Home / HÍR / Ez az év is jól kezdődik – Nemzetközi sajtószemle

Ez az év is jól kezdődik – Nemzetközi sajtószemle

Der Spiegel

Jean Assleborn luxemburgi külügyminiszter a hetilapnak adott interjúban azt mondta: Sebastian Kurz új osztrák kancellár Herr Donald Trump nyelvén beszél: Trump szerint ha minden ország gondoskodik a maga jólétéről, a végén mindenkinek jó lesz, és minden ország maga döntheti el, hogy befogad-e menekülteket. Európa azonban így nem működhet, aki ezt mondja, az nem érti az unió egyszeregyét, a szolidaritás alapgondolatát. Az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) és a kormányban való részvételét a tetteik alapján kell megítélni, de Asselborn számára egyérzelműnek tűnik, hogy legalábbis a menekültek kérdésében Kurz egy ötök állammal akarja erősíteni a V4-et, és naivitás lenne ezt figyelmen kívül hagyni. A „visegrádi modell” ugyanis alapvetően az európai együttműködés tagadását jelenti, és ha Európa nem egységes egy olyan döntő kérdésben, mint a menekültügy, akkor hosszú távon megnő az EU összeomlásának veszélye. „A tűzzel játszunk, ha megpróbáljuk kicsinyíteni annak jelentőségét, amiben 2015-ben a menekültek újraelosztásáról megállapodtunk. Nagyra becsülöm Tusk urat, de ebben nem tudok vele egyetérteni. A szavak néha mély sebeket tudnak ütni, és az eddig áttelepített 32 ezer ember számára a projekt nem fulladt kudarcba” – mondta Asselborn. Arra a kérdésre, hogy megbánta-e valaha, hogy Luxemburg soros elnöksége alatt egyebek között a magyar és a szlovák ellenkezés dacára a kvóták mellett döntöttek, a politikus azt válaszolta: nagyon igyekezett önkéntes alapú megoldást találni, de nem sikerült. Közben pedig Európa katasztrofális képet mutatott, ezért döntött a többségi határozat mellett, és nem bánta meg. Mi több, bizonyos abban, hogy enélkül a Balkánon háború tört volna ki, mert az ottani államok egyedül nem tudták volna állni a rohamot. További kérdésekre Asselborn leszögezte: Európa ugyan Izrael kérdésében állást foglalt a két állam megoldás mellett, de néhány nappal később hat uniós tagállam tartózkodott az ENSZ-ben a Trump politikájáról szóló szavazáson, és Európa így külpolitikai téren törpévé zsugorodik. Lengyelország ügyében úgy vélekedett: korábban senki nem gondolt arra, hogy egy olyan nagy országban, mint Lengyelország, tudatosan szétverik a hatalmi ágak megosztását, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét. Varsó 2014 és 2020 között kereken 73 milliárd euró támogatást kap az uniótól, és ebben még nincsenek benne a mezőgazdasági kifizetések. Egyetért azzal, hogy az életkörülmények kiegyenlítését támogassa az unió, de ezt a pénzt azonban nem szabad egy jogsértő állam támogatására felhasználni – mondta Jean Asselborn. .

http://www.spiegel.de/politik/ausland/jean-asselborn-kanzler-kurz-spricht-die-sprache-donald-trumps-a-1185396.html

Huffington Post

A liberális amerikai portál német kiadása politikai előrejelzést közölt 2018-ra. A rossz hír az, hogy természetesen nem lehet pontosan megmondani előre a jövendő történéseket. Ám mégis lehet a múlt és a jelen ismeretéből a jövőre nézve következtetéseket levonni – írta a szerző, aki mér tavaly is megpróbálkozott hasonló előrejelzésekkel, és csak néhány esetben tévedett. Elsőként megállapította: Bajorországban véget ér a CSU egyeduralma, és a párt a jövőben koalíciókra szorul. Ehhez azonban a pártnak újra fel kell találnia önmagát, mert öntelt választási egyletként és középszerű vidéki politikusok karrierjének gyorsítójaként nemigen számíthat sikerekre a továbbiakban. 2/ Az oroszországi elnökválasztás Putyin végének a kezdete lesz. Tévedés az oroszországi rendszert klasszikus diktatúrának tekinteni, ennél bonyolultabb a helyzet. Nem minden hatalom az elnöktől való, hanem alapját a kölcsönös függőségek szövete adja: az államfő a pénzfolyamokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést szervezi, és a kedvezményezettek tartják hatalmon az elnököt. Putyin a látszat ellenére nem mindenható: a hálózat azt akarja, hogy a saját üzletei hosszú távon zavartalanul működjenek. A választások fontosak, hogy megmutassák, milyen szilárdan ül a nyeregben a patrónus. Ám a mostani lehet az utolsó választás, amelyen Putyin elindul: mert az orosz alkotmány szerint 2024-től hat év szünetet kell tartania. Azt követően pedig már 77 éves lesz, ami kockázatot jelent a hálózat számára. Még Alekszander Navalnij kizárása a választásokból is felgyorsíthatja Putyin hanyatlását, mert a csekély részvétel azt jelzi a hálózatnak, hogy elégedetlenség mutatkozik a patrónussal szemben. 3/ Az amerikai kongresszusi választásokon Trump republikánusai lesznek a fő vesztesek. Az elnök megosztja Amerikát, és ezen belül a republikánusokat is: a konzervatívok között a mérsékeltek számára Trump egyszerűen kínos. Idén novemberben ez meg fog mutatkozni: azon politikusok felének kell újra indulni, akik 2016-ban felelősek voltak Trump jelöléséért, és ez lesz az első alkalom, hogy Amerika nemzeti szinten szavazhat az elnök politikájáról. A republikánus szavazók kemény magja már nem lesz elegendő az abszolút többségek megszervezéséhez, a republikánusok mandátumokat fognak elveszíteni, és ez megnehezíti Trump számára választási ígéretei teljesítését. 4/ Európában a populista őrület újabb fordulója következik – írta a szerző. Szólt Olaszországról, majd Magyarországgal kapcsolatban megállapította: a menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik beszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek. 5/ Angela Merkel az év végén is Németország kancellárja lesz. Tény, hogy pártja a választásokon története legrosszabb eredményét érte el, és már vannak viták arról, hogy az első német kancellár asszony kora véget ér-e, és ha igen, mikor. de egyelőre Merkelnek nincs komoly alternatívája. Egyfelől azért, mert az SPD jelenleg nem képes kancellárt állítani, másfelől az unión belül is csak olyan jelöltek vannak, túl fiatalok, túl öregek, vagy túl népszerűtlenek. 6/ Németország és Franciaország újra közelebb húzódik egymáshoz. Macron megtette az első lépést a németországi választások másnapján, Merkel számára pedig nyilvánvalóan fontos, hogy várhatóan utolsó periódusában rendezze külpolitikai hagyatékát. Nem állhat érdekében, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint aki gondatlanságból megölte az európai eszmét. Az unió megreformálása irányába ható nyomást most megkapja Macrontól, és ketten együtt a német-francia kapcsolatok történetének legizgalmasabb tandemjét alkothatják: reform-igyekezet és tapasztalat, energia és nyugalom – ideálisan kiegészíthetik egymást. 7/ Hessen tartományban fennmarad a CDU és a zöldek közös kormányzása írta a szerző.

http://www.huffingtonpost.de/entry/7-prognosen-wie-sich-die-welt-im-jahr-2018-entwickeln-wird_de_5a48bf85e4b0b0e5a7a73434

Die Welt

Boris Kálnoky arról írt a jobboldali konzervatív lapban, hogy az előrejelzések egyértelműen úgy látják, Orbán Viktor lesz az idei választások egyértelmű győztese, de vele szemben fiatal ellenzék van kialakulóban. A cikk ismertette Orbán politikai karrierjét, és megállapította, hogy az Angela Merkellel szemben a menekültkérdésben alkotott ellenpólusként az európai politikában is kulcsfigura lett. Ám minél hangosabban bírálják Nyugaton, annál szilárdabban ül a nyeregben. A következő választások várhatóan még inkább bebetonozzák a hatalmát. Ám négy fiatal politikus, aki mozgásba hozza az ellenzéki tábort, reményt ad arra, hogy a jövendő években szembe tudnak Orbánnal állítani valamit. Ezek közül elsőként Kálnoky Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét említi. Megállapítja, hogy a Momentumot igazán csak Budapesten támogatják, és a felmérésekben egyelőre 5 százalék alatt van. Török Gábort idézve a szerző azt írta: a Momentum modern párt, és megtörténhet, hogy tíz év múlva már nem létezik majd az MSZP, de a Momentum még megvan. Szél Bernadett, a „nominálisan zöld” LMP-től tavaly az egyik legnépszerűbb alakká lett a politikai színpadon. Kálnoky szerint Szél Bernadett utalja a pártot, amióta Schiffer András távozott, és az LMP az eddigi 5 százalék helyett jóval többet remélhet. Karácsony Gergely az egyik legnépszerűbb politikus, noha pártja, a Párbeszéd Magyarországért jelentéktelen. „Most azonban Karácsonyt az egykori kommunisták krónikus viszályban álló két utódpártja, az MSZP és a DK közös jelöltjének, választotta, és ez a szövetség mintegy 20 százalékot remélhet. Kérdés azonban, hogy Karácsony a személyes népszerűségével növelni tudja-e a szavazatok számát” – írta a szerző. Végül Vona Gábort nevezi meg „az egykor radikális jobboldali Jobbik vezetőjét”, aki a liberálisokkal és a baloldallal való együttműködésben reménykedik, hogy közösen üssék ki a nyeregből Orbánt.

„Vona évek óta azon van, hogy az egykori rasszista pártból mérsékelt, ideológia utáni pártot ácsoljon, vagy legalábbis ilyen látszatot keltsen. A siker szerény, a Jobbik népszerűsége a felmérések szerint nemigen változik, de így is a második legerősebb politikai párt” – írta Kálnoky. Orbán mérlege ambivalens: megtisztogatta a szociális rendszereket, csökkentette az államadósságot, támogatja a családokat, jelentősen javította az adóbehajtást, és egyben radikálisan csökkentette az adókat. Másfelől az állami megrendelések célzott kiadásával létrehozott egy lojális oligarchákból álló csoportot, amelyekkel a hazai stratégiai befektetéseket akarja előre vinni, ahelyett, hogy a nemzetközi cégekhez fordulna, és ezt bírálói korrupciónak nevezik. Emellett az ő rendezésével a kultúrüzemet káderpolitikai és szubvenció-technikai eszközökkel jobbra polarizálta, és ma a média sokkal inkább kormánypárti, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Ehhez emelőként az szolgált, hogy a sajtó a digitális korszakban nehéz anyagi helyzetbe került. A kiadók rászorulnak a kormány, vagy gazdag tulajdonosok pénzére, amely utóbbiaknak az üzleteikhez szükségük van a kormány jóindulatára. Orbánnak a politikája folytatását megkönnyíti a jelenleg gyenge ellenzék. Orbán önmagát populistának nevezi: számára a politika lényege az, hogy az mondja, amit a polgárok gondolnak, és azt tegye, ami tetszik nekik. Közben azonban gyakran erőteljesen befolyásolja a „népakaratot” adópénzekből finanszírozott propaganda-kampányokkal és úgynevezett nemzeti konzultációkkal. Orbánnak mindig szüksége van valakire, aki „rossz és veszélyes”. Korábban ezt a szerepet szánára a baloldaliak és liberálisok töltötték be, jelenleg az EU és annak menekültpolitikája a mumus. Orbán legyőzéséhez a teljes ellenzéknek mind a 106 választókerületben együtt kellene fellépni a Fidesz mindenkori jelöltje ellen, az országos listákon ugyanis a Fidesz verhetetlennek tűnik. Hogy aztán egy esetleges választási győzelem esetén hogyan jutna közös nevezőre fél tucat párt, az csak az egyike a tisztázatlan kérdéseknek – írta Kálnoky.

https://www.welt.de/politik/ausland/article171949450/Ungarn-Gegen-Orban-formiert-sich-eine-junge-Opposition.html

Die Welt

A nemzetközi sajtó számos orgánuma hírt adott arról, hogy egy budapesti konferenciára meghívták Milo Yiannopoulost. A német jobboldali konzervatív lap azt írta:  fiatal, meleg és szélsőjobboldali. Ő volt  az „alt-right” plakátarca, Donald Trump intellektuális értelemben vett keresztfia, és Stephen Bannon Breitbart portáljának újságírója. Rasszista uszítások és egyéb provokációk nyomán a Simon and Schuster neves amerikai könyvkiadó a nyáron felbontott vele egy 250 ezer dolláros könyvszerződést. Az ügy jogi útra került. Nemrég felkerült a világhálóra a könyv kéziratának több oldala a lektor megjegyzéseivel, amelyek azt mutatják, hogy a szerződés felbontása nem csupán az alkalom kihasználása volt, hanem Yiannopoulos túlment a józan emberi ész határain. A lektor néhány megjegyzése mutatóba: „Nem világos, nem szórakoztató, törlendő”, ”Vannak erre bizonyítékai?” A jogvita mér tart. Közben kiderült, hogy Götz Kubitschek, az AFD fő gondolkodója Yiannopoulost meghívta egy magyarországi konferenciára – írta a lap.

https://www.welt.de/print/die_welt/literatur/article172038065/Prolegomena-Der-Betrieb.html

Yahoo / AFP

A Yahoo híroldalán a francia AFP hírügynökség jelentését közölte Yiannopoulos tervezett fellépéséről egy a magyar kormány által szervezett konferencián. Eszerint Az „Európa jövője” címmel január 23-án kezdődő konferenciát Milo Yiannopoulos notórius provokátor és a Breitbart volt munkatársa nyitja meg egy beszéddel, amelynek címe „A nyugati világ kihívásai”. Beszédet mond Götz Kubitschek német jobboldali aktivista is. A további felszólalók között lesz Pascal bruckner francia filozófus, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, és a kormányzó jobboldali magyar Fidesz párt egy parlamenti képviselője.

A budapesti tanácskozás, amelynek célját úgy határozták meg, hogy „alkalom a politikai és kulturális folyamatok teljes skálájának elemzésére”, nem sokkal előzi meg a várhatóan áprilisban tartandó általános választásokat, amelyeket előre láthatólag Orbán Viktor, a keményen menekültellenes, és Yiannpouloshoz hasolóan Donald Trump lelkes híve nyer majd meg. A jelentés idézte a PestiSrácok.hu írását, amely Yiannopoulost a Trump-siker egyik építőjének, látogatását „történelmi momentumnak” és „egy álom megvalósulásának” minősítette. Végül az AFP emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Magyarország még betiltott egy konferenciát, amelyet egy olyan amerikai intézet szervezett, amelynek élén Richard Spencer, az alt-right fehér felsőbbrendűséget hirdető személyisége, Yiannopoulos szövetségese áll. Az akkori konferencia címe ugyancsak „Európa jövője” volt, és szónokai között volt Marine Le Pen egyik közeli szövetségese, és az „eurázsiai birodalom” eszméjét hirdető orosz Alekszander Dugin.

https://uk.news.yahoo.com/yiannopoulos-open-hungary-government-conference-153038458.html

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ma bezár a bazár

Az Országgyűlés ma a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők emellett …