Home / HÍR / Cyber-háború – nemzetközi lapszemle

Cyber-háború – nemzetközi lapszemle

The Washington Post

Az Egyesült Államok és szövetségesei támadás alatt állnak, javában folyamatban van a cyber-háború, amelytől egy egész generáció óta félünk, és vesztésre állunk. Ez az erdő, és benne a fák az orosz választási beavatkozások, az orosz kapcsolatok Tump kampányával, a hamis Twitter-oldalak és a hamis hírek a Facebookon. Olyan masszív, frontális támadásoktól félünk, amelyek leállítják a kereskedelmet, vagy az áramszolgáltatást, és az amerikai nukleáris telephelyek elleni, orosz kísérleti támadás arra figyelmeztet, hogy a veszély valós. A Nyugat ellenségei meghekkelték kulturális előnyeinket, és éppen azokat fordították ellenünk, amelyek erőssé tettek bennünket – a technológiai vezető pozíciót, a szólásszabadságot, a piacgazdaságot és a többpárti kormányzást, mi azonban nem készültünk fel az ilyen bonyolult és stratégiailag árnyalt rohamokra, pedig a támadás folyik.

Minden héten újabb információkhoz jutunk. Oroszország és hívei felfújták a nyugaton meglévő politikai és kulturális megosztottságokat, mint valamiféle lélektani verziója az úgynevezett Stuxnet hekknek, amely Ián nukleéáris centrifugáit gyorsította fel annyira, hogy darabokra estek szét. Kihasználták a Facebook és a Google algoritmusait arra, hogy a lehető legtöbb olyan amerikaihoz juttassanak el dezinformációt, akikről feltételezhető volt, hogy elhiszik és terjesztik azt. Célzott online hirdetéseket tettek közzé, amelyeknek célja az, hogy feltüzeljék a leghevesebb amerikai kultúrháborúkat: amelyek a terhesség-megszakítás, a fegyverviselés, a szexualitás és a faji kérdések körül dúlnak. Partnerségre léptek a WikiLeaks-szel, a szólásszabadság állítólagos élharcosával, hogy propagandát keverjenek befolyéásos Twitter-oldalakra, köztük Trump elnök oldalára. A cyberháború legzseniálisabb vonása, hogy a munka javát az amerikaiak végzik el. Mohóságunk, hogy elhiggyük a legrosszabbat politikai ellenfeleinkről, könnyű célponttá tesz minket a hamis, vagy eltorzított „hírekre”, amelyeket Amerika-ellenes troll-farmokon generálnak. A Nyugat pénzt csinál a polarizálódásból, ellenfeleink fegyvert kovácsoltak belőle. Lassan kiderül, hogy amit kezdetben célzott támadásnak érzékeltünk – az amerikai választások orosz meghekkelését szolgáló kísérlet -, valójában sokkal szélesebb és merészebb háborúnak bizonyul. Cuaran Martin, a brit cyberbiztonsági szolgálatának vezetője a héten megkongatta a vészharangot, miután egész sor támadás érte a brit média, a távközlés és az energiaszektor szoftverjeit. Martin szerint teljesen világos, hogy Oroszország a nemzetközi rendszer aláásására tör. Egyebek között ez indította Theresa May miniszterelnököt, hogy kimondja: „Tudjuk, mit csináltok, és nem fog sikerülni”. Maynak ebben egyelőre nincs igaza. Azt követően, hogy a nyugati szövetség 70 éven át fékezte Oroszország globális ambícióit, Putyin elősegítette a Brexit-szavazást, amely megrázta az egész EU-t. Cyber-utászai segítették azokat a nacionalista mozgalmakat Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Magyarországon, amelyek megrendítik a szövetséget, bár egyelőre nem jutottak hatalomra. És aztán itt van Trump elnök. Ő továbbra is kitart amellett, hogy kampánya nem játszott össze Putyin Amerika felforgatását célzó törekvésével. Ez alighanem attól is függ, hogy hogyan értelmezzük az „összejátszás” szót. A legutóbbi leleplezések azt jelzik, hogy Trump legidősebb fia, az ifjabb Donald Trump junior kapcsolatban állt AWikiLeaks oroszbarát impresszáriójával, Julian Assange-zsal, vagy annak valamely közeli munkatársával, az orosz hackerek által Hillary Clinton kampányigazgatójától lopott mailek terjesztésével kapcsolatban. Trump vejétől, Jared Kushnertől kezdve Jeff Session főügyészen át Paul Masnafort kampányigazgatóig az oroszok annyi szereplővel álltak kapcsolatban, hogy vagy húsz percig tartana csak a neveik felsorolása – mondta Szergej Kiszljak, Moszva volt washingtoni nagykövete a minap egy tévéműsorban. Igaz, azt is mondta, hogy semmilyen titkos témát nem vitattak meg velük. és itt a lényeg: Moszkvának nem kellett összejátszania Trumppal: ő már addig is ideális „gazdája” volt a vírusnak, amelyet az oroszok terjesztenek. Theresa May szerint Putyin fő célja, hogy növelje a széthúzást nyugaton, és Trump éjjel-nappal ezzel a széthúzással él. Érti, hogy a nyugati média a konfliktusokból és a felháborodásból él, és boldogan táplálja ezt. Mit kell tennünk, ha az ellenségünk rájött, hogyan használhatja fel nemzeti érdekeink ellen a legerősebb vállalatainkat, a legtöbbek által nézett tévéhíradóinkat, de még az elnök kötekedő személyiségét is? Addig nem tudjuk megvédeni magunkat, amíg nem látjuk pontosan, hogy mi történik, és nem értjül meg, hogy a tények ellenőrzése, az igazmondás és a jóakarat ma már több mint erény: hazafias kötelesség.

https://www.washingtonpost.com/opinions/were-at-cyberwar-and-were-our-own-worst-enemy/2017/11/17/7fb3d522-cbca-11e7-aa96-54417592cf72_story.html?utm_term=.6dad9f18ceaa

The Guardian

Timothy Garton Ash arról fejtette ki véleményét a liberális lapban, hogy hogyan kell fellépni a szélsőjobb eszmék és jelszavak fősodorba kerülése ellen. A szerző felidézett egy rövid tévéinterjút, amely a lengyel állami tévéadón volt látható. Az „újságíró” azt kérdezte a Lengyelország függetlenségének napján rendezett menet egyik résztvevőjétől, hogy mit jelent számára a részvétel, az illető azt válaszolta: „Azt, hogy elmozdítjuk a zsidókat a hatalomból”, és az az illető, aki magát újságírónak nevezi, nem kérdezett rá, hogy vajon melyik hatalomból, amikor Lengyelországban a jobboldali nacionalista-populista a PiS kormányoz. Ez az ember nem újságíró, csupán egy médiahekk, aki a PiS propagandaeszközévé degradált állami tévének dolgozik, és kétségbeesetten próbálja hirdetni a párt vonalát, miszerint a menet nem más, mint „egy nagy, bensőséges, hazafias Pride-felvonulás”. A kérdés a szerző szerint az, hogy hogyan kell válaszolni a szélsőjobboldali nézetek és jelszavak terjedésére, fősodorba kerülésére. Először is meg kell érteni, hogy mi történik. Minden esetben az egyedülálló helyi, és a generikus, nemzeteken átívelő vonások keverékéről van szó. A lengyelországi felvonulásban már egy ideje jelen van a radikális jobboldaliak és a fasiszta szélsőségesek „fekete tömbje”, amely ezúttal hatalmas transzparenst vitt „A testvéri népek fehér Európája” felirattal, és a keltakereszttel. De részt vettek olasz, brit, magyar és szlovák szélsőjobboldali vezetők is. Ez új jelenség, mert a nacionalisták korábban általában inkább „nemzetiek” voltak, mára megjelent a szélsőjobboldali, idegengyűlölő aktivisták hálózata. Ezek az átgondoltan modern reakciósok jól megtanulták felhasználni a közösségi médiát ármányosa üzeneteik terjesztésére. Németországban az AfD lett a második legnagyobb ellenzéki párt a parlamentben, és ez újabb jele annak, hogy elmosódik a határ a konzervatív nacionalizmus és a szélsőjobboldal között. Három dolognak kell különös jelentőséget tulajdonítani abban a népi frontban, amelynek a szélsőjobb eszmék és jelszavak fősodorba kerülése ellen lép fel: online platformoknak, közéleti személyiségnek és a hétköznapi szomszédoknak.

Az online platformok részéről nagyobb átláthatóság szükséges: a Facebooknak, Twitternek és a többinek minél előbb meg kell értenie, hogy hogyan él vissza ezekkel a platformokkal Oroszország és több más szereplő például a nemzeti választások befolyásolására, és aztán ezeket a felismeréseket meg kell ismertetni velünk, a felhasználókkal. Nehezebb kérdés, hogy mit kezdünk ezekkel az ismeretekkel, de egyelőre az a legfontosabb, hogy lássuk, mi történik. A közéleti személyiségeknek fel kell emelni a szavukat, ahányszor csak a politikai vitában valaki átlépi ezt a határt. Ez azonban nem csak a politikusokon múlik: Lengyelországban nem emelik fel a szavukat a katolikus egyház képviselői. De ott vannak az újságírók is, akiknek nem az a feladatuk, hogy a politikai korrektségről prédikáljanak, hanem hogy tájékoztassanak, kérdezzenek és feltárjanak. A tanárok, labdarúgók, tévés személyiségek, és filmsztárok szavát is meg fogják hallani. És aztán vagyunk még mi: Önök és e cikk szerzője. Manapság mindannyian olyan emberek szomszédai vagyunk – ha nem is feltétlenül közvetlen fizikai értelemben -, akik fogékonyak a szélsőséges nézetekre. Nem szabad csak a platformokra, a politikusokra és a klérusra hagyni a feladatot. Ahányszor ilyen nézeteket hallunk a kocsmában, a kávézóban, a stadionokban, vagy éppen a Facebookon, fel kell emelnünk a hangunkat. és nem feltétlenül dühös vita szükséges: megteszi a humor is, mert a fanatizmus remek ellenpontja – írta Tinothy Garton Ash.

https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/nov/17/international-far-right-poland-march-nationalism

Ukrinform

Ukrajna nem fogja megengedni, hogy bárki a zsarolás nyelvén beszéljen az országgal: ennek kell lenni a parlament, az államfő és a kormánynak közös álláspontjának – mondta Volodymyr Groysman miniszterelnök pénteken a kijevi parlamentben a magyar álláspontot kommentálva. A kormányfő leszögezte, hogy más államoknak tisztelnie kellene Ukrajnát, amint Kijev is tiszteli szomszédait és partnereit. Mint ismeretes, Ukrajna és Magyarország között szeptember elején tört ki vita, miután Ukrajna elfogadta az oktatási törvény módosítását. A viszály azóta is fennáll, és Magyarország nyíltan akadályozza Ukrajna NATO-val folytatott politikai párbeszédét, valamint az ország közeledését az EU-hoz.

http://www.menafn.com/1096106369/about.html

Die Presse / APA

Az osztrák hatóságok kiszabadítottak egy bécsi nyilvánosházból egy 16 éves magyar lányt, akit minden jel szerint akarata ellenére tartottak ott fogva – adta hírül az osztrák APA hírügynökség jelentése, amelyet a Die Presse közölt. A lányt szeptember óta keresték Magyarországon. A lánynak sikerült telefonon értesítenie szüleit, akik a rendőrséget hívták segítségül – közölte egy osztrák rendőrségi szóvivő. A lány még Magyarországon szerzett hamis igazolványt, amely azt mutatta, hogy nagykorú. Aztán önként Bécsbe ment, és önként kezdett a nyilvánosházban dolgozni, de aztán szerdán felhívta a szüleit, hogy haza akar menni, de nem engedik. Az illetékes bécsi rendőri hatóság erre ellenőrizte a nyilvánosházat, és több lányt bevittek az őrszobára. A magyar lány ott is a hamis igazolványt mutatta be, és még több hamisított iratot is, és cáfolta, hogy akarata ellenére fogva tartották volna. Végül átadták őt egy olyan civil szervezetnek, amely a nőkereskedelem sértettjeivel foglalkozik.

http://diepresse.com/home/panorama/wien/5322522/16jaehrige-Ungarin-in-Wien-aus-Bordell-befreit

Variety

Enyedi Ildikó „Testről és lélekről” című filmje nyerte el a lengyel Camerimage filmfesztivál fődíját, az Arany Békát – adta hírül a Variety, a showbusiness vezető amerikai lapja. Az Ezüst Békát Andrej Zvjagincev neves orosz rendező „Szeretet nélkül” című filmjének, míg a Bronz Békát Angelina Jolie a kambodzsai gerillaháborúról készített alkotásának ítélték.

http://variety.com/2017/film/global/on-body-and-soul-camerima-1202618317/

 

(A DK  sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Lelki és egyéb szegények – Nemzetközi sajtószemle

SRF A Svájci Rádió és Televízió tudósítója, Urs Bruderer cikkét közölte honlapján, amelyben a szerző …