Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Cserpes Tamás: Rogán listája

Cserpes Tamás: Rogán listája

„A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz.” (Rogán Antal)

Nagy cucc, Anton! Az alsóbodajkdödölei plébánosnak még töke is van a listája mellett, mégsem teszi ezt közhírré.

A társadalmat, ezt a mindenféle gyanús dolgokból álló, gigantikus, jó alaposan megkevert gulyáslevest lehetetlen kiismerni. Sokan, akik azt állították, ők bizony tisztában vannak az összetevőivel és elég jól ismerik is a működését, előbb jelentős hatalomra tettek szert, majd ennek következtében alaposan meggazdagodtak, végül néha változatos módon kivégezték, illetve lemészárolták őket. Rengeteg szerencsétlen flótás esetében az első két tevékenység kimaradt az életükből, amit inkább szíveskedtek gyorsan befejezni.

Az egyik legőszintébb definíciót az emberi társadalommal kapcsolatban dr. André Serero fogalmazta meg egészen véletlenül, méghozzá 1789. július 14-én, Párizsban, a Bastille bevételekor, amikor meglepetten a következőket mondta: „Ez már valami, polgártársak! Úgy értem, le az önkénnyel! És miket lehet innen hazavinni?”

Itt van példának okáért Rogán Antal, ez a szorgalmatos, talpig becsületes kishivatalnok, aki mesés gazdagságát mindössze tehetséges üzletasszony feleségének köszönheti. A szépreményű, de alaposan leharcolt állapotban lévő ifjú demokrata meg van győződve arról, hogy a magyar társadalom – mivel ilyen is van – tökéletesen hülye, ezért másokon jó alaposan kárörvendezvén el is hisz mindent amit ő mond. Ez bizony nem légből kapott idea. Amíg a választópolgárok megfelelő része az elvárásoknak megfelelően viselkedik, azaz részletes, mélyreható elemzés után arra a cáfolhatatlan következtetésre jut, hogy a kabinetminiszternek minden bizonnyal már megint igaza lehet, mivel őt Orbán Viktor nevezte ki, addig Rogán és többi házicseléd spontán gazdagodása elé semmi és senki sem gördíthet akadályt. Csak az számít hazugságnak, amit nem hisznek el.

Ha szigorúan ragaszkodnánk a tényekhez, akkor a magyar kormány, valamint hatóságok tulajdonában lévő lista elején Rogán Antal és Habony Árpád neve is ott szerepelne, mivel ők nyújtották a leghatékonyabb jogi segélyt a Nyugatot meghódítani kívánó pioníroknak, ráadásul busás jövedelemhez is jutottak az állampolgári kötvényekkel való sefteléssel.

A tények azonban tetszés szerint variálhatók, eltüntethetők, figyelmen kívül hagyhatók, megmásíthatók. Az említett tények tehát legjobban teszik, ha befogják a pofájukat. Most nem róluk van szó, hanem az áprilisi választásokról. A „lista” ebben az esetben amolyan praktikus fenyegetést jelent, aminek az a lényege, ha úgy látjuk jónak, rajta vagy, aztán a magyar állampolgárok érdekeire hivatkozva kiszabunk hozzá egy megfelelő büntetést, meg kérünk tőled 25 százalékot. Ha esetleg valaki ennek ellenére sem érti meg azt, miről van szó, az forduljon bizalommal Németh Szilárdhoz, a Magyar Birkózószövetség elnökéhez, valamint minden helység kalapácsához.

A bevándorlást – pejoratív nevén, migrációt – jó dologként beállítani elég furcsa agyi aktivitásra utal. Nem egy karácsonyra kapott, praktikus, de rendkívül ocsmány, kötött pulóverről van szó, ami ajándéknak ugyan tényleg nagyon jó, de normális esetben nem kerülheti el jól megérdemelt sorsát, emiatt mihamarább kidobásra kerül.

Azok a szervezetek, akiktől a magyar állam – amely manapság a szó klasszikus értelmében nem is létezik – pofátlan módon 25 % védelmi pénzt követel, régóta próbálják a magyar társadalom (?) tudomására hozni, hogy léteznek háborús menekültek, akiket bizonyos jogok alanyi jogon megilletnek. A kormány eddig ezt bőszen tagadta. Nemzeti konzultációt, plakát-hadjáratot, szélsőséges uszítást, Erzsébet-utalványt, egyszóval mindent bevetettek annak érdekében, hogy a célközönségük számára mindenki migránsnak számítson, akik nem pont ők. Mármint saját maguk, a Fidesz bősz hívei. Erre most meg kell fordítani az egész, fölzászlózott csatahajót. Merész manőver az országgyűlési választások előtt, de a hülyeség sok mindent elvisel. Valószínűleg ebből sem lesz komolyabb baj. Majd a CÖF segít a bajban.

A hiperaktív Szijjártó neki is kezdett méltatlankondi, hogy vannak menedékkérők, aztán aki mostantól mást állít, az hazudik. VV Péter a menekült szó kiejtéséig nem jutott el. Ez érthető a részéről. Nem szeretne Rogán listáján kikötni. A maximum fokozatú gyűlöletre kapcsolt célközönséget Sz. Péter azzal próbálta megnyugtatni, ezek a menedékkérők derék, rendes, szófogadó emberek. Nagyon kevés helyet foglalnak és ha az orosz hadsereg diszkréten kitakarítja lerombolt országukat, akkor szépen, engedelmesen hazamennek. Most, hogy kitört a török-kurd fegyverbarátság, ennek bizony igencsak megnőttek az esélyei. Még az a szerencse, hogy a Fidesz tudatmódosított szavazótábora nem sok információval rendelkezik a kurdokkal kapcsolatban. Valami olyasmi arabok lehetnek, mint amilyenek a négerek, meg mint a Polacsek Imre bácsi veje, aki csak nyugatamerikaiul tud beszélni.

Egy primitív, hazug kormánypropagandával nagyon nehéz felvenni a versenyt. A legjobb esélye egy még nagyobb hazugságnak lenne, de az rögtön megszüntetné a Földön a gravitációt és dimenzióváltást eredményezne. Marad tehát a Bastille hirtelen indulatból történő lerombolása.

Utóbbi esetben érdemes odafigyelni arra, miket lehet őszintén felháborodva hazavinni. Nem szabad ez utóbbi ösztönös tevékenységnek az emberi társadalmakra való hatását lebecsülni, mivel rendkívül fontos mozgatórugóról van szó. Lényegében erről szól a NER, de a lopás a szocializmusban is kiválóan működött.

Szerző: Cserpes Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Lapindító, gusztus húsz

Kérem, az augusztus huszadikai vezércikk olyan kötelező gyakorlat, mint műkorcsolyában a leszúrt Rittberger vagy a …