Home / VÉLEMÉNY / Cs. Kádár Péter: Mai könyv

Cs. Kádár Péter: Mai könyv

Gyanútlanul elindulsz a gyógyszertárba, mert noha megállapítást nyert tudományilag, hogy semmi baja az agyadnak, a ház orvosa felírja neked az életed első dózisnyi „Memoril” nevű filmtablettáját, biztatva, hogy hátha beválik, és akkor kevésbé leszel feledékeny.

Midőn leszállsz a buszról, rád támad a patika melletti könyvesbolt kirakata.

– Nézelődni csak szabad – gondolod, és keményen elhatározod, hogy be nem teszed a lábad az üzletbe, hiszen te a gyógyszerért jöttél, nem holmi papírköteteket vásárolni.

Már öt perce – ennyi csak jár – bámulod a kirakatot; büszke vagy magadra, hogy nem mentél be a boltba. E pillanatban nyílik az üzlet ajtaja, s kilép rajta egy szégyenlős tekintetű vásárló, könyvekkel a kezében.

Abból csak nem lehet baj – győzöd meg magad, kihasználván a bolton támadt rést –, ha csak körülnézni mégy be, mert bizonyára nem véletlenül nyílt ki az ajtó, ez valami próbatétel lehet, mint amikor egy csaj/pasi incselkedik veled, hogy kibírod-e a hét fogást.

Belépsz hát a könyvek birodalmába, mondod is a pénztárosnak, hogy csak egy pillanatra körbenézel.

– Csak nyugodtan – mondja ő, és nem veszed észre a parányi kis mosolyt az ajka szegletében, miszerint már tud valamit.

Belelapozol az egyik könyvbe, olvasgatsz kicsit, majd visszateszed a könyvet. A másik polchoz lépsz, leveszel egy másik könyvet, de eszedbe jut, hogy amibe az előbb beleolvastál, ahhoz még vissza kéne térni egy pöppet, ezért a másik könyvet a kezedben tartva, ismét leveszed az első könyvet.

Amikor már öt könyv van a kezedben, szúrós tekintetet érzel a hátad mögött, mintha egy láthatatlan démon azt kérdezné, hogy te most tényleg csak bámészkodni jöttél, vagy esetleg kegyeskednél végre vásárolni is? Ettől megrettensz, és az öt könyvvel elindulsz a pénztár felé.

Félúton azonban megtorpansz, hiszen te jellem vagy, nem azért jöttél, hogy bármire is pénzt adj ki, különben sincs nálad a törzsvásárlói kártyád, hiszen az csak dísztárgy abból a korszakból, amikor még vásároltál könyvet. Ezért elindulsz visszafelé, hogy szépen a helyükre tegyed a könyveket.

Nem nagyon fénylik, hogy melyik könyvet honnan vetted el, ezért ismét tüzetesen át kell nézned a polcokat, s erről valójában nem te tehetsz.

Tizenegy könyvvel a kezedben végül megérkezel a pénztárhoz, és átkozod azokat, akik kitalálták a bankkártyás fizetési lehetőséget, mert ez egy vagyonba fog megint kerülni.

De megéri, nyugtatod magad, mert ezek nélkül a könyvek nélkül éltél hiába eddig.

Fizetés után kicsit szégyenlős tekintettel lépsz ki az ajtón, s ezzel egyidejlűeg oson be valaki.

Szerencsére, hamar jön a visszafelé menő busz, s felszállván rá, türelmetlenül várod, hogy le tudj ülni, és mohón olvasni kezded az első könyvet.

Fura címe van: Klassz-IQs.

Már a boltban föl-föl kacagtál, ahogy a szerzőpáros (egyikük számítástechnikai ismeretterjesztő könyvek által lett híres) a szomorú zene világát mutatja meg. Jórészt számodra ismert dolgokról írnak – a komolyzene történetéről, stílusairól, a hangszerek jellemzőiről, a kottaírás és -olvasás sajátosságairól –, de olyan érthető és szellemes módon, hogy sajnálod, miért nem 2013-ban, a megjelenés évében lettél e könyv boldog birtokosa. Mert akkor lophattál volna belőle ötleteket a zenei akusztika tanításához.

Amint hazaérsz, beteszed a CD-mellékletet a CD-játszóba, és átadod magad a zene élvezetének. Ám a muzsika szárnyán odaröppen egy gonosz kis manó az agyadba, aki kérdőre von:

– És mi van a gyógyszerrel?

Szerző: Cs. Kádár Péter
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Végképp eltörölni

Kérem tisztelettel, kollégák, hagyjuk abba ezt az egész sajtóügyet. Egyszerűen nem érdemes foglalkozni vele, ne …