Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Gigadisznó vs. óriáscsirke

Fábián András: Gigadisznó vs. óriáscsirke

Elmúla az ünnep, de nem múla el a jó hírek áradata, mondhatnánk a szép emlékű kabarettista, Benedek Tibor parafrázisával, petárdadurrogtatós jókedvvel, bőséggel. Jókedvvel, mondom, hiszen állampártunk és pártállami kormányunk minden napra gondoskodik a nép számára valami jó hírről, amitől megmelegszik az ember szíve, s az amúgy téli tüzelő híján jégvirágos, fagyos szobáinkban a mínusz 10-ről mindjárt mínusz kilencre ugrik a hőmérő. Ha van még hőmérő. Most például azt mondták, hogy a versenyképesség növekedését várják a baromfi áfájának csökkenésétől a sertéshússal szemben. Azt is mondták, hogy az áfacsökkentés szinte egy második nyugdíjemeléssel ér fel. Alapvetésül én, retrográd elem, aki semmi jónak nem tud örülni, erre azt mondom, hogy az áfacsökkentés nem árcsökkentés, hanem a haszonkulcs növelésének egy újabb lehetősége.

Mire alapozom ezt a gondoskodó kormányunk számára vérlázító, rebellis állításomat? Mondhatnák, persze, hogy arra, hogy nekem ez a kormány semmivel nem tud a kedvembe járni, és én egy eleve rosszindulatú ellenzék vagyok, amivel nem is tévednének nagyot, de nézzük inkább a tényeket, amelyek önmagukért, de legalábbis helyettem beszélnek. 2017. január 1-től a sertés tőkehús áfáját csökkentette a kormány. Az áfa 20%-os csökkentése hatására az ár a legtöbb helyen, de már akkor sem mindenütt, pár százalékkal lejjebb ment. A kormány az áfacsökkentéssel egy időben bejelentette:„… kiemelten figyelni fog arra, hogy a kiskereskedők az áraikban is érvényesítsék az adócsökkentést.” Mára szomorúan jelenthetjük: nem tudjuk, ellenőrizte-e, de ha igen nagyon gyatrán. Mondhatnánk eredménytelenül. Állításunkat személyes, szúrópróba szerű, de heti rendszerességű, ellenőrzési tapasztalataink támasztják alá, melyek azt igazolják, hogy a sertéshús ára magasabb lett, mint annak előtte. Indok persze van, állami, hiteles, jóféle, hiszen mire tartanánk különben drága pénzen a szakértőket, ilyen-olyan kormánybiztosokat: növekedtek a termelői költségek.

Hogy legyen azért valami vicces is a történtben, ideidézem az FVM 2016. novemberi állásfoglalását az ügyben: „A féléves monitoring adatok értékelése alapján a sertéshús áfájának csökkentése látható növekedést hozott a forgalomban, a kiskereskedelmi láncok teljes egészében átadták az áfacsökkentés előnyeit a fogyasztóknak, az áfacsökkentés becsült költségvetési hatása pedig elmaradt az előrejelzésektől – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárpiaci főosztályának vezetője kedden Budapesten egy szakmai tanácskozáson.” (Sic!) Megjegyzem, egy ilyen jelentés miatt még nem rúgtak ki egyetlen főosztályvezetőt sem az Orbán-kormány idejében.

A legnagyobb termelőket és felvásárlókat ma Magyarországon egyébként Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek, leánykori nevén Orbán Viktornak hívják. Csányi tulajdonolja  Közép-Európa legnagyobb, legmodernebb vágóhídját is. Az áfacsökkentés hatásai kiváltotta igazi, valóban őszinte mosolyt az ő arcukon láthatta tehát megcsillanni hálás nemzetünk.  (Arra is érdemes lenne pár gondolatot fecsérelni, hogy mekkora a haszon azon, amikor a termelő önmagának adja el a húst, miután önmagával kialkudta az árat. Jó kis bolt az is). 

Az FVM gyorsan meg is állapította: „Az élő- és félsertés áfájának csökkentésekor szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a sertéságazat alapanyag-termelésében korábban 30 százalék körülire becsült feketegazdaság megszűnt. Emellett nőtt a magyar élősertés- és tenyészállat-értékesítés, a sertéstartók és a sertések száma, egyúttal csökkent az élősertés importja.” Itt lesz ám csak igazán széles a nyereség-orientált mosoly a miniszterelnök arcán. De, csapok a számra, miket is beszélek én itten, hiszen ő sosem volt és sosem lesz vagyonos ember. Nem foglalkozik ő ilyen csip-csup anyagi kérdésekkel. Tehát az a mosoly a jó barát, Mészáros Lőrinc és a legjobb sporttárs, Csányi Sándor orcáit festi itt rózsaszínre, formálja viszonylag elfogadhatóvá, majdnem azt mondtam – emberivé.

Mármost akkor itt van, ugye, ez a baromfi ágazat: a finom és egészséges baromfihús és a tojás. Meglepődik, aki utánaolvas, hogy milyen kézenfekvő okai vannak ennek is. Pont, mint annak idején a disznónak.  Ettől várják az ágazat kifehéredését, az illegális import csökkenését, és mint fentebb jeleztük, a versenyképesség növekedését. Vagyis, ha a baromficomb kilónkénti ára akár csak 20 forinttal olcsóbb lesz, mint a sertéscombé, akkor a verseny soha nem látott méreteket ölt majd, hiszen az ár-érzékeny magyarok rá fognak cuppanni a baromficombra. Ugyanez lesz a helyzet a húsos karajcsont és a csirke farhát esetében is.

Lesz itt verseny, akárki meglássa.

Ez a verseny egészen addig fog tartani, amíg a bekerülési költségek a pipi esetében is ki nem kényszerítik a magasabb árat. Akkor majd helyreáll a korábbi egyensúly, amit persze így sem veszélyeztetett semmi.

Ide kívánkozik az a jó hír is, hogy csökken a bankadó mértéke. Azé a bankadóé, amelynek betudhatóan Magyarországon az egekbe szöktek a banki fogyasztói költségek. Bár úriember biztosra nem fogad, hajlandó vagyok egy nagyobb összeget is megreszkírozni, hogy nem a banki költségek fognak ennek megfelelően arányosan csökkenni, hanem a banki profit fog szerényen, de jól láthatóan növekedni.

Ehhez jön még a 10-15%-os díjnövekedés a biztosítások esetében, és az ezzel együtt növekedő biztosítási adó. Vakulj, magyar.

Szép kis profit. Megérte várni rá. Ha bankár lennénk, vagy biztosító, itt sem lepleznénk az elégedettség zsíros mosolyát, talán még egy kis kézdörzsölést is megengednénk magunknak az asztal alatt. Nem buta ez a mi állampárti pártállamunk. Tudja jól, hogy így választások közeledtével a nagytőke megnézi, hogy hova tegye a pénzét, a multik pedig észre fogják venni, hogy milyen szépen megugrott a hozam Magyarországon.

Jó kis kormány ez nekünk…

– morogják bele jól ápolt bajuszukba, és már nyílik is a hálás buksza, dől a lé. Mert bármennyi is legyen az a közpénz, a pótlás mindig jól jön.  Egy ennyire erkölcstelen kormány esetében a multik erkölcsi támogatásáról már nem is beszélve.

Az ellenzék meg hallgat, mint hal a fűben (v. ö.: Magyarország halszagú), holott éppen őket vádolták hajdanában azzal, hogy kormányon minden húzásukkal a nagytőke kedvébe igyekeztek járni. Erre nem is fecsérelnék több szót, mert minek.

Ámde ide kívánkozik még egy következtetés, csak úgy kérdés formájában. Tessék mondani, ha a sertés, a tojás és baromfi ára az áfacsökkentés ellenére az elvárt árhoz képest 20 %-kal nő, s emellett már a kenyér árának 30%-os emelkedését is belengették, satöbbi, satöbbi, hogy a túróba tudott kijönni az az 1,6%-os infláció, amennyivel a farhátról mellcsontra áttérő boldog nyugdíjasok járandóságát növelték?

Engedjék meg kedves olvasóim, hogy ezúton is megragadjam az alkalmat, és eredményekben gazdag, boldog újesztendőt kívánjak, jó hangulatban, egészségben és erőben.

Szükségünk lesz rá.

 

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Mit is ír a hogyishívják? – 12. hét

Hadd kezdjem egy technikai megjegyzéssel. Az előző két sajtószemlém után több visszajelzést kaptam, hogy a …