Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Az álmok nem hazudnak

Fábián András: Az álmok nem hazudnak

 

„…álmainkat
Éjente festi égi kéz;
Az álom ablak, melyen által
Lelkünk szeme jövőbe néz.”

(Petőfi Sándor: Jövendölés)

Éjjel a nagy szélre felébredtem. Lehet, hogy nem is a nagy szélre, de felébredtem hirtelen, és így nem merült feledésbe az, amit éppen akkor álmodtam.

rémálom2Azt álmodtam, hogy Orbán Viktornak van egy ördögi terve, melynek folyamatos és titkos végrehajtása hat éve folyik. A végleges megvalósításhoz arra volt szükség, hogy az első négy év után a második négy év is az ölükbe hulljon. Ehhez ugyan meg kellett bütykölni kicsit a választási törvényt, de az ügy érdekében csalni is lehet picit. Meg is történt, annak rendje, s módja szerint. Mivel következik a második ciklus vége, láthatjuk is már, ahogyan ráfordulnak a célegyenesre, a terv valóságos és végleges alakot kezd ölteni.

Álmomban majdnem elaludtam, amikor próbáltam számba venni, mi mindennel biztosították be a végső cél előkészítését, és mennyit loptak közben ki a nép zsebéből. Vége hossza nincs a listának. Felhatalmazás nélküli alkotmányozás, a társadalom totális politikai és szociális függőségbe taszítása, kiszolgáltatottá tétele, és e kiszolgáltatottság bevésése a társadalmi tudatba, a parlament kiüresítése és kvázi kizárása a közéletből, az ellenzék kirekesztése és lejáratása, az önkormányzatiság teljes leépítése és anyagi romlásba döntése, az államkapitalizmus bevezetése… Ki tudná felsorolni a hatalom központosításának minden egyes lépcsőfokát, amely a pártállami állampárt szolgai közreműködésével zajlott és zajlik.

Az ördögi terv, mint mondtam éppen befordult a célegyenesbe. Ez szép képzavar, de álmomban láttam, amint befordul. Megtörtént a kormány felhatalmazása, hogy bármikor, a parlament előzetes engedélye nélkül is, bevezethesse a rendkívüli állapotot. Ennek még az ellenzék is nagyon örült, hogy milyen konstruktívan tudtak hozzájárulni. Most már csak ki kell kiáltani valamit vagy valakit terroristának, ami ugye nem probléma. Ősszel gyorsan átverik az új gyülekezési törvényt, megspékelve képviselői indítványokkal, ami elejét veszi a tömegzavargásoknak. Mivel időközben az elmúlt hat év alatt a rendőrség, a bíróságok és az ügyészség is totális pártfelügyelet alá került, ennek keresztülvitele gyermekjáték lesz.

2017. az elnökválasztás éve lesz, ezért a parlament őszi ülésszakának első dolga az Alaptörvény újragondolása és újragombolása lesz, minek eredményeképpen 2017-től nem köztársasági elnököt, hanem elnököt választ a parlament, s a kormány az elnök felügyelete alatt folytatja munkáját. Az elnököt 7 évre választják és korlátlanul újraválasztható lesz, Isten és a nép kegyelméből. Magyarország prezidenciális állam lesz, szerintem a Köztársaság szó is kikerül a gránitnál maradandóbból. Álmomban szorgos szolgák már gyűjtötték is a good practices példákat: Franciaország, USA, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Ha nekik jó, nekünk is jó. Az elnök ad megbízást a kormányalakításra annak, akit ő jónak lát. Még akkor is, ha ez nem találkozik a népakarattal. A nemzet érdeke előbbre való. Az elnök természetesen Orbán Viktor lesz, részben, mert ki más lehetne, részben, mert ő az, aki megvédi a nemzetet az újra és újra rárontó baloldaltól, meg mindentől, ami a nemzetre leselkedik és az elnök szerint veszélyesnek tekinthető.

A választások előtt aztán megszüntetik a parlamentáris jogalkotást és bevezetik a rendeleti kormányzást. Az állami terrort. A választásokat bizonytalan időre elhalasztják. Aztán kiírjuk magunkat Európából.

Próbáltam megfejteni, hogy mikor kezd működésbe lépni a társadalom önvédelmi reflexe, vagy legalább az Európai Unió kollektív védekező mechanizmusa. Próbáltam nyomára akadni bármiféle ellenzéki ellenállásnak, hiszen biztos voltam benne, hogy nem lehetek csak én egyedül, aki már most látja, hogy merre tart az ország.

Ezt egyelőre nem sikerült megállapítanom, mert – mint mondtam – felébredtem hirtelen. Lehet, hogy a nagy szélre, ami éjszaka tombolt. Minden esetre muszáj volt innom egy nagy pohár vizet, mert kiszáradt a szám.

Aztán már nem is tudtam visszaaludni.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Robotok a sajtóban

A gondolat elsőre ijesztő. Még elképzelni is kellemetlen, hogy az újságírás automatizálható, és a jövőben …