Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Az előre megtervezett káosz elmélete

Fábián András: Az előre megtervezett káosz elmélete

Nem szűnök azon gondolkodni, hogy vajon mi motiválhatja a regnáló hatalmi elitet centrumot abban, hogy folyamatos feszültséget generáljon a közösségi térben. Az ország inkább hasonlít egy idegelme osztályra, mint józan társadalomra. Olyan, mint egy hisztérikus celebcica, aki folyamatosan idegállapotban van, miközben halvány lila gőze sincsen arról, hogy mi történik körülötte. Lassan kialakulnak az elképzeléseim a dologról. Ahogyan egy hajdani, kedves mentorom mondotta volt: egy összeesküvés elméletnél csak egy izgalmasabb dolog van – egy igazi összeesküvés.

Az összeesküvés pedig itt zajlik a szemünk előtt. Talán ezért is nem vesszük észre, holott napnál világosabban nyomon követhető minden részletében és mozzanatában.

Ahogyan azt mondani szokták, jelenségben a lényeg. Próbáljuk hát mi magunk meglátni és megismerni azokat a jelenségeket, amelyek magukban hordozzák a társadalom ellen szőtt összeesküvés elemeit. A konspiráció hagyományaival ellentétben mi most nem egy, a regnáló államrend elleni fenekedésnek és aknamunkának vagyunk elszenvedői: itt és most az éppen hatalmon lévő elit állampárt készíti elő magának a talajt arra az időszakra, amikor a népharag netán elsöpri, és csúfosan kibukik végre a bársonyszékből. Miniszterelnököstől, miniszterestől sok száz államtitkárostól, félhülye párt- és kormányszóvivőstől, cakk und pakk.

Lássuk akkor, és kezdjük mindjárt a nagy társadalmi ellátó rendszerek működésképtelenségének folyamatos fenntartásával.

  • Az egészségügyi, a szociális és az oktatási rendszer pénzügyi kivéreztetése,
  • káderállományának kritikus szinten tartása,
  • az utánpótlási bázisok kibocsátó kapacitásának mesterséges és rafinált visszafogása (v.ö.: fizetős képzésben résztvevők számának emelése, állami ösztöndíjak lehetőségeinek beszűkítése)

nem kisebb probléma, mint a működéshez szükséges költségek folyamatosan a kritikus szinten lebegtetése.

Mindez együtt jár az igények természetes növekedésével. Nézzük az egészségügyet például. Látható, hogy miközben a társadalom öregszik, a születések száma csökken és a halálozások száma nő, ezzel egyidejűleg romlik a társadalom egészségügyi állapota is. Nem csak a várólisták növekedéséről van szó, nem csak a szakemberek elvándorlása miatti ellátatlanság játszik ebben szerepet. Az emberek a „munkaalapú társadalomban”, ahol „munkaerőhiány van” nem mernek betegállományba menni, mert félnek, hogy mire meggyógyulnak, már nem lesz hova visszamenni. Orvoshoz sem mennek, inkább bíznak az erős szervezetükben. Az orbáni „munkaalapú társadalom” definíciója szerintem abban foglalható össze, hogy amíg a munkás dolgozni tud, dolgozzon, ha meg megbetegszik, akkor kerüljön a lehető legkevesebbe, ha pedig munkaképtelenné válik, haljon meg minél előbb. Cinikus? Igen.

Gyilkosan cinikus, aljas és fasisztoid „társadalompolitika”.

De tessék csak cáfolni nyugodtan, állok elébe. Bátrabban, mint a kormányon lévő magyar politikai elit maffia. Emeljünk kalapot orvosaink és a nővérek előtt, akik ebben a kilátástalan helyzetben sem ragaszkodnak a gyógyítás felülről jövő direktíváihoz és nem imát és tízparancsolatot rendelnek a vakbélgyulladásos betegnek, hanem azonnali műtétet, még ha csődbe is juthat miatta a kórház. (Tudjuk, persze, hogy úgysem fog.)

Az oktatással hamarabb végzünk, bár az egészségügyre is a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottunk. A buta és kormányhű szavazók kitermelése folyik az egyik oldalon, a kormányhű, zsíros polgári réteg pozicionálása a másikon.

A szegények és leszakadók felzárkóztatása még gondolatként sem vetődik fel.

Ők maradnak az út szélén, a társadalmi periférián, ahol a gyors elhullás, kriminalizálódás vagy a lassú vegetáció vár rájuk. Át is kanyarodtunk nagy hirtelen a szociális szférára. Nincs szó kapkodásról, csak a terjedelem szab korlátot a téma gazdagságának. Emlékezetes kiszólása volt az elmúlt évben Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadónak, hogy nálunk már megszűnt a gyermekéhezés. Rétvári Bence egy erre vonatkozó, az abszurd állítást firtató kérdésre azt tudta válaszolni, hogy „…az MSZP-kormányok a devizahiteles családok pénzéből a bankok zsebét tömték, a Fidesz–KDNP viszont a devizahitelesek problémáit és a gyermekéhezést is felszámolta.” Verbum Dei – Isten igéje – mondhatnánk stílszerűen a kereszténydemokrata úrfi parázs riposztjára. Bár az efféle igék eredménye még a mindenható esetében is kérdéses. A valóság ezzel szemben az, hogy nem szűnnek a devizahitelesek elleni bírósági és kilakoltatási eljárások, többen öngyilkosok lettek a devizahitelek miatt, amelyet természetesen az első Orbán-kormány vezetett be Járai Zsigmond MNB elnök javaslatára 2001. június 15-től. Akkor jó ötletnek tűnt! – mondhatnánk az ismert bon mot-val. Most inkább a régen elmúlt nyolc év és Gyurcsány Ferenc nyakába varrják. Ők mindent elbírnak.

Ami pedig a megszűnt gyermekéhezést illeti, az alább következőket is ő – Rétvári – mondta, alig pár hónappal ezelőtt egy konferencián. Érdemes hosszabban idézni, mert minden szava egy-egy könnycsepp és vádirat a felnövekvő generáció emlékkönyvében: „Amíg akkor (2010-ben – a szerző) a szociális – ingyenes – étkeztetésben részt vevő bölcsődés gyerek aránya 14 százalék, addig 2015-ben ez az arány 71 százalék volt. Az óvodában ez idő alatt az ingyenesen étkező gyerekek aránya 28-ról 75 százalékra nőtt; a kormány a gyerekek szociális étkeztetésére fordítható forrásokat folyamatosan növelve, mindig biztosította a szükséges anyagi eszközöket. Így a legkisebb gyermekeknél 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenes étkezésben részesülők száma …”.

Ugye senki nem gondolja, hogy az anyagi jólétben élő és ezt fizetési kimutatással is igazoló szülők gyermekeiről beszélünk itt éppen, és nem a létminimum alatt élő, ruhát-cipőt nélkülöző, éhező kisgyermekekről?! Ezek csak a gyerekek, és még akkor hol vannak a szülők, akiknek etetniük kellene őket, miközben magukat is megpróbálják életben tartani.

Ami meg a fiatalok lakáshoz jutását és a bankok nagy pénzekkel való kitömését illeti, most vagyunk épp tanúi a lakástakarék megszüntetésének és a CSOK kiterjesztésének még nagyobb összegekben még szélesebb körre. Tovább folyik a fiatalok tervszerű eladósítása, melynek célja látszólag a gyermekvállalás ösztönzése, a rejtett cél, a valóság azonban – mint később látni fogjuk – egészen más.

Elég a példákból, lássuk inkább az összeesküvés lényegét.

Az ugye nyilvánvaló, hogy az állampárt legfontosabb politikai célja a teljes társadalom szerkezetére kiterjedő totális intézményi centralizáció. Központosított egészségügy, központosított oktatás és szociális ellátások (lásd például a Kukaholdingot). Minden nagy ellátó rendszer vezetésében egészen vállalati középvezetői szintig, de még az általános iskolák igazgatói székeiben is,

csak száz százalékig megbízható pártkáderek ülnek.

Ha és amennyiben – feltéve, de egyelőre meg nem engedve – a társadalmi elégedetlenség elmozdítaná Orbánt és bűntársait a helyéről, ezek a szervezetek, amelyek a külső szemlélő számára amúgy is átláthatatlanul működnek, azonnal leállnának. A társadalom megszűnne működni és eluralkodna a káosz. Úgy értem, a mindent elsöprő, a jelenleginél is nagyobb, átláthatatlan és kezelhetetlen káosz. Mint most mondjuk a szemétszállításban. Tekinthetjük ezt egy afféle főpróbának is. Szimbolikusan és ténylegesen is elöntene minket a szemét és a mocsok.

Vagyis egy új kormány azonnal megbukna, és győzedelmesen visszatérne a rendteremtő, a béke atyja – Orbán Viktor és állampártja személyében.

Hogy ez túl egyszerű és primitív? Csak annyira, mint a Matolcsy-féle Magyar „Nemzeti” Bank kamatpolitikája. Elég 2 százalékponttal megemelni a kamatokat, és csődbe megy a fél ország, amelyet az alacsony kamatokkal elmúlt pár év alatt úgy eladósítottak, ahogy azt még a devizahitelekkel sem voltak képesek megtenni. A „kényszerű kamatemelést” pedig az új kormány nyakába lehet varrni. Természetesen hivatkozva annak hibás gazdaságpolitikájára. Az utcai tömegmegmozdulásokról és a rohamosan elharapódzó, véres atrocitásokról a mai állampárt reszort-felelősei gondoskodnak majd. A 2006-ban már jól bejáratott recept szerint.

Az előrelátó, gondos ember semmit nem bíz a véletlenre, hanem bebiztosítja magát jó előre. Néhány önkényesen kiragadott és korántsem teljes, ám roppant kézenfekvő példával próbáltuk meg bizonyítani, hogy a mai kormány hogyan konspirál hosszú távon a demokrácia ellen.

Az összeesküvők mélyen beépültek az államszervezetbe, ahonnan hagyományos, demokratikus, békés eszközökkel kimozdítani őket gyakorlatilag lehetetlen.

Ezt kimutatni azonban talán nem volt hiábavaló annak érdekében, hogy még jobban megértsük, miről is beszélt Gyurcsány Ferenc. Évadnyitó beszédében, szeptember 15-én, eddig egyedüli magyar politikusként így fogalmazott: „…Brüsszel nem fogja leváltani a kormányt, azt csak a szervezett népakarat buktathatja meg, mivel kizárólag az erő nyelvéből ért. …a népnek vissza kell vennie a cselekvés felelősségét…”

Tessék nyugodtan vitatkozni vele.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Gruevszki-ügy, Brexit, Románia, Merkel – Nemzetközi sajtószemle

Frankfurter Allgemeine Zeitun: A tiszta jogi ügy A Gruevszki-ügyről továbbra is igen sok sajtóorgánum számol …