Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Cserpes Tamás Mennyit ér egy Bayer?

Cserpes Tamás Mennyit ér egy Bayer?

„Nagy lesz a felháborodás, mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogom jelentetni Bayer Zsoltot.” (Kerényi Imre)

Annyira azért nem lesz óriási az említett felháborodás. Manapság Magyarországon – ha valaki éppen hozzájut – mindenki arra költheti el a közpénzt, amire csak akarja. Persze csak bizonyos ésszerűtlen korlátok között. Aki pedig nem jut hozzá a közvagyonhoz, az várjon csak türelmesen a sorára a kórházi listákon, illetve csapjon fel bátran közmunkásnak.

Fekete György gazdag mecénásost, a miniszterelnök vasúttársaságosat, Kerényi pedig könyvkiadósat játszik, különösebb kockázatok és mellékhatások nélkül. Mit veszíthetnek az illetők az üzleten? Semmit. Nem ők fizetik ki a keletkezett veszteségeket.

A Nemzeti Könyvtárból egyetlen árva darabot sem kell eladnia a magabiztos Kerényinek, akkor is a pénzénél marad. „A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”-ként még egy kis alamizsnát is kap cserébe azért, hogy ész nélkül belekontárkodik a könyvkiadásba. Nem kell attól félnie, hogy grandiózus vállalkozása becsődöl.

Gyakorlati szempontból Bayer Zsolt beemelése a Nemzeti Könyvtárba kizárólag azokat érinti közvetlenül, akik meg is veszik az egész sorozatot. Tudja a fene, vajon mennyi ment el az eddig megjelent kötetekből pénzért, és mennyit osztogattak szét belőlük ingyen, mindenfelé a Kárpát-medencében. Egy Bayer-kötet ide vagy oda nem sokat számít. Ez is valami? Kim Jong-il, a jó nevű észak-koreai szerző, On the Art of Opera című enciklopédikus műve 28 dollárért kapható az Amazonon. Észak-Koreában valószínűleg a lakosságszám arányában értékesítettek belőle.

A rendszerváltás előtt valószínűleg valaki mást „jelentetett volna” meg az Orbán Viktor által személyesen kijelölt vigéc. Valaki olyat, akiről tudta volna, hogy az aktuális rendszer egyik fő kegyeltje, valamint rendelkezik ehhez illő, praktikus pártkönyvvel.

Kerényi igazi kaméleon ember, amolyan magyar Leonard Zelig. Volt ő már liberális, baloldali, talán még anarchista, esetleg maoista is. Mindig olyan szerepet játszott el, amilyet éppen megkövetelt, jobban mondva jól megfizetett a haza. Az ő nemzeti hitvallása nagyjából kimerül bankszámlaszámának korrekt megadásában.

Marketing szempontból Bayer beválogatása a csapatba amúgy kiváló választás volt Kerényi részéről. A végtelen számúra tervezett Nemzeti Könyvtárról legutóbb akkor hallhatott valami érdemlegeset a tisztelt publikum, amikor a lázas válogatás közepette Kerényi valahogy megfeledkezett a fránya jogdíjakról. Aztán már csak néma csend és érdektelenség kísérte a kötetek rendszeres megjelenését.

Bayer Zsolt neve egy kiválóan bejáratott brand. Akadnak, akik szívből imádják, akadnak, akik ugyanígy utálják, de szinte mindenki ismeri. Igazi közéleti celebről van szó, a szó legnemtelenebb értelmében. Ha valahol megjelenik a neve, mindenki egyből rákattint, hogy megtudja, már megint milyen szintű provokációt sikerült összehoznia. Kósa Lajoshoz, Németh Szilárdhoz és Rogán Cecíliához hasonlóan, ő is a lájkvadász oldalak kiemelt kedvencei közé tartozik. Bayer Zsolt neve tehát komoly kereskedelmi értéket képvisel.

Bayerről jóval többen olvasnak, mint amennyien olvassák. A publicisztikáiról ő maga állította, hogy futószalagon gyártja őket, amit már rettenetesen un. De tőle ugye pont ezt várják el, nem azt, hogy tündérmeséket írjon. Normális, higgadt elemzésre, bájos tájleírásokra nincs túlzottan nagy igény mostanában. Bayer pontosan tudja mivel lehet ilyen-olyan, legfőképpen gyűlölködő indulatokat kiváltania az olvasóiból. Fricz Tamás, Gajdics Ottó, Bencsik András is keményen próbálkoznak ezzel, de ők csupán a mester gyenge epigonjai.

Kerényi, a botcsinálta könyvügynök, akár Csontos Jánost is jó alaposan „megjelenthette” volna, mivel ő szintén pompásan képes szavakba önteni gyűlöletét. Az ő hatótávolsága azonban jóval korlátozottabb, mint Herr Zsolt von Bayerré. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben a József Attila díjas szerző – A csapatember (életútinterjú Schmitt Pállal) című nagyívű életrajzi kötete ne kerüljön be a magyar irodalom gondosan kiválogatott gyöngyszemei közé.

Gárdonyi Géza – Az én falum című művének megjelentetésével nem nagyon sikerült „a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós antikva betűiből szedett”, ráadásul „a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján” megjelent sorozatnak bekerülnie a hírekbe.

Rengeteg kötet jelent már meg Kerényi eklektikus olvasónaplója alapján, de ezek sajnálatos módon nem nagyon érték el a széles publikum ingerküszöbét. Kellett már valami jó nagy durranás. Bayer segítségével Kerényinek sikerült is akkorát durrantania, hogy attól visszhangzik az egész ország. Hát ha ez ennyire jól esett neki, akkor bizony váljék a kedves egészségére!

Jobb, ha ez kint van, mint bent, állapította meg ezzel a problémával kapcsolatban José Luis Torrente.

Szerző: Cserpes Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Le kell cserélni a taxik negyedét

A magyarországi taxik negyedét le kell cserélni év végéig a környezetvédelmi előírások miatt, ez 2500 …