Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Hazaárulók

Fábián András: Hazaárulók

Lelkesen, boldogan és már-már győzedelmesen jelentették be az érintettek és a hazai baloldali, a demokratikus köztársaság eszméivel szimpatizáló és azt fennen hirdető állampolgárok, hogy az ügyészség nem foglalkozik Molnár Csaba és Niedermüller Péter önfeljelentésével, amelyben a Sargentini-jelentés megszavazása miatt hazaárulás bűntettének megállapítását kérték maguk ellen.

Olvasgatva a híreket én az elégedettséget nem tarthatom felhőtlennek és feltétel nélkül indokoltnak. Azt sem mondhatjuk, hogy az önfeljelentés elutasítása egyben azt is jelentené, hogy az IGEN-nel szavazók NEM hazaárulók.

Nézzük csak meg alaposabban azt az indoklást.

„A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint  európai parlamenti képviselőket az európai unió szabályai és az azokkal összhangban lévő magyar szabályozás szerint az e minőségben leadott szavazataik, illetve a képviselői megbízatásukkal összefüggésben közölt tény vagy vélemény tekintetében a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos immunitás illeti meg. Ennek értelmében a képviselő, bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata miatt. Mindez Magyarországon, sőt az Európai Unióban és a világ legtöbb országában közismert tény.”

Vagyis és egészen egyszerűen a KNYF nem azért utasította el a nyomozást, mert Molnár Csaba és Niedermüller Péter (továbbá itt meg nem nevezett társaik) nem hazaárulók. Mindössze arról van szó, hogy képviselői mentelmi joguk immunitást biztosít számukra, ami mentesíti őket a felelősségre vonás alól.

Hogy ez mennyire így van az az október 8-án kelt FELJELENTÉS ELUTASÍTÁS HAZAÁRULÁS BŰNTETTÉBEN c. sajtóközlemény befejező mondatát elemezgetve konstatálhatjuk. Azt írja ugyanis a KNYF sajtósa, nyilván az eljáró ügyész tájékoztatása szerint: „Fentiek alapján a feljelentők által megjelölt bűncselekmény objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán nem állapítható meg, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a szubjektív oldal vizsgálata nélkül a feljelentések elutasításáról határozott.” A „fentiek” a korábbi idézetben foglalt mentelmi jogra való hivatkozást takarja. A szubjektív oldal, vagyis a cselekmény elkövetésének helye, ideje, módja és az elkövetési magatartás vagyis az, hogy elkövették-e a bűncselekményt, nem is volt a vizsgálat tárgya.

Lássuk a büntető törvénykönyv idevonatkozó paragrafusát:

„258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.”

Vagyis a jogszabály alapján a bűntett akár meg is valósulhatott, csak éppen büntethetőséget kizáró okok miatt, vagyis a törvény erejénél fogva, az nem állapítható meg. Szóval ne tessék annyira örülni, kedves képviselő urak. Csak futólag jegyzem meg, hogy nincs itt semmi diszkrimináció, ugyanis hölgyek nem szavaztak IGEN-nel. Ez megint csak azt sugallhatja, hogy például a női jogok területén is minden rendben van. De akkor mit kezdjünk a kormány távolmaradásával az Isztambuli Egyezmény aláírásától? Maradjunk azonban a mi problémánknál. Mi most itt hazaárulókról elmélkedünk éppen, nem a jogsérelmet, verést, megalázást, családon belüli és kívüli erőszakot, kizsákmányolást satöbbi gyakran és legtöbbször büntetlenül elszenvedő nőkről. Úgy fest, hogy ez Magyarországon amúgy sem egy húsbavágó kérdés jelenleg.

Szóval hazaárulók-e ezek a hazaárulók?

Mondhatjuk rájuk továbbra is, hogy azok, csak éppen olyan hazaárulók, akiknek felmentésük van. A törvény erejénél fogva, és nem azért, mert a cselekményt nem követték el. Ha lefolytatták volna az eljárást, hangsúlyozni szeretném, hogy a jelen politikai helyzetben, nagy valószínűséggel már régen előzetesben üldögélve várnának keserű sorsuk beteljesülésére. Egyszerűen mázlijuk volt. Nem úgy, mint szegény Ceglédi Csabának, aki politikai fogolyként tölti határozatlan idejű büntetését jelenleg is az előzetesben, és még cseszegetik is azért, mert olvas.

Jegyezzük meg gyorsan: a nyomozást elutasító indoklás a követendő joggyakorlat vonatkozásában nem csak erre az ügyre vonatkozik. Amikor eljön a felelősségre vonás ideje, ezzel fogják elutasítani Szijjártó, Orbán, Szájer, Schöpflin és Morvai Krisztina amúgy igen óhajtott felelősségre vonását is, ide értve a Fidesz teljes parlamenti frakcióját, hetedíziglen visszamenőleg.

Viszont tegyük hozzá azt is, hogy a Sargentini-jelentés nem jöhetett volna létre, ha ebben az előbbiek a jelentésben terhükre rótt cselekményeket, jogsértéseket és bűnöket nem követik el a magyar nemzet ellen.

Vagyis ez az igazi indoka annak, hogy az önfeljelentők nem követtek el hazaárulást. Sőt, pontosabb úgy fogalmazni, hogy nem ők követtek el hazaárulást, azonban a „… megjelölt bűncselekmény objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán” az azt valóban elkövetőkkel szemben nem állapítható meg sem most, de vélhetőleg a jövőben sem.

Ki van ez, kérem, találva.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Fábián András: Viszik a szemetet

Tulajdonképpen kérdőjellel kellett volna írni a címet. Hogy miért nem tettem, annak az az egyetlen …