Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Földes Péter: Kétfarkú szabadság

Földes Péter: Kétfarkú szabadság

Nagyszerűen sikerült a kétfarkú kutyák szombat délutáni békemenete. Több ezer magyar polgár vonult békésen és derűsen Budapest utcáin, felszabadult, vidám hangulatban. Feléledt az egy ideje halottnak látszó, híresnek mondott pesti (magyar) humor, számtalan szellemes tábla, felirat volt látható és olvasható a menetben.

Voltak persze, akik fanyalogtak. Hogy rendben van, jól éreztük magunkat, de ettől nem változik semmi, Orbán és társai maradnak a hatalomban, sőt, 2018 után is ott maradnak, mi pedig továbbra is ebben a diktatúrába hajló mocskos rendszerben fogunk élni. Mielőtt elmondanám, hogy mit gondolok erről, és hogy szerintem miért nincs igazuk a fanyalgóknak, röviden elmesélek egy történetet.

1970-ben előfeltévelis katonának hívtak be Kalocsára. Nem katonának jelentkeztem, hanem a közgazdasági egyetemre, de akkoriban az volt a rend, hogy az egyetemre felvett fiúknak 11 hónapig sorkatonaként kellett szolgálniuk a Magyar Néphadseregben.

Nem sokkal a bevonulásunk után néhányan kitaláltuk, hogy előreállítjuk az óráinkat. Nem kerek számmal, mondjuk egy, vagy két órával, hanem 4 órával és 37 perccel. Ezzel is azt kívántuk jelezni a külvilág számára, hogy az az idő, amit Kalocsán katonaként töltünk, nem a mi időnk. Nem azonosulunk azzal a világgal, amelybe besoroztak bennünket, mert az nem a mi világunk, ily módon az ő idejük sem a mi időnk.

Mi lepődtünk meg a legjobban, hogy milyen gyorsan alkalmazkodtunk a saját magunk által gyártott, különbejáratú időszámításunkhoz. Néhány nap elteltével már semmiféle gondot nem okozott, hogy a mi óránk mást mutat, mint a többieké, így is mindig tudtuk, hogy mikor van sorakozó, mikor hol kell megjelennünk. Mégis, megvolt az illúziónk, hogy egy másik, a kintinél emberszabásúbb világban élünk. Olyanban, amelyik csak a miénk, és amelyhez a hatalmasságoknak semmi közük.

Ezt éreztem szombaton délután a vidám és felszabadult tömeget látva a kétfarkúak békemenetén. Hogy bár a miniszterelnököt már egy ideje – és valószínűleg még egy ideig – Orbán Viktornak hívják, szombaton délután 2- és 4 óra között ennek nem volt jelentősége. A sok ezer menetelő magyar polgár nemet mondott Orbánék áporodott, árvalányhajas hátrafelé nyilazós világára.

Számomra ez volt az üzenete ennek a két órának szombaton délután. Hogy nincs hatalma fölöttünk, mert kiléptünk az ő világából, az ő idejéből, és ha csak kis időre is, olyanok lettünk, amilyenek lenni szeretnénk: vidámak, boldogok és szabadok.

Szerző: Földes Péter
Forrás: Huppa

Olvasta már?

A visegrádi kettes

A  Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap terjedelmes első oldalas elemzésében úgy véli: a visegrádi …