Home / HÍR / Erről-arról (lapszemle)

Erről-arról (lapszemle)

The New York Times

A lap „Magyarország tovább ront az európai menekültválságon” című cikkében rámutatott: a Görögországba érkezők száma 2015, a Törökországon átvezető út szinte teljes lezárása óta csökken, de nincs tartós megoldás korunk egyik nagy humanitárius kérdésére, noha a probléma nyilvánvalóan mindaddig fennáll, amíg konfliktusok és a szegénység menekülésre és az ezzel járó hatalmas kockázatok vállalására kényszerítik az embereket a Közel-Keleten és Afrikában. A tagadhatatlanul nehéz kérdés megoldását nem segítette elő néhány közép- és kelet-európai állam, különösen Magyarország kevéssé vendégszerető hozzáállása. Ez szégyen, különös tekintettel arra, hogy Magyarország járt az élen a lehetőség megnyitásában, hogy az emberek szabadon mozoghassanak Kelet és Nyugat között. Magyarország akkoriban azt mondta, hogy „az emberi jogok és a humanitárius megfontolások általánosan elfogadott nemzetközi elvei vezérelték”, de a jelek szerint ez ma már nem érvényes. A cikk ismertette az Európai Bíróság ítéletének előzményeit és többek között Szijjártó Péter reagálását, azzal, hogy az ítélet a jelek szerint tovább merevítette a magyar álláspontot. A szerző úgy látja, hogy az ítélet nem fogja jelentős mértékben javítani a migránsok sorsát, és nem csupán a magyar magatartás miatt. Az áttelepítési program keretében a tervezett létszám mindössze negyedét sikerült áthelyezni. Ám az EU nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a szembeszegülő tagállamok hatékony megbüntetésére. A kontinensnek azonban továbbra is keresnie kell a humanitárius megoldást akár úgy, hogy megoldja a helyi konfliktusokat, akár úgy, hogy enyhíti a szegénységet, amelyek menekülésre késztetik az embereket. Magyarország és szomszédai nincsenek egyedül: Donald Trump botrányos példát mutatott bevándorlási politikájával, a Brexit-szavazás nagyrészt a migránsok távoltartásáról szólt, és számos európai államban a populista és nacionalista pártok erejük növelésére tudták kihasználni a bevándorlást. „Különösen szomorú azonban azt látni, hogy éppen azok az államok, amelyek olyan szívbemarkolóan ünnepelték a vasfüggöny leomlását, most, amikor néhány muzulmán menekült befogadására kérik őket, azzal érvelnek, mint Magyarország, hogy a befogadás valami módon az európai jog és az európai értékek megsértése. Orbán Viktor keményvonalas magyar miniszterelnök odáig ment, hogy pénzt kért az EU-tól a határkerítése finanszírozására – ez arrogáns követelés volt, amelyet haladéktalanul elutasított a bizottság elnöke. A bíróság ítéletének határozott figyelmeztetést kellene jelenteni Magyarország és szomszédai számára, hogy az emberi jogok és a humanitárius megfontolások, amelyeket egykor oly szenvedélyesen a magukévá tettek, nem opcionálisak” – írta a lap.

 

The Guardian

A lap Schweitzer András, a Magyarországi Európa Társaság alelnökének cikkét közölte. A szerző részletesen ismertette a bevándorlók elleni kampányt annak 2015-ös kezdete óta, majd megállapította: az üzenetek valójában nem azoknak szóltak, akiknek címezték, hanem azokat hazai fogyasztásra szánták, akárcsak a bevándorlás elleni egész kampányban. A kormány félelmet szít, és aztán megoldást kínál azzal, hogy úgymond megvédi az országot az állítólagos külső és belső ellenségekkel szemben. A recept némileg korlátozott hatással, de működik. A Fidesz jelenleg a legnépszerűbb párt. Az EU kvótaterve elleni népszavazáson a szavazók többsége támogatta a Fideszt, de ez csupán korlátozott győzelem – sőt, sokan azt mondanák, kudarc – volt, mert a csekély részvétel miatt a népszavazás érvénytelen maradt. A tavasszal küszöbön álló választásokon a Fidesz várhatóan továbbra is a nemzet idegen veszélyes elleni hatékony védelmezőjének állítja be magát, Ezt sokan jól fogadják. De van egy ellentmondás: miközben az ellenzék – a liberálistól és Európa-baráttól a jobboldali radikális nacionalistákig – töredezett és kevéssé népszerű, a lakosság háromnegyede még mindig támogatja az uniós tagságot. Orbán számára az egyik legnagyobb kihívásnak bizonyulhat, hogy hogyan győzze meg ezeket a szavazókat arról, hogy a kormány nem az EU ellen harcol, hanem egy jobb unióért, értsd: olyanért, amely mentes a liberális téveszméktől.

https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/sep/08/viktor-orban-immigrants-hungary-immigration-fears-pro-eu

 

Voice of America

Az amerikai műsorszóró Angela Merkel Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban megjelent interjúját ismertetve – amely a neten még nem érhető el -, azt emelte ki: Merkel derűlátásnak adott hangot azt illetően, hogy az Európai Bíróság szerdán közzétett ítéletét követően immár hamarosan megoldódik a menekültek újraelosztásával kapcsolatos vita. A kancellár két héttel a németországi választások előtt üdvözölte a bíróság döntését. A lap az interjútól függetlenül jelentette, hogy a tagállamok között az újraelosztásról folyó tárgyalásokon olyan kompromisszum kezd kirajzolódni, amely az EU által folyósított támogatások kifizetését a menekültek befogadásához kötné. Merkel az interjúban kifejtette: „A tagállamok túlnyomó többsége nem élt panasszal a döntés ellen, és nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy soha nem fogad be menekülteket, ezért úgy gondolom, hogy a nem túl távoli jövőben van lehetőség a menekültek szolidaritást mutató újraelosztására”. A menekültkérdés volt a német választási kampány egyik fő témája, és Merkel most azt mondta: a menekültválság kezelésében fontos szolidaritást tanúsítani, mert e nélkül nem lesz szolidaritás az unióban más kérdésekben sem, és ez „súlyos lenne Európa kohéziója szempontjából”. A kirajzolódó megállapodásról a lap azt írta: számos elképzelés merült fel, köztük az ösztönző rendszer is, amelynek keretében az EU minden befogadott menekültért 60 ezer eurót fizetne a tagállamoknak, lés amennyiben egy adott tagállam kvótája több mint felével lemarad, a 60 ezer eurót megvonnák. Miután az újraelosztás a terv szerint évente 200 ezer menekültet érint, ez a megoldás az uniónak 12 milliárd euróba kerülne. Az elképzelések szerint lehetővé válna határőröket és menedékügyi előadókat kihelyezni a túlterhelt államokba.

https://www.voanews.com/a/merkel-refugee-distribution/4022714.html

http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/eu-fluechtlingspolitik-wer-keine-fluechtlinge-aufnimmt-soll-zahlen-15191107.html

 

Die Welt

Magyarország bírósági veresége Orbán számára győzelem – ezt a címet adta a jobboldali konzervatív német lapban megjelent terjedelmes cikkének Boris Kálnoky. Az ítélet valójában szerencse Orbán számára, mert újabb gyűlölet-témát hozhat a választási kampányba, pedig korábban már volt barátságosabb is a menekültek kérdésében – írta. Felidézte Orbán egy 2015-ben, a kerítés elkészülte után külföldi újságírók előtt elhangzott megnyilatkozását, amely szerint felajánlja majd Junckernek, hogy Magyarország fogadja az 1294 migránst, de nem a kvótarendszer alapján, hanem önkéntesen. Ám nem így történt: a németek rájöttek, hogy ez csupán a kötelező kvóta elkerülését szolgáló trükk, és minden erejükkel keresztülvitték a belügyminiszterek tanácsában a többségi döntést: megszületett a kvótarendezés. Magyarország és Szlovákia bírósághoz fordult, amely azonban jogszerűnek találta a többségi határozatot. Az idézett Orbán-nyilatkozat óta eltelt két évben a magyar magatartás többször is változott, hiszen Orbán akkor kérdésre azt is mondta: ha a bíróság elutasítja a magyar keresetet, akkor a döntés érvényes joggá válik, amelyet követni kell, de „ez sokba kerül majd politikailag”. Ebben igaza lett: a közép-európaiak gyakorlatilag fellázadtak Merkel menekültpolitikája ellen, és Orbán hatott az európai államok szavazóira is, még a németekre is. A visegrádi államok tömböt alkottak, hogy megvédjék Európát a német túlhatalom ellen, Merkel pozíciója inogni kezdett, népszerűségi mutatói csökkentek. Idén tavasszal a a Die Welt Trócsányi Lászlóval készített interjújában úgy tűnt, hogy Budapest hátsó ajtót keres: a miniszter azt mondta, hogy az Európai Bíróság ítélete természetesen érvényes jog, de a megvalósítás sok kérdést vet fel, erről majd tárgyalni kell az unióval, és ez hosszadalmas lesz. Nem lenne meglepő, ha ez azt jelentené, hogy Magyarán egészen a választásokig eltart, de még mindig arról volt szó, hogy Budapest követi a bíróság ítéletét. Orbánnak forrponton kell tartania a kérdést a tavaszi választásokig, mert ez az az egy téma, amelyben tetteket tud felmutatni, amelyekért a magyar szavazók többsége hálás. Ugyanis pártokon átnyúlóan ellenzik a muzulmán bevándorlást és támogatják Orbán menekültpolitikáját. Így aztán most egészen más a hangvétel, mint két évvel ezelőtt. Ám a választási kampánytól függetlenül komoly kérdésről van szó: Orbánnak alighanem igaza van azzal a gyanúval, hogy a németek általános kvótarendezést akarnak keresztülvinni. A bírósági ítélettel megnyílt az út egy német nyomásra hozandó újabb többségi döntéshez. A magyar kormány attól tart, hogy a németországi választások után ez hamarosan napirendre kerül. Ez pedig a közép-európaiak számára valóságos sorskérdés, nem csak a politikusok, hanem a lakosság körében is. Nem akarnak növekvő muzulmán lakossággal bíró multikuturális társadalmak lenni, punktum. És úgy látják, hogy erről egy demokratikus rendben többségi alapon dönthetnek – a brüsszeli külföldieknek ne legyen szabad ezt a választópolgárok akarata ellenére eldönteni. Ha ez így lesz, akkor az Európában megjelent repedés még sokkal mélyebb lesz – írta Kálnoky.

https://www.welt.de/politik/ausland/article168407690/Ungarns-Niederlage-ist-fuer-Orban-ein-Sieg.html?wtrid=email.regver….1__FREE_ARTICLE_LAYER

 

Deutschlandfunk

Orbán Viktor bumerángot dobott el, és az most érkezett vissza az Európai Bíróság döntésével. A magyar kereset oka nem a kvótarendezésben szereplő kis számú menekült volt, Orbán dühe mélyebben gyökerezik. Az elvről van szó: javasolhatott-e az EU Bizottsága egyáltalán kötelező újraelosztást? És dönthettek-e egyáltalán a javaslatról a belügyminiszterek? Mi a teendő az ellenállással szemben? Újra bíróság? A bíróság megerősítette az EU Bizottságát és gyengítette Európa állam- és kormányfőit. És így a bumeráng visszajött. Magyarország az ítélettel szemben ellenállást jelentett be. Mit tehet Európa? A jogi eszközök alkalmazásának vannak határai. Újra bíróság elé lehet citálni a kormányt, de ott aztán a kígyó a saját farkába harap. lehetséges út lenne a támogatások folyósítását az együttműködéshez kötni. Ám a politikai eszközök hatalma nagyobb: a pénz megvonása és a hatalom korlátozása. A pénz együttműködéshez kötése ma nem lehetséges, de ez nem szükségszerűen marad így. Hamarosan kezdődnek a tárgyalások a következő költségvetési időszakról. Önmagukban a legnagyobb nettó befizető Németország fenyegetései is hatalmas nyomást jelentenek. Orbán egy Junckerhez intézett levélben már tiltakozott az ellen, hogy a támogatásokat a menekültválságban vállalt szolidaritáshoz, vagy a más európai prioritásokban való együttműködéshez kössék. A költségvetési tárgyalások nyomásgyakorlási eszközt jelentenek, különösen most, hogy világos: Nagy-Britannia távozásával csökken a rendelkezésre álló összeg. Orbánnak végső soron az a fontos, hogy megtartsa a gazdag brüsszeli áldást, továbbá hogy megváltoztassa az európai hatalmi egyensúlyt úgy, hogy ne lehessen többségi döntéseket hozni „a magyar nép akarata ellenére” – ahogyan mondja. A kis államok előnyben vannak ott, ahol kötelező a konszenzus, és azok, akik a szélen állnak, vétóhatalommá válhatnak. Ezzel a problémával az uniónak foglalkoznia kell, ha meg akarja valósítani Európa Macron javasolta újraalapítását. Ha előre akar lépni, jó lenne, ha több kérdést döntene el többségi, és kevesebbet konszenzusos alapon. A konszenzus erősíti a döntések legitimitását, de kínlódást és nagyon lassú haladást jelentenek. Határozottságra van szükség. Az EU tartozik azzal polgárainak, hogy magasra emeli és megvédelmezi az értékeit. A jogállamiság ilyen érték, és a kerekek alá kerülhet. A kérdés az, hogy megharapja-e Orbán azt a kezet, amelyik eteti, vagy csak nagyszájú? Mindenesetre vannak tapasztalatok: engedett az igazságügy kérdéseiben, és megszavazta Donald Tuskot, magukra hagyva a lengyeleke – mutatott rá a Deutschlandfunk.

http://www.deutschlandfunk.de/eu-sanktionsmoeglichkeiten-gegen-ungarn-wer-zahlt-sitzt-am.720.de.html?dram:article_id=395476

 

The Huffington Post

Orbán Viktor autokrata módon ezúttal túl az Európai bíróság egy ítéletén akarja túltenni magát, és Brüsszelnek már nem kellene tétlenül néznie ezt. Nem áll valami jól a demokrácia Közép-Kelet-Európában, írta a szerző, majd ismertette több ország helyzetét. Magyarországra térve megállapította: Orbán Viktor évek óta az európai jobboldal példaképévé stilizálja magát. Országát telje4sen nyíltan „illiberális demokráciává” építi át, ahol a választásoknak már csak azt kell szolgálni, hogy a kormányzó Fidesznek minél nagyobb többséget biztosítsanak döntései legitimálásához. Orbánt körüludvarolja Horst Seehofer bajor miniszterelnök, és tisztelik a szélsőjobboldali német AfD szavazói. Az új európai tekintélyelvűség úttörője. Mindennek részletei rég ismertek. Az EU éveken át tétlenül szemlélte, ahogyan Magyarország z autokratikus színezetű a nacionalista őrület menedéke lett. Olyan volt, mint amikor a nagypapa a karácsonyi ünnepi asztalnál az idegenlégiós kalandjairól mesél: kicsit kínos, de senki nem mer szólni ellene. Emellett sokáig lehetetlennek képzelték, hogy az EU-n belül kormányozhat egy afféle Matchbox-Putyin, aki aszimmetrikus harcot folytat a demokratikus intézmények ellen. Ám legutóbbi nyilatkozataival Orbán túlfeszítette a húrt. A szélsőjobboldali politikus előbb pénzügyi kártérítést követelt a határkerítésére, most pedig vonakodik elfogadni az Európai Bíróság döntését. Orbán megnyilatkozása hadüzenet az európai igazságszolgáltatásnak. Az elmúlt hetekben egyre többször követelték politikusok, hogy Magyarországot és Lengyelországot tegyék ki az unióból. Ez azonban nem lenne helyes. Egyrészt sem Orbán, sem Kaczynski nem tuja maga mögött a lakosság abszolút többségének támogatását. Másrészt jogilag sem lenne lehetséges kizárni egy országot, és ez jól is van így. Egész országok lakosságának a megbüntetése helyett az európai kormányfőknek azon kellene gondolkodni, hogy hogyan tudnak szembeszállni a budapesti autokratával. Számításba jöhet a 7. cikkely alkalmazása, amelynek végén a szavazati jog megvonása áll. Mivel Varsó és Budapest biztosította egymást a kölcsönös védelemről a konszenzust követelő döntést illetően, egyszerre lehetne eljárni mindkét ország ellen. El kellene gondolkodni a mezőgazdasági támogatások csökkentéséről is – ez a Fidesz és a PIS szavazóit sújtaná. Számításba jönnek informális szankciók is, mint Ausztria ellen 2000-ben. Végül pedig az európai demokratáknak azon kellene töprengeni, hogy hogyan tudnák erősíteni a magyar civil társadalmat, például e célra létrehozott külön alapokból. A célnak világosnak kell lennie: Orbán Viktor nem része az európai értékközösségnek – és ezért érdemes harcolni.

http://www.huffingtonpost.de/2017/09/08/ungarn-viktor-organ-europaeische-union_n_17941446.html

 

Berliner Zeitung

„Elfogadhatatlan, hogy egy ország azt mondja, nem fogadja el az Európai Bíróság döntését” – jelentette ki Angela Merkel német kancellárt egy interjúban, amelyet a Berliner Zeitung című regionális lapnak adott. A terjedelmes interjúban a kancellár a menekültválsággal kapcsolatban kifejtette: a jelek szerint „nagyon vastag deszkát kell átfúrni”. „Az Európai Unióban egységben vagyunk a külső határok védelmének, a fejlesztési segélyeknek, a menekülést kiváltó okok kezelésének és az afrikai államokkal való migrációs partnerségeknek a kérdésében. Ezen felül egységesek vagyunk az új európai menedékrendszer legtöbb alapelvét illetően, mindenekelőtt abban, hogy válságtűrőbbnek kell lennie, mind az eddigi volt. A menekültek szolidáris európai elosztásának kérdésében jelenleg 28 tagállamból 3-4 olyan van, amely ezt szigorúan elutasítja. Az összes többi kész viselni a rá eső részt, és az Európai Bíróság ítélete nyomán Szlovákiánál is elmozdulás tapasztalható. Ám az elfogadhatatlan, hogy egy kormány azt mondja, nem érdekli az Európai Bíróság egy ítélete” – mondta Merkel. Arra a kérdésre, hogy ez annyit jelent-e, hogy Magyarországnak távoznia kell az unióból, a következőt válaszolta: „Ez annyit jelent, hogy ez Európa egyik alapvető kérdését érinti, mert Európa számomra a jog térsége is. Erről beszélnünk kell majd az októberi tanácsülésen”. Azzal kapcsolatban, hogy az elismert háborús menekültek magukhoz vehetik-e a családjukat, Merkel kifejtette: „A Genfi Menekültügyi Egyezmény értelmében elismert menekülteknek joguk van a családegyesítéshez, még akkor is, ha ez lassan megy. Először őket kell hozzásegíteni jogaik érvényesüléséhez. A menekülteknek azon csoportjára vonatkozóan, akik úgynevezett szubszidiáris védelemben részesülnek, egyelőre – jövő tavaszig – fel van függesztve a családegyesítés. Jövő év elején megvizsgáljuk a kérdést, és aztán döntünk arról, hogy mi legyen a továbbiakban”. Végül újra hangsúlyozta, hogy a genfi egyezmény értelmében elismert menekülteknek joguk van a családösszevonáshoz, és hozzátette: a többi csoportot illetően ez minden alkalommal mérlegelés kérdése, és mindig nehéz döntés, ha az ember az egyéni sorosokra gondol. Az interjút ismertette a világ minden táján számos sajtóorgánum. A Die Zeit sok máshoz hasonlóan azt emelte ki: „Merkel bírálja Orbánt, de nyitva hagyja a kérdést, hogy maradhat-e az Európai Unióban”.

http://www.berliner-zeitung.de/politik/angela-merkel-im-interview–die–die-bruellen–haben-kein-interesse-mehr-zuzuhoeren–28394104-seite3

http://www.zeit.de/politik/ausland/2017-09/angela-merkel-viktor-orban-ungarn-fluechtlinge-eugh

https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-germany-hungary/merkel-calls-on-hungary-to-implement-court-ruling-on-refugee-distribution-idUSKCN1BM2UW

 

Der Spiegel

Számos más sajtóorgánumhoz hasonlóan a Der Spiegel is beszámolt online kiadásában hírügynökségi jelentések alapján arról, hogy Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke segíteni akar Magyarországnak a határvédelemben. A jelentés megemlíti, hogy Tajani, aki Berlusconi neveltje, vissza akarja szorítani a bevándorlást, és „kész befektetni a magyar határ védelmébe”. Úgy véli, csak így lehet az Európába irányuló bevándorlást megfékezni. A Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjúban Tajani azonban leszögezte: ennek fejében Magyarországnak viszont be kell fogadnia a kvótadöntés alapján rá jutó menekülteket. Ezt azonban Orbán Viktor kormánya többször visszautasította. „Meg kell állítanunk mind a balkáni útvonalon, mind a Földközi-tengeren át való bevándorlást” – mondta Tajani, és úgy vélte, ez kizárólag több határrendőrrel érhető el.

http://www.spiegel.de/politik/ausland/fluechtlinge-antonio-tajani-will-ungarn-bei-grenzschutz-unterstuetzen-a-1167066.html

 

Merkur.de

A Münchner Merkur című regionális lap online portálján Robin Alexander, a Die Welt am Sonntag című jobboldali konzervatív lap tudósítójának „Az üldözöttek” (Dien Getriebenen) című új könyvét ismertette, amelyből az derül ki, hogy a határ szeptember 5-i megnyitása után alig egy héttel Merkel kancellár újra le akarta azt zárni, és a szándék a szó szoros értelmében csak az utolsó pillanatban változott meg. A szerző saját kutatásai alapján arról számol be, hogy 2015. szeptember 12-án este nagy mozgósítás vette kezdetét diszkréten, riadókészültségbe helyezték, és buszokkal-helikopterekkel a bajor határra szállították a szövetségi rendőrség nagy egységeit, hogy néhány órával később lezárják az osztrák-német határt. A határ megnyitása eredetileg a Magyarországon rekedt menekültek egy kisebb létszámának szólt, de hamarosan ezrek, majd tízezrek jöttek. Németországban az évtizedek óta legnagyobb segítő hullám indult be, de egyben felmerült a félelem is, hogy vajon ezt hosszabb rávon lehet-e majd kezelni. Csak idén vált ismertté, hogy Merkel a nyitás után egy héttel le is akarta zárni a határt. Alexader kutatásai szerint Merkel késő délután konferenciakapcsoláson beszélt a pártok vezetőivel és több miniszterrel. De Maiziere belügyminiszter azt javasolta, hogy vezessék be újra a határellenőrzéseket, és ne engedjék be azokat, akik útlevél és/vagy vízum nélkül érkeznek. Ebben a résztvevők megállapodtak. Másnap, vasárnap a kormány magas beosztású emberei őrködnek de Maisiere miniszterrel (CDU) a határ lezárásán a belügyminisztérium úgynevezett helyzetközpontjában. De Maiziere-nek azonban kételyei támadtak: vajon elegendő ok-e a visszafordításra, hogy Ausztriában már biztonságban vannak a menekültek? A jelenlévők kközött heves és hosszú vita tört ki, többeknek hasonló kételyeik voltak, mások a homlokukat ráncolták. A miniszter háromszor vonult el telefonálni, tájékoztatta aggályairól Merkelt. A kancellár habozni kezdett, nem mondott sem igent, sem nemet, újra beszélt az SPD-vel. A harmadik telefon után a belügyminiszter elrendelte a mozgósítási parancs átírását. Az újságíró konklúziója: senki nem akarta vállalni a felelősséget egy ilyen, jogilag vitatható és népszerűtlen intézkedés meghozását, azért lett a kivételes határnyitásból hónapokon át tartó kivételes állapot. A cikk hozzáteszi: valóban nem lehet tudni, milyen, súlyos következményekkel járó fotók keletkeztek volna a határon.

https://www.merkur.de/politik/raetsel-aus-september-2015-warum-merkel-nicht-wie-geplant-grenze-schloss-8672972.html

 

The Washington Post / AP

Az amerikai lap az AP hírügynökség jelentését közölte az új ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatos magyar állásfoglalásokat, főleg Szijjártó Péter kijelentéseit idézve. A jelentés hozzátette: a kijevi amerikai nagykövetség üdvözölte a törvényt, amely az oktatásra fordítandó összeget a GDP minimum 7 százalékában határozza meg, és 12 éves iktatási rendszert vezet be. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában jelentős lengyel és román kisebbség is él, és mindkét ország kifejezte aggályait a törvénnyel kapcsolatban. Aggodalmának adott hangot a múlt héten a román külügyminiszter, és jelezte, hogy a héten magas rangú román tisztségviselő látogat Ukrajnába, hogy ott megvitassa a román kisebbségekkel összefüggő kérdéseket. Becslések szerint 400 ezer román nyelvű lakos él Ukrajnában, közülük mintegy 250 ezer tekinti magát moldovainak és 150 ezer románnak. A lengyel külügyminiszter „szoros figyelemmel szándékozik követni” a jogszabály alkalmazását, és „megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő lengyelek lengyel nyelvű oktatáshoz jussanak” – mondta.

https://www.washingtonpost.com/world/europe/hungary-says-ukraines-new-school-law-hurts-minority-rights/2017/09/11/8bef0fb6-96da-11e7-af6a-6555caaeb8dc_story.html?utm_term=.643c91c20c49

 

Financial Times

Jeran-Claude Juncker, az EU Bizottságának elnöke az unió helyzetéről szóló idei beszédében szerdán foglalkozni szándékozik Csehország, Magyarország és Szlovákia panaszaival, amelyek szerint a multinacionális termelők gyengébb minőségű élelmiszereket és egyebek mellett szépségápolási szereket szállítanak ezekbe az országokba, mint a nyugati fogyasztóknak. A panaszok idén márciusban találtak erősebb visszhangra, amikor Szlovákia miniszterelnöke azzal vádolta meg a bizottságot, hogy nem veszi elég komolyan a kérdést. Az értesülések szerint Juncker egymillió euró körüli összeget ajánl fel 12 hónapos időtartamra, hogy segítsék a panaszos országok élelmiszer-biztonsági hatóóságait a vizsgálatok végzésében, valamint hogy harmonizálják a gyengébb minőségű termékek meghatározását célzó teszteket. Noha a panaszos országok kiemelten kezelik a kérdést, nagyon ritkán merült fel bizonyíték a gyengébb minőségű termékek állítólagos széles körű árusítására. Az EU célja, hogy egységesítsék a vizsgálatokat, és megfelelő szakértelmet biztosítsanak a nemzeti hatóságoknak, továbbá hogy így gyakoroljanak nyomást a multikra. Utóbbiak azzal érvelnek, hogy a helyi ízléshez alkalmazkodnak az összetétel esetleges változtatásaival. Ezt az EU egységes piacának szabályozása lehetővé teszi, amennyiben a címkén pontosan feltüntetik az összetevőket. Ugyanakkor Brüsszel nem tervezi, hogy újabb szabályozásokat vezet be a gyakorlattal szemben, hanem a meglévő fogyasztóvédelmi szabályokat szándékozik felhasználni annak biztosítására, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre. Az elképzelések szerint nem kényszerítik a társaságokat arra, hogy azonos terméket kínáljanak az egész piacon, de az eltéréseket meg kell majd indokolniuk. A probléma orvoslásának elmaradása oda vezethet, hogy a nemzeti hatóságok jogi eljárást indítanak az EU tisztességtelen kereskedelemre vonatkozó szabályozása alapján. A lap hozzátette: a közép-kelet-európai tagállamok egyébként is elégedetlenek egyebek között a kvótadöntés, valamint a kiküldött dolgozók bérezésére vonatkozó szándékok miatt.

https://www.ft.com/content/7ea1327c-96e3-11e7-a652-cde3f882dd7b

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ferenc pápának nem szabad Mianmarban kiejtenie a rohingya szót

Ferenc pápa hamarosan találkozik a rohingja kisebbség tagjaival – jelentette be Greg Burk szentszéki szóvivő …