Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Légy vendégünk

Fábián András: Légy vendégünk

Most Karácsony van. Meg Hanuka. Mindenki mindenféle jókat kíván mindenkinek. Boldog a boldogtalannak, jómódú a kevésbé jómódúnak, jó a rossznak és viszont. Mert mindenki megérdemli, hogy legyen egy-két nap egy évben, amikor jó szívvel gondolnak rá, és ő is egy kedves ember arcát mutathatja mások felé, még ha megátalkodott, átkozott gazember is az illető.

nyomor2Vannak persze ünneprontók is, akik azt mondják, olyan nap ez is, mint a többi, sőt rosszabb, hiszen ma már minden csak a pénzköltésről szól, meg arról, hogy mennyi a bevétel. Ez sem feltétlenül igaz. Van, ahol karácsonykor az a szokás, hogy saját kezünkkel készített ajándékkal lepjük meg egymást. Ez nem kerül sok pénzbe, de van benne érzés és odagondolás. Jó dolog. Kedves.

Hagyományosan közhelyes, hogy dagadtra fogjuk idén is zabálni magunkat, aztán mindenféle rezsim következik, de sebaj, máris itt a Szilveszter, akkor lehet tenni az úgyislefogyokjövőre szent fogadalmát, ami – borítékolhatjuk – úgysefogsikerülni. Nem muszáj zabálni sem.

Vannak azért-sem-ünneplők. Lázadók. Elutasítók.

Nem baj. Valahol meg is értem azokat, akik nem érzik úgy, hogy bármi ünnepelni való lenne. Azt már megszoktuk, hogy az egész évi gátlástalan szabadrablás elkendőzése és ellentételezése végett ilyenkor a pártállami állampárt kormánya fergeteges jó hírek özönével, a gondoskodás talmi látszatával és pótszereivel áraszt el bennünket. Mindenféle szócsövek szórják ránk az igét, hogy van minek örülni, s mi több, lesz minek örülni a jövőben is. Itt van mindjárt az Erzsébet utalvány körüli nemzetivé duzzadt társasjáték és a hozzá kapcsolódó találós kérdések (adózik-e, nem-e, mennyi az annyi, mi van, ha nem vagyok otthon, mi van, ha beteg vagyok, és nem tudok elmenni érte?). Sok hülye nyugger teljesen belefeledkezik, miközben – állítólag – nagyon hálásak érte a kormánynak. Minden esetre elvannak vele egy ideig. Mire eljön a választások ideje, már csak a szép emlékek maradnak, meg a hivatkozási alap.

Aztán az egy számjegyű jövedelemadót is meglebegtették immár másodszor. Örvendezzen a kereső. Aki eddig százezerből nyolcvannégyet vitt haza, az nemsokára kilencvenegyet vihet. Egy milliós fizetés mellett a növekedés közel annyi, mint a havi nettó minimálbér. De jó lesz nekünk. Hát még nekik.

És ne feledjük. Gondoskodó pártállami állampártunk 3%-kal megemeli a közmunkások bérét. Ez a 2016. évi 79 155 forintos bruttó bért figyelembe véve 2 374,65  forint, vagyis a korábbi durván 55 400 forint nettó helyett a boldog közmunkások jövőre 57 000 forintot vihetnek haza. Persze csak azért, nehogy hozzászokjanak a nagy jóléthez, mert akkor nem akarnak majd más munkát keresni. Mindegy. Ha keresnek, sem veszik fel őket. Részben mert képzetlenek, kikoptak az iskolából 16 éves korukban, hogy valami kevéssel hozzájáruljanak a családi nyomorhoz, részben mert ötven felett a kutyának sem kellenek, akármilyen szakképzettségük is legyen. Arról nem is beszélve, hogy olyan messze laknak a munkalehetőségtől, hogy az utazás többet emésztene fel, mint amennyi a többletjövedelem lenne. (Ja! A minimálbér jelenleg 110 ezer forint – nettó 74 000. Ez 2017-ben 127 650 forintra – nettó 77 000-re – emelkedik. A létminimum 2015-ben 88 000 forint volt. 2016-tól a KSH nem publikál létminimum számításokat, ami már önmagában is sokat mondó tény. Ez csak úgy mellesleg jutott eszembe.)

A számok világából azonban surranjunk vissza az emberek világába. Az országnak még csak nem is a a közmunkások a legnyomorultabbjai, hiszen van, ahol a közmunkát is politikai és egyéb érdemekért osztogatják. Romák esetében ez szinte a lehetetlenséggel egyenértékű. Mondhatjuk, hogy van 1 millió ember, aki ha tehetné, hajnali háromkor felkel és felvonatozik Pestre, hogy időben sorra kerüljön az ingyenkonyhán. Egy tányér leves, szelet kenyér, gyümölcs, desszert. Ha kevés, újra be lehet állni a sor végére, és új számot kérni. Hosszú a sor. Nagyon hosszú. Viszont megvan erre a napra a vacsora is. Akinek jut ülőhely, melegedhet pár percet a fűtött sátorban. Hare Krisna!

Bár tudjuk, hogy a budai várból messzire látni, a Blaha és Borsod nyomoráig azonban – úgy tűnik – semmiképp.

Akiknek nincs cipője, azok nem tudnak felutazni Budapestre, ők még ennyire sem láthatók. Sokan fognak megfagyni az idén: szabadban vagy a saját viskójukban. Hideg az idei december. Nincs állami gondoskodás. Hozzájuk le kellene hajolni, így ünnepek táján. Vannak kevésbé szegények, akik ezt meg is teszik, és vannak sokkal gazdagabbak, akiknek ez eszébe sem jutna. Inkább elfordulnak, mert zavaró a nyomor látványa. A nyomoré, amely huszonhét év alatt, idén Karácsonyra végképp eluralta ezt az országot.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Egymondat: 30 millánál tart a Jobbik

A közösségi adományozási kampány hatodik napján, szerda estig már 31 948 311 forint folyt be …