Home / VÉLEMÉNY / Buddhista közgazdaságtan

Buddhista közgazdaságtan

A pénz dominál, miközben az emberek téves eszméket kergetnek. Miért a privát szektor kezében van a leghatalmasabb befolyásoló erő? A buddhizmus tanításait és a közgazdaságtan elveit összekapcsolva új alapokon érthetjük meg a társadalom és a gazdaság összefüggéseit, csakhogy ez az alternatíva a boldogságot maximalizálja a GDP helyett.

A buddhista közgazdaságtannal kapcsolatban Ernst Friedrich (Fritz) Schumacher munkájára asszociálhatunk. Ő mutatta meg nekünk a „megfelelő technológia” és „a kicsi szép” elvét. A megfelelő technológia lényege, hogy a szükséges tőke minimalizálását munkaerővel pótoljuk, miközben odafigyelünk az energiahatékonyságra és a természeti környezet épségben tartására. Schumacher helyre akarta állítani a munka méltóságát egy olyan gazdasági rendszerben, amelyik az arany középutat követi és közben törekszik a termelés kézben tartására. Ezek a koncepciók segítették a buddhista közgazdaságtan megalkotásához.

A közgazdaságtan mítoszai

Ha-Joon Chang a Közgazdaságtan: Egy felhasználói kézikönyv című könyvében – finoman szólva is – lerombolja a jelenlegi, kegyetlennek minősített, neoliberális ortodoxiákat fényesítő legendákat, és felhívja a figyelmet arra, hogy a közgazdaságtannak számos egyéb alternatív megközelítése is létezik. Véleményével nincs egyedül. A Bank of England korábbi kormányzója, Mervyn King megjegyezte, hogy: „A pénzügyi válság kárának viselői egyáltalán nem azok az emberek, akik okozták azt… Nagyon meglepett, hogy a köz felháborodása nem volt nagyobb mértékű.” A kérdés az, hogy merre haladunk tovább. Hol a hiba? A válasz részben megtalálható Fritz Schumacher és Ha-Joon Chang munkásságában, amiben a pénz társadalmi igazságosságra tett hatásait vizsgálják.

 FOLYTATÁS

Szerző: Belán Miklós
Forrás: Figyelő Online

Olvasta már?

Az eltűnt idő nyomában

A Moszkva tér Budapesten volt. A Széll Kálmán tér Magyarországon van. A Moszkva téren volt …