Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Cserpes Tamás: A mexikói drogkartellek I. – A Juárez-kartell (La Cártel de Juárez)

Cserpes Tamás: A mexikói drogkartellek I. – A Juárez-kartell (La Cártel de Juárez)

 

A Juárez-kartell legfőbb érdekeltségi területei közé a Mexikó északi részén található Chihuahua, Coahuila államok tartoztak, de a mexikói Durango és Sinaloa államokban is jelentős befolyásuk volt.

A Juárez-kartell szövetségesei a Guadalajara-kartell, a Los Beltrán Leyva-kartell, a Laguna-kartell ás a Los Boricuas. Legnagyobb riválisa és ellensége a Joaquín Guzmán Loera, El Chapo, azaz a Köpcös vezette Sinaloa-kartell, valamint a Gulf-kartell. A Línea, és a Los Aztecas a szervezet fegyveres szárnyát képezik.

Felipe Calderón, Mexikó elnökeként 2006 és 2012 között kemény harcot hirdetett a mexikói drogkartellek ellen. A mexikói katonaság a szervezett bűnszövetkezetek több jelentős vezetőjét elfogta, illetve megölte. Az akciók azonban nem vezetettek eredményhez, sőt jelentősen rontottak a helyzeten. Megindult az érdekeltségi területekért folyó hatalmi harc, aminek következtében a kartellek felaprózódottak, a működésük szinte áttekinthetetlenné vált. A bandák módszerei rendkívül erőszakossá és brutálissá váltak, ráadásul már nem csak az egymás elleni leszámolásaik során kegyetlenkednek, hanem a civil lakosságot, a hivatalnokokat és az újságírókat is terrorizálják, kivégzik. Legfőbb céljuk a megfélemlítés. Egész családokat irtanak ki, az áldozataikat haláluk előtt megkínozzák, a holttesteket megcsonkítják, lefejezik, hidakról, felüljárókról lógatják le.

A Juárez-kartell fénykorát az 1990-es években élte, amikor Amado Carrillo Fuentes vezette a szervezetet. Carrillo Fuentes 1997-es haláláig a Juárez az egyik legjelentősebb mexikói drogkartellnek számított. A drogbáró halála után hatalmi vákuum keletkezett, a Juárez-kartell befolyása kezdett visszaszorulni, elsősorban a Sinaloa-kartell agresszív előretörése következtében. Egy 2011-es mexikói szövetségi rendőrség (La Policía Federal, PF) jelentés szerint, az Új Juarez Kartellel szövetségben (Nuevo Cartel de Juárez) ismét erősödni kezdtek.

A szervezet központja a Chihuahua állam északi részén elhelyezkedő, 1 millió 321 ezer lakosú határváros, Ciudad de Juárez. A város a kartellek között dúló háborúk miatt a világ egyik legveszélyesebb városává vált.

A Juárez-kartell kábítószer-kereskedelem mellett emberrablással, zsarolással, fegyverkereskedelemmel, embercsempészettel és pénzmosással foglalkozik. Az Egyesült-Államokbeli El Pasó-hoz közeli határon át kábítószert, illegális bevándorlókat csempésznek át az államokba, visszafelé pedig készpénzt és fegyvereket hoznak át.

A szervezet az Arany Háromszög szövetség (la Alianza del Triángulo de Oro) része. Ez Sinaloa, Durango és Chihuahua államokat foglalja magában.

A Juárezt az egyik legrégebbi mexikói drogkartellként tartják számon, melyet az 1970-es években Rafael Aguilar Guajardo és Pablo Acosta Villarreal, az Ojinagai Róka (el Zorro de Ojinaga) alapított. 1987 áprilisában Acosta Villarreált a Rio Grande melletti Santa Elenában lelőtték. A kartell vezére Aguilar Guajardo lett. Több forrás ezt az időpontot, illetve a Guadalajara-kartell felbomlását jelöli meg a Juárez-kartell alapítási dátumaként. A Juárez a Guadalajara-kartell három ágra szakadása közül ez egyiket jelenti. A másik kettő a Sinaloa és a Tijuana.

Miután a Guadalajara-kartell vezetőjét, Miguel Ángel Félix Gallardót, el Padrinot 1989. április 8-án letartóztatták, Guajardo vált a szervezett bűnözés fő irányítójává, mindaddig, amíg Cancúnban 1993. április 13-án, tisztázatlan körülmények között le nem lőtték, miközben egy hajóra szállt fel.

A szervezet irányítását ezután Guajardo helyettese, Amado Carrillo Fuentes vette át. Ugyanezen év decemberében lőtte agyon egy, a külön az ő elfogására kiképzett elit alakulat (Search Blocala) Pablo Escobart, a kolumbiai Medellin kartell vezetőjét.

Carrillo Fuentes, akit el Señor de los Cielosként, azaz az Egek Uraként emlegettek, kibővítette a Juárez-kartell működési területét, így már nem csak Mexikóban, hanem Chilében és Argentínában is tevékenykedtek. Carrillo Fuentes a kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar Gaviria legfontosabb üzlettársa volt. Az Egek Ura nevet Fuentes annak köszönhette, mivel elsőként ő szállított kokaint Kolumbiából Mexikóba teherszállító repülőkön. A mexikói drogbáró saját légiflottával, köztük 27 darab Boeing 727-essel rendelkezett. A Kolumbiából származó kokaint, Mexikóba, majd az Egyesült Államokba csempészték csempészték, ahol jól szervezett elosztóhálózatot építettek ki. A Juárez-kartell ekkoriban a legerősebb volt a mexikói szervezett bűnözői körök között. Amado Carrillo Fuentes-t úgy is emlegették, mint a Fehér Arany Királyát.

Escobar 1993-as halála után Fuentes lett a leghatalmasabb dél-amerikai kokainbáró. A Juárez-kartell a Kábítószer-ellenes Hivatal (The Drug Enforcement Administration, DEA) szerint ezekben az időkben hetente 200 millió dollárt keresett. Pablo Escobarral ellentétben, Fuentes kerülte a nyilvánosságot. Rengeteg pénzt fordított arra, hogy a képe ne kerüljön be a híradásokba. Az arca annyira ismeretlen volt, hogy még a hamis útleveleiben is a róla készült fényképeket használta.

Amado Carrillo Fuentes sikereihez nagymértékben hozzájárult kapcsolata José de Jesús Gutiérrez Rebollo tábornokkal. A kemény és határozott Rebellót a kábítószer ellenes küzdelem egyik legkiemelkedőbb személyiségének tartották, akit még Egyesült Államok is támogatott. Később azonban egy vagyonosodási vizsgálat nyomán kiderült, hogy a tábornok összejátszott Carrillo Fuentes-szel. Rebollo parancsoksága idején így a Juárez kartell vezetője hosszú időn át védettséget élvezett. A kartell lépésről lépésre átvette a mexikói szervezett bűnözés feletti uralmat. Ezzel párhuzamosan Mexikóban a politikai és a társadalmi korrupció is egyre jobban elmélyült.

A tábornok 1997-es letartóztatása után az Egyesült Államok kormánya erős nyomást gyakorolt Mexikóra, hogy állítsa meg Carillót. A DEA vérdíjat tűzött ki a drogbáró fejére, aki emiatt kénytelen volt Chilébe menekülni, ahol a Jorge Torres nevet használta. Chiléből Buenos Airesbe, majd Montevideóba ment, ahol bekapcsolódott az Európába irányuló szintetikus drogok kereskedelmébe. Ez az üzlet a mai napig virágzik.

1997-ben Fuentes Brazíliába utazott, hogy plasztikai műtétet hajtasson végre magán, de az ottani kórházak nem fogadták. Végül Mexikóban, Dr. Miguel Ángel Orozco vezetésével egy orvoscsoport vállalkozott a műtét elvégzésére. A 8 órás operáció után Fuentes fájdalomra panaszkodott. Ezután fájdalomcsillapítót kapott, amit azonban túladagoltak. 1997. július 4-én bekövetkezett halálát balesetként könyvelték el, de a haláláért felelős orvosokat 4 hónappal később meggyilkolták. Sokan nem hitték el, hogy a drogbáró 40 éves korában valóban meghalt, de egy későbbi DNS vizsgálat során sikerült a személyét minden kétséget kizáróan azonosítani. A sors iróniája, hogy az egyik legnagyobb kábítószer-kereskedő legális drogok használata miatt vesztette életét. Egyes feltételezések szerint a balesetet el Chapo, a Köpcös szervezte meg.

Amado Carillo halálával a Juárez-kartell jelentősen meggyengült, ami később Gulf és a Sinaloa-kartellekkel való háborúhoz vezetett, melynek célja a Ciudad de Juárezen keresztül folyó drogkereskedelem megszerzése volt.

A hatalmat ezután Carillo testvérei, Vicente és Rodolfo vették át. A Sinaloa-kartell elleni háború akkor tört ki, amikor Rodolfo Carillo megölte Joaquín „El Chapo” Guzmán Loera két emberét, mivel a Sinaloa-kartell nem volt hajlandó fizetni a Juárez-folyósó, a Ciudad de Juárezből – El Pasóba vezető csempészút használatáért. A Juárez-kartell hatalmas hibát követett el azzal, hogy megpróbáltak Guzmán Loera-ától vámot követelni.

A Sinaloa-kartell emiatt kilépett a mexikói szervezett bűnözői bandákat tömörítő szövetségből, a „Federation”-ból. A véres leszámolások során 2004 szeptemberében végeztek Rodolfo Carillóval és a feleségével. Válaszul a Juárez-kartell meggyilkoltatta Guzmán egyik testvérét.

A Vicente Carillo Fuentes által 17 éven át vezetett kartellel a mexikói hatóságoknak, a lefizetett köztisztviselők, rendőrök miatt nagyon nehéz volt felvenniük a harcot. A megvásárolt hivatalnokok közül egyesek be is léptek a kartellbe. Leszámolásaihoz a Juárez-kartell szívesen alkalmazza az Azteca Asesinos tagjait, valamint az előzőleg kábítószer elleni harcra kiképzett, később a drogkereskedelembe bekapcsolódó tagokból álló, la Linea-t.

A drogcsempészet szempontjából stratégiailag rendkívül fontos Ciudad de Juáraz a Sinaola-, Juarez-és számtalan egyéb szervezet közötti háború fő színterévé vált. A szervezett bűnözés egyre inkább Guzmán Loera kezébe került, akinek Zambada Gracia (El MZ) segítségével sikerült megszereznie a drogüzletet egy részét a Juárez-kartelltől.

2009. április elsején elfogták Amado Carrillo fiát, Vicente Carrillo Leyvát, a szervezet egyik vezetőjét.

Miután Vicente Carillo Fuente bejelentette a visszavonulását, a kartell vezetését testvére, Alberto Carrillo Fuentes, azaz Betty la Fea, „Betty a csúnya lány” vette át. Őt 2013 februárjában tartóztatták le Riviera Nayaritában. Alberto Carrillo a fivérével, Vicentével ellentétben azt szorgalmazta, hogy a kartell olvadjon össze az Új Juárez-kartellel.

2014. október 9-én a mexikói hírszerzés segítségével a rendőrségnek Torreónban sikerült őrizetbe vennie Vicente Carillo Fuentét, amivel újabb nagy csapás érte a Juárez-kartellt.

2015-ben a mexikói kormány bejelentette, hogy Ciudad de Juáreztől 130 kilométerre található Villa Ahumadában elfogták Jesús Salas Aguayót, a Juárez-kartell feltételezett vezetőjét, volt bérgyilkosát. Salas Aguayóról azt tartották, ahová ő betette a lábát, ott mindig eltemettek valakit.

A szervezetet jelenleg a feltételezések szerint Juan Pablo Ledezma, a kartell fegyveres szárnyának, a Líneának vezetője irányítja.

Bár jelentősen meggyengült, a Juárez-kartell még ma is jelentős erőt képvisel a mexikói drogháborúban.

Szerző: Cserpes Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Fábián András: Mi a diktátort magunk választjuk

A simabeszédű Lázár Jánost nem azért kell időnként meghallgatni, mert ő az igazság bajnoka, vagy …