Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Embernek maradni

Fábián András: Embernek maradni

Igazából akkor tudatosult bennem, hogy mekkora a baj, amikor egészen véletlenül rákattintottam a Dalton Business hirdetési oldalára. Mindaddig a pillanatig, amíg erre nem került sor, csak gúnyosan biggyesztettem a számat, amikor Orbán növekvő népszerűségéről, nota bene nemzetközi befolyásának egyre markánsabb erősödéséről próbáltak meggyőzni. Csacsiság, gondoltam magamban. Jó! Nem vitatom, hogy van közel két és fél millió ostoba, befolyásolható, megfélemlített vagy éppen fanatikus „minden-mindegy, a szar is le van szarva” választó, akinek igenis Orbán Viktor a hőse. Lehet eső, lehet hó, ha beledöglenek is a stabil kormányzásra szavaznak. Mit nekik korrupció, alkotmányos puccs, hazugságok vására, parasztvakítás, gőg és hazaárulás, terroristák betelepítése nagy suttyomban! Mit nekik ez mind, meg még sok egyéb disznóság! Ők akkor is a Viktorra szavaznak, oszt jónapot.

Szóval eddig ez színtiszta belügy. Egy szánalmas ország szánalmas választóinak szánalmas belügye. Ha minket nem zavar, hogy ez a csaló szélhámos nyilvánvaló csalások sorozatával biztosította be a 2/3-os hatalmát, hát a világot ugyan nem zavarja. Sándor Györgyöt idézve a világ erre csak annyit mond: „És ha egyszer az életben problémátok támad, azt oldjátok meg magatok!”

Eddig ez hitten nagy naivan, mondom, mert most hirtelen, egyetlen csapásra minden megváltozott. A brit polgár, aki roppant híres arról, hogy érzékenyen reagál a világ gazdasági és politikai történéseire, és ehhez minden eszköz a rendelkezésére is áll (lásd még: a Brit Birodalom felett soha nem nyugszik le a nap!), komoly válságot él át mostanában. Aki tehát rápillantott a Dalton Business hivatkozott oldalára, az megdöbbenve látta, milyen felfordulást is okozott hirtelen a Stop Sorosként hírhedetté vált előterjesztés. Nem az a tény, hogy egy magát középhatalomként aposztrofáló állam szükségét látja egy neki soha életében ártani nem akaró, nagyon öreg ember ellen büntetőtörvényt alkotni. Ezen épeszű ember legfeljebb jót röhög. A kereskedelmi pánik azért tört ki, mert börtönnel lesz sújtható az a meggondolatlan, bitang hazaáruló, aki szendviccsel kínálja az éhező menekültet. Beütött a krach a szendvics-ipar berkeiben. Mindösszesen 1045, a szendvicskészítésben érdekelt vállalkozás ítélte meg olyan súlyosnak a helyzetet, hogy végső döntésre szánta el magát. El kell adni a boltot! Lord Sandwich, a feltaláló, bizonyára forog a sírjában. Nem is szeretnék én most a helyében lenni.

Komolyra fordítva a szót: ez nem vicc.

Magyarország határaira ki lehet írni: A migránsok etetése és itatása hatóságilag tilos. Aki e törvényt megszegi börtönbüntetéssel sújtható.

Előttem a kép, ahogy Iványi lelkész úr, az egyháza lehetőségeihez mért segélyt osztogatja a határnál reménytelenül várakozóknak. Szinte hallom még a szavait, amikor 2016-ban arról beszélt, hogy ők telepítettek mobilvécéket a röszkei gyűjtőpontra és sokszor ők adtak meleg ételt az ellátatlanul hagyott rendőröknek is:  „Azért van valami ironikus abban, hogy egy illegális egyháztól kérnek a magyar állam rendőrei ételt és illemhelyet, Lázár János pedig szépen megköszönte a segítést a Máltainak és a Karitásznak”.

Ennek is egyszer s mindenkorra vége. 8 kilométeren belül a civileknek tilos a határt megközelíteni. Nehogy lássák a saját szemükkel. Mit is? Hogy éhen halnak a menekültek a határainknál? Hogy terhes anyák élnek szögesdrótok mögött? Hogy gyerekek játszanak szabadságuktól megfosztva a napon ezer fokra hevülő konténer-táborban? Vagy azt, hogy azok a sokat szidott menekültek, akiket Magyarországon migránsnak aposztrofálnak, valójában nem is léteznek, mert már messze elkerülik azt az országot, amelynek embertelensége messze földön hírhedtté vált?

Magyarország nem segít. A magyar embereknek törvényileg van megtiltva mostantól, hogy a rászorulóknak enni, inni adjon, ahogyan azt a keresztényi könyörület is diktálja. Egy, a miniszterelnöke szerint kereszténydemokrata országban.

Ha szabad kérnem: tessék szépen abbahagyni a viccelődést Orbán Viktoron! Ha egyszer ő azt mondja, hogy akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani, akkor az úgy is van. Tudja, hogy mit beszél.

Magyarországot Orbán Viktor hozzáhajlította a saját beteg lelkének és észjárásának valóságához. Ahhoz a valósághoz, amelyben a menekültek olyan állatok, akiket tilos etetni. S ha őt ezért újraválasztották, akkor ez a beteges állítás nagyonis valós alapokon nyugszik. A menekülteket pedig azért tilos etetni, mert ezzel biztosítható az orbáni hatalom fennmaradása.

Nem sokkal ezelőtt Auschwitzban töltöttünk egy napot. Bejártuk a tábort, megtekintettük a kiállítást, a barakkokat, milliók vesztőhelyét és sírtunk. Látható volt a tárlókban egy fogoly napi „élelmiszer” fejadagja, a falakon hatalmasra kinagyított fotók korábbi testsúlyuk felére, háromnegyedére fogyott férfiak, nők és gyermekek fényképeivel. Másik fotón csontváz holttesteket tolt a bulldózer a közös sírba. Ők csak elfogytak csendben, nem bírták tovább az éhezést. A krematórium mellett láttuk azt a bitót, amelyre Rudolf Hösst, a táborparancsnokot 1947. április 16-án felakasztották. Amikor ütött az ítélkezés órája, neki lényegesen könnyebb és fájdalommentesebb halál jutott, mint hajdani foglyainak.

Nem tudom, miért jutott ez most eszembe.

 

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Nobel Palpatine-nak

Sokan vannak utóbbi időben elragadtatva Trump elnök „csodálatos teljesítményétől”, mellyel „egy csapásra megoldotta a koreai …