szélesebbek és mélyebbek: a tagállamok közötti, vagy a tagállamokon belüli megosztottság.

Amennyiben a válasz az, hogy az országok közötti megosztottságok nagyobbak, akkor az olyan, liberalizmusra hajló államok, mint Németország és Németország megkísérelhetnék, hogy megváltoztassák az egyensúlyt az egyre inkább illiberális államokon belül. Magyarország és Lengyelország tanújelét adta, hogy nem hajlandó teljesíteni a koppenhágai kritériumokat, noha elfogadta azokat, amikor csatlakozott a klubhoz. Az egyik megoldás egy kisebb klub, belső kör létrehozása lehetne, amely nagyobb előnyöket nyújtana, de a csatlakozáskor az egyes államoknak el kellene fogadni a szabályok új, pontosabban régi listáját, és azokat az államokat, amelyek ezeket megszegik, kihagynák, vagyis ára lenne annak, ha valaki megszegi az EU szabályait. Ez azonban csak akkor lenne működőképes, ha a legnagyobb gond az államok közötti megosztottság lenne. A belső megosztottságokra példaként a szerző a jelenlegi németországi helyzetet elemzi, és úgy látja, hogy még ki kell derülnie annak, hogy Merkel képes-e begyógyítani az országában mutatkozó szakadásokat. Úgy látja, ugyanakkor Németországban még mindig liberális többség van a Bundestagban. Ezt pedig nem lehet elmondani az EU többi részéről, ahol a tagállamok szinte mindegyikében mintegy fele-fele arányban megosztott a társadalom. Ezekben az országokban a mindenkori kormány azt az oldalt képviseli, amely győzelmet aratott a folyamatos kultúrháborúban.

Az EU egyértelműen az államok és az állampolgárok társasága, és ez azt jelenti, hogy az egyes országokon belüli megosztottságok ugyanolyan fontosak, mint az államok közöttiek. A Brookings Institution idén megpróbálta kideríteni, hogy Európa „optimális politikai terület”-e. Arra jutott, hogy az uniós tagállamok közötti intézményi és kulturális eltérések nem sokat változtak az integráció három évtizede alatt. Ám azt is megállapította, hogy az országok közötti eltérések sokkal csekélyebbek, mint az országokon belüli megosztottságok. Más szóval a szabad vándorlással kapcsolatban nagyobb a polarizálódás London és a brit vidék, mint Nagy-Britannia és Lengyelország között. A flexibilis, vagy többsebességes Európa létrehozása megoldhat néhány rövid távú kérdést azzal, ha bizonyos kérdésekben összehozza a készségesek koalícióját, ez azonban új veszélyeket is hozna, ugyanis a legtöbb országban továbbra is megosztott lesz a társadalom, függetlenül attól, hogy az adott állam az EU melyik körében van, és ezek a társadalmak egyetlen választással, vagy népszavazással választhatnak aközött, hogy bent vagy kint vannak. Nem zárható ki, hogy a jövőben megválasztják Marine Le Pent francia államfőnek, vagy hogy Olaszországban az EU-ellenes Öt Csillag mozgalom kerül hatalomra. Ugyanilyen eséllyel a mérsékelt Civil Platform visszatérhet a hatalomba Lengyelországban. Nem lesz könnyű szembeszállni az egyes társadalmak európai projektet illető megosztottságával. Mélységes, generációs probléma ez, amely a nemzeti identitás, történelem és földrajz mélységeiben gyökerezik, és egy ilyen problémát nem oldhat meg semmiféle gyors intézményi döntés – írta a szerző.

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Fábián András: Mi a diktátort magunk választjuk

A simabeszédű Lázár Jánost nem azért kell időnként meghallgatni, mert ő az igazság bajnoka, vagy …