Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Fábián András: Ne haljunk meg hülyén

Fábián András: Ne haljunk meg hülyén

Mindig kétségbeesetten igyekszem a rendkívül meglepett állampolgár képét mutatni, amikor a média egy-egy új, a kormány által nekem, mint közvéleménynek szánt érdemi információról tudósít. Mivel általában valószínűleg elég hülyének nézek ki én mint magyar közvélemény, és nyilván nem véletlenül, ez a meglepetés szinte maradéktalanul sikerül is nekem.

Alig pár napja kezdődött meg a Nemzeti Konzultációnak nevezett újabb bohóckodás, és tessék! Még november 5-én teljesen váratlan és véletlen egybeesést produkálva a Népességkutató Intézet nyilvánosságra hozta a három évenként megjelenő tanulmánykötetét, a 4. Demográfiai Portrét, amely a demográfia alapvető kérdéseivel foglalkozik rövid és közérthető formában. Ebben a kutatók friss népesség-előreszámítást (így hívják szakszerűen) is végeztek.

„4 forgatókönyvet vázoltak fel: alap, alacsony, magas és migráció nélküli alapváltozat. A legalacsonyabb jövőbeni népességszámot (6 millió fő) az alacsony változat adja. Ez a forgatókönyv a legkevésbé valószínű, pesszimista álláspontot tükrözi, gyakorlatilag lineáris csökkenést jelez előre, mégpedig elég drasztikus, évente átlagosan 69 ezer fős veszteséggel. Ezek alapján az alapforgatókönyv szerint 2070-re 7,75 millió fő lesz a magyar lakosság a 2011-ben látott 9,985 millió fő után. Az elkövetkező 50 év alatt Magyarország akár népességének több mint egyötödét is elveszítheti.”

Ez az „alapforgatókönyv”. Nem tudjuk, mit mutatnának a „nem migráció nélküli” számok, és azt sem tudjuk, hogy a migráció ez esetben a kifelé vagy a befelé irányuló népességmozgást, vagy annak hiányát takarja.

Van ebben a portréban jó hír is – ha nem tekintjük az Európában igen alacsony születésszámot a rendkívül magas halálozáshoz képest. A jó hír az, hogy végre kissé fokozódott a születések száma, és „bizonyos jelek arra utalnak”, hogy csökken az országot elhagyó fiatalok száma. Ezeket a jeleket mi nem érzékeljük, meg is lepődünk ezen – de ezúttal tényleg. A magas halálozáson viszont megint csak nem lepődünk meg, hiszen az egészségügy állapotát tekintve inkább az a különös, hogy ez a magas szám ennyire alacsony. Komolyra fordítva a szót, néha az az érzésünk, hogy az egészségügyi kormányzat titkon költségcsökkentő tényezőként kezeli a súlyos és csak drágán, nagy ráfordítással gyógyítható betegek mielőbbi elhalálozását. Sem életmentő gyógyszerekre, sem életmentő eszközökre és eljárásokra, sem az orvosok megtartására nincs elegendő pénz. Nem is akarom most és itt felsorolni az anomáliák százait, amelyek az egészségügyet sújtják. Az egyetlen, a kormány által ezekre javallt gyógymód az ima és a tízparancsolat.

Selmeczi „senátor” asszony is exponálta magát a szüljük tele a hazát kis határvadászokkal mozgalom élvonalában:

A mi felelősségünk is törvényhozóké, hogy végül is ne anyagi kérdés legyen az, hogy fiatalok gyermeket vállalnak, hanem érezzék, hogy ez mekkora boldogság, ahogy látjuk a saját tapasztalatainkból is, hogy milyen nagy boldogság az, hogy ha gyermeket vállalunk.” (Sic!)

Nem lett volna egyszerűbb csak annyit mondani: Fiatalok! Dugni jó! Ha meg gyerek lesz belőle, majd eltartják a nagyszülők, vagy jön a gyámügy és elviszi, oszt jónapot. A senátor asszony egyébként két nap alatt háromszor is szükségét érezte, hogy kampányoljon a természetes szaporodás mellett, és ehhez minden esetben a „visszatértünk” HírTV biztosított számára kommunikációs felületet.

Ugyanakkor itt van nekünk Kásler doktor és miniszter gyógykurzusa, mint népesedéspolitikai ellenjavallat. Azt mondja az emberminiszter, hogy ha a tíz parancsolat szerint élünk – nem leszünk betegek. A dilemma akkor kezdődik, amikor a fiatal, aki a kormány eddigi összes baromságára nyitott volt, felteszi a kérdést: most akkor egészséges legyek, vagy elkapjam az asszonyt, és vállaljam a betegség nyűgét, és gyehenna tüze égessen ropogósra? A tízparancsolatban ugyanis ez is benne foglaltatik: Ne paráználkodj!

Mi tagadás tehát, ebben az ügyben is sok tudásnak jutottam a birtokába hirtelen, és ezek az információk egészen véletlenül időben éppen egybeestek a kormány konzultációjával. Meg is lepődtem rajta, de rájöttem arra is, hogy egy ilyen tudományos kampánnyal mégsem lesz majd olyan nehéz a népért éjt nappá téve aggódó miniszterelnöknek az általa oly igen áhított szövetségre lépni a magyar nőkkel, a jövendő magyar anyákkal. Csak el kell olvasniuk az idevágó tudományos szakanyagot.

Ugyancsak érdekes egybeesés volt az Orbán Viktor néppárti kortes beszédét szinte csupán percekkel megelőző közvélemény kutatás nyilvánosságra hozatala. Nem csak az időzítés volt remek, hanem a tartalom is frenetikus sikert aratott.

Csak emlékeztetőül: a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 45% (ez 8 millió választópolgárt figyelembe véve 3,6 millió ember), míg a biztos szavazók körében 63 százalék. A kormánypárt szimpatizánsainak 67 százaléka mondja magát biztos szavazónak (vagyis 2,412 millió fő), míg – az Origó frappáns megállapítása szerint – akik nem a Fidesz KDNP szimpatizánsai (ezek szerint 55% – 4,4 millió választópolgár) „szignifikánsan” alacsonyabb számban, mindössze 63 százalékban mennének el szavazni. Volt okunk meglepődni. Egyrészt mert ezek az érdekes adatok a Mediántól származnak és a megrendelő nem a Fidesz-KDNP, hanem a hvg.hu volt. Másrészt, mert ez az egész olyan, mintha a kérdezőbiztosok a Fidesz székházban tartott párttaggyűlésről távozóban kérdezték volna meg a spontán önként jelentkező adatszolgáltatókat. De hát mit lehet tudni, ugye.

Mindenesetre Orbánnak olyan jókor jött ez, mint egy falat kenyér, hiszen november 8-án a Néppártban elmondhatta:  A győzelem része a DNS-ünknek. Ahhoz vagyunk szokva, hogy az emberek a saját pártjuknak tekintenek bennünket, mint aki hozzájuk tartozik, őket képviseli, és értük harcol.”

Szóval néha, és talán nem véletlenül, úgy érzem, hogy én látom rosszul a világot, hiszen minden úgy van jól, ahogy van, az kormányozza az országot, akinek kell, és az ország egy harmadának véleménye übereli és zárójelbe teszi az ország kétharmadának ellenkező véleményét. Hülyén halok meg, ha erre magamtól rá nem jövök.

Szerző: Fábián András
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Gruevszki-ügy, Brexit, Románia, Merkel – Nemzetközi sajtószemle

Frankfurter Allgemeine Zeitun: A tiszta jogi ügy A Gruevszki-ügyről továbbra is igen sok sajtóorgánum számol …