Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Előválasztás választás előtt?

Fábián András: Előválasztás választás előtt?

Karácsony Gergely a közelgő önkormányzati választások közeledtével ismét felvetette az előválasztás gondolatát. Hasonló elképzelés alakulgatott az országgyűlési képviselőkre történő szavazás előtt is, aztán mégsem sikerült tető alá hozni, senkit nem érdekelt és senkit nem mozgósított. Holott nyilván többek között éppen ez lett volna az egyik elsődleges célja.

Azoknak a pártoknak, amelyek közös jelölt/ek/ben gondolkodnak, már akkor észre kellett volna venniük, hogy egy két kivételtől eltekintve a választók szíve nem dobban meg az ötlettől. Részben felesleges nyűgnek érzik, részben abszolút kilátástalannak látják a helyzetet:

nem hiszik, hogy ma a Fidesz és annak jelöltjei legyőzhetők.

Tovább gyengítette az ügyet, hogy még az utolsó utáni pillanatban sem volt semmiféle összhang az ellenzék pártjai között. Ami nem kevésbé komoly problémának tűnik, hogy a jelölteket vagy csak nagyon szűk körben, vagy sehogyan sem ismerik. Így aztán versenghet tőlük Béla Gézával, nekik egyre megy.

Tudjuk, hogy vannak a baloldalon húzónevek és vannak alkalmas személyek. Maga Karácsony Gergely is ilyen személy, neve ilyen név. Őt nem is nagyon kell bemutatni. A fővárosban és különösen a saját kerületében jól ismerik. Fiatal, ambiciózus, agilis, megnyerő egyéniség, akinek mind az országos, mind a helyi politika csataterein megvan a szükséges tapasztalata. Kellő akaraterő és kitartás jellemzi. A következetesség ugyan néha hiányzik a cselekedeteiből, ez azonban megbocsátható és orvosolható.

Nyugodtan megállapodhatunk abban, hogy a baloldalon és a jobbközépen valószínűleg nincs más olyan alkalmas és elfogadott politikus, aki felvehetné vele a versenyt. Arra viszont már nem mernék nagyobb összegben fogadni, hogy ugyanígy látják ezt azok az önjelöltek is, akik

legszívesebben saját magukat látnák a főváros élén,

holott képességeikben talán igen, de elfogadottságukban meg sem közelítik Karácsonyt. Őket azonban a borítékolható kudarc lehetősége nem rettenti. Ugyanakkor nyilván ezt látta meg Karácsony, és ezért szorgalmazza az előválasztásokat, amelyek, megismételném, semmiféle érdemi eredménnyel nem kecsegtetnek. Szerintem. A választók ebben a kérdésben egyszer fognak érdemi véleményt mondani. Ha pedig azt tapasztalják, hogy megint olyan impotens és semmire sem jó huzakodás indul meg néhány jelentéktelen önjelölt között, mint az év elején, akkor

Tarlós ismét illatos rózsaszirmokon fog besétálni a városházára.

Márpedig ezen semmiféle előválasztás nem fog segíteni.

Borítékolni lehetett, hogy az LMP megint trollkodni fog. Puzsér Róbert személyében már meg is nevezte a saját jelöltjét. Ő pedig nem mondott nemet, s ezzel nem is hazudtolta meg a róla kialakult képet. Puzsér, aki nagy svádáján és hatalmas mellényén kívül más vonzó tulajdonsággal nem nagyon rendelkezik, nem valós ellenfél. Alkalmas lesz azonban a szavazók megosztására, ugyanis nem Tarlós ellen indul, ahogy maga állítja, hanem

az ellenzék jelöltjét gyengíti, ellene száll ringbe, tőle fog szavazatokat rabolni.

Azt azért megengedem, hogy képes lehet az utolsó pillanatban az erősebb javára visszalépni, s ez esetben kalapom lengetem előtte, csak tartok tőle, hogy akkor már késő lesz. Mivel a Jobbik most el van foglalva a saját belső problémáival, ők nem valószínű, hogy fővárosi szinten beszállnának a megmérettetésbe. Nem is látok erre alkalmas személyt a palettájukon.

Úgy gondolom, hogy amennyiben az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd meg tud állapodni közös jelöltben, Karácsony erős induló lehet. Akár győzhet is a fővárosban. Aztán megkezdheti „jól megérdemelt”vesszőfutását. Jól tudjuk, hogy a Fidesz mélyen beépült a szakszervezetekbe, azok vezetésébe. Ezek a vezetők jelenleg féken tartják a munkavállalókat, ez a feladatuk. Ugyanakkor képtelenek érdemi megoldásokra a folyamatosan halmozódó problémák vonatkozásában.

Nem is azért fizetik őket.

Az új főpolgármester feladat lesz megoldani a BKK lassan kritikussá váló járművezető-hiányát, a kórházak és egészségügyi intézmények csökkenő orvos és nővér létszámát, a gyermekintézmények dolgozóinak bérproblémáit, az elvándorolt pedagógusok pótlását, gyakorlatilag a teljes intézményrendszer anomáliáit. Ehhez jön még a Fideszes és nem Fideszes polgármesterek közötti széthúzás, a kormányzat folyamatos és agresszív beavatkozása a fővárosi önkormányzat ügyeibe, a bevételek elvonása, a főváros elszegényítése, ilyen-olyan hatáskör- és területelvonások, új előírások és törvényi korlátozások, amelyek megkötik a főpolgármester kezét és drasztikusan lehatárolják az önkormányzat/ok viszonylagos függetlenségét és autonómiáját.

Vagyis aki ezt felvállalja, annak úgy kell beülnie a főpolgármesteri székbe, hogy erős háttérrel és komoly felkészültséggel rendelkezik. És itt nem az iskolai bizonyítványok jelentik a felkészültséget, hanem az, hogy mit tud szembeszegezni a kormány fentebb érintett zsarolási potenciáljával.

Közbevetőleg jegyzem meg, hogy miközben ezen a problémán agyaltam arra gondoltam, hogy mint munkáltatónak, mi sem lenne könnyebb a főpolgármesternek, mint egy általános fővárosi sztrájk megszervezése. Adott esetben el lehetne érni azt is, hogy ebből egy kormánybuktató országos sztrájk alakuljon ki. Csakhogy attól tartok, hogy a sztrájkot a háttérben már a Fidesz szervezi a szakszervezetek vezetőin keresztül, akik sokkal inkább a kormány füttyszavára ugrálnak, minthogy a saját dolgozóik valós érdekeit képviselnék, pláne, hogy kiálljanak az új főnök mellett.

Summa summárum be kell látnunk tehát, hogy egy új főpolgármesternek, aki nem Tarlós, szinte alig lesz esélye a kormány mocskos politikájával szemben. (Nem, mintha Tarlósnak olyan sok lenne.)

Kivéve, ha maga mögött tudja a főváros lakosságának döntő hányadát. Ennek azonban csak akkor van reális lehetősége, ha az együttműködő pártok

nem csak szavakban, tettekben is egységet mutatnak.

Az egység szellemében ajtótól ajtóig járva agitálnak a közös jelölt mellett. Nem telefonhívásokkal kell operálni, mert az már a legutóbbi tüntetések szervezésekor bebizonyosodott, hogy az ismert számokat a kormány szemrebbenés nélkül blokkolja. Nem az aktíváknak kell folyton a fülébe rágni, hogy mi a teendő, hiszen az ő szavazataikra biztosan számítani lehet.

Mozgósítani kell mindenkit, akit el tudnak érni, akik még soha nem voltak rajta egyetlen párt levelezési listáján sem.

Viszont ők fognak most is választani. Az internet lehetőségeit is koncentráltan kell alkalmazni, ebben viszont számítani és építeni kell a szimpatizánsok széles tömegeire, az aktíva hálózatra és a pártok tagságára. Mozgósítani kell őket arra, hogy osszák meg a híreket csoportokban és baráti körökben.

Már amennyiben komolyan gondoljuk, hogy Tarlós Istvánt 8 meddő év után le akarjuk végre váltani. Megfelelő tömegű kiállás esetén, megfelelő mennyiségű szavazat birtokában a kormánynak

kétszer is meg kell gondolnia, hogy ujjat merjen húzni a főváros lakosságával

és megpróbáljon keresztbe tenni a döntésének és az akaratának. Nagy valószínűséggel ugyanis a tömeges kiállás az a muníció, amely keresztülhúzhatja a diktátor vágyait és akaratát. Ezt a stratégiát kell követni a kerületekben is. Élni kell a lehetőséggel, hogy a polgárok még szabadon választhatnak és elégedetlenségük a kormány politikájával szemben hatalmas. Mivel Orbán betegesen irtózik, vagy inkább retteg a vele szembeszegülni merészelőktől, ha most nem mutatunk erőt és elszántságot lehet, hogy

ez lesz számunkra, Budapestiek számára az utolsó alkalom.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Elfogadták a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot

Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a …