Home / HÍR / Forgatókönyvek – Nemzetközi sajtószemle

Forgatókönyvek – Nemzetközi sajtószemle

MDR

A szászországi közszolgálati műsorszóró a honlapján közzétett cikkben azt a kérdést teszi fel, hogy a Krím annektálása és a Donyecki medencében (Donbassz) dúló háború után újabb szeparatista konfliktus fenyegeti-e Ukrajnát a Kárpátontúli területen, mert az új oktatási törvény bosszantja az ottani magyar kisebbséget. A törvény miatt jelentősen megromlottak a kapcsolatok Kijev és Budapest között. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az elmúlt hetekben már többször bírálta Ukrajnát azzal, hogy sérti a kisebbségek érdekeit, és leszögezte, hogy Budapest mindaddig akadályozni szándékozik Ukrajna uniós integrációját, amíg Kijev fel nem adja az új oktatási törvényt. Magyarország felháborodásának oka Ukrajna legnyugatibb közigazgatási területe, amelyet csak 1946-ben csatoltak Ukrajna Szovjet Szocialista Köztársasághoz, és ahol 150 ezer ott élő magyar a lakosság 15 százalékát teszi ki. Jelenleg a terület 91 magyar iskolájában csak magyar nyelven tanítanak, de az új ukrán törvény nem rendelkezik magyar nyelvű iskolákról, és2018. szeptember 1-től csak az általános iskola ötödik osztályáig enged magyarul tanítani. Az egyetlen kivétel: mivel a magyar uniós nyelv, egyes tantárgyakat továbbra is lehet így tanítani.

Ez különösen a magyar határ mentén elterülő területen élőket érdekli, mivel ott a lakosság 76 százaléka magyar, és közülük a legtöbben nem, vagy alig tudnak ukránul és oroszul. Ezét itt a záró államvizsgán idén a tanulók 63 százaléka megbukott ukrán nyelvből, és a bukésok aránya néhány iskolában jóval 90 százalék felett volt. A kijevi oktatási minisztérium adatai szerint az itt lakók közül a végzősök 68 százaléka nem tud ukránul. A területen általában mindenhol jól látható a magyarok jelenléte: a táblák felirata többnyire magyarul és ukránul van, sok helyen – közigazgatási épületeken is – az ukrán zászló mellett a magyar is ott van, és mintegy százezer ember rendelkezik magyar állampolgársággal is. A cikk idézte Josyf Bortót, a magyar kisebbség egyik vezetőjét, és egyben a Kárpátontúli terület tanácsának tagját, aki azt mondta, az itteni magyaroknak mindig is megvolt a magyar nyelvű oktatáshoz való joga, „még Sztálin alatt is”. Borto és kollégája, Mychajlo Towt tavasszal a lapok címoldalára került, mert táblákat állítottak fel a két másik közigazgatási terület felé vezető határon „Isten hozott a magyaroknál!”, „A magyar nyelv országa”, és más hasonló feliratokkal. Ezzel a nemzeti autonómiát és az Ukrajnában tiltott kettős állampolgárságot szándékoztak hangsúlyozni. Az akció konfliktust okozott a jobboldallal, amely végül leverte a táblákat, és a két politikust szeparatista tendenciákkal vádolták meg. Vajon további szeparatista konfliktustól kell-e tartani? A magyarok képviselői nemzeti autonómiáról beszélnek, és ezt a követelést támogatja Budapest is. A cikk idézte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki két hete egy interjúban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyaroknak joguk van az autonómiához és a magyar állampolgársághoz. A szerző hozzátette: Semjén álláspontja néhány év alatt bekövetkezett, jelentős változást tükröz. Budapest ugyanis még 2014-ben is a szélsőjobboldali Jobbik pártot bírálta élesen, amely a külügyminisztérium épülete előtt szervezett tüntetésen követelt egyebek között önrendelkezési jogot a kárpátaljai magyaroknak, és azt vetette a Jobbik szemére, hogy megkérdőjelezi a térségbeli magyar kisebbség jövőjét. A kormány három évvel később ignorált egy hasonló akciót: dén október 13-án, egy nappal Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter budapesti látogatása után tüntetés volt a budapesti ukrán nagykövetség előtt, és a résztvevők ugyancsak önrendelkezési jogot követeltek Kárpátaljának, valamint szabadságot minden ukrajnai kisebbségnek, és puccsnak minősítették a Majdan-forradalmat. Ukrajna felszólította Magyarországot a tüntetés betiltására, de ez nem történt meg. A budapesti ukrán nagykövet azt mondta az újságírónak: Klimkin kifejezetten azért érkezett Budapestre, hogy hangsúlyozza Kijev készségét a párbeszédre. „Tiltakozásunk után a magyar fél a véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartására hivatkozott” – mondta. Kijev és Budapest egyelőre abban állapodott meg, hogy a jelenlegi állapotban fennmarad a magyar nyelvű oktatás mindaddig, amíg a velencei Bizottság állásfoglalása megszületik. Ukrajna az Európai Tanécs parlamenti közgyűlésének határozott bírálata nyomán terjesztette a törvényt a bizottság elé. Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy Kijev még egyszer alaposan átdolgozná a jogszabályt, és így a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok tovább romlanak majd, ami mindenekelőtt Kárpátalját fogja érinteni – írta az MDR.

https://www.mdr.de/heute-im-osten/ostblogger/ukraine-wie-ungarisch-ist-transkarpatien-100.html

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A Pew Research amerikai intézet forgatókönyveket és prognózist vázolt fel az európai bevándorlásra a 2050-ig terjedő időszakra, és arra jutott, hogy a muzulmánok aránya a lakosságban mindenképpen növekedni fog, esetleg akár szélsőséges értékben is, de ezzel kapcsolatban még sok a bizonytalanság.

A szerzők a 2016 közepén mér adatok alapján három forgatókönyve és az ezekhez kapcsolódó prognózisok az átlagos és a menekültmigráció közötti eltérésekre épülnek. A becslések meglehetősen durvák, és különféle bizonytalanságokat is felmutatnak. Egy tényező azonban minden forgatókönyvben közös: a muzulmánok aránya az európai lakosságban mindenképpen növekedni fog, a forgatókönyvek szerint a 2016-os 4.9 százalékról 7,4, vagy akár 14 százalékra is nőhet 2050-re, A mai ismeretek szerint a szélsőséges forgatókönyv bekövetkezése nem valószínű. Ez a feltételezés abból indul ki, hogy a menekültek rekord arányú vándorlása Európába a jövőben is fennmarad. A 2010-2016 között érkezett 1,6 millió menekült közül a védelmet kapók (vagy várhatóan kapók) 78 százaléka muzulmán. Ha ez az ütem fennmarad, akkor például Németországban a tavalyi 6,1 százalékról 2050-re 20 százalékra emelkedne a lakosságban a muzulmánok aránya. A mai ismeretek szerint azonban nem valószínű, hogy ez a forgatókönyv bekövetkezne. A közepes forgatókönyv abból indul ki, hogy a menedéket keresők bevándorlása megszűnik, a szabályos migráció azonban tovább tart. Ebben az esetben a muzulmánok aránya Európában 4,9 százalékról 2050-re mintegy 11,2 százalékra nőne. A becslés feltehetően elmarad a majdani valóságtól, mert továbbra is érkeznek menedékkérők, és a közel-keleti konfliktusokban egyelőre nem ígérkezik megoldás. Amennyiben a reguláris bevándorlók száma fennmarad, de emellett jelen van a muzulmán menedékkérők érkezése is, akkor a szerzők szerint a muzulmánok aránya Európában 2050-re 11,2-14 százalék között várható. A harmadik forgatókönyv abból indul ki, hogy abbamarad a muzulmán bevándorlás – a munkát keresőké is -, és arra jut, hogy ebben az esetben a muzulmánok aránya a nevezett időszakban a jelenlegi 4,9 százalékról 7,4 százalékra nő, mert a muzulmánok átlagban 13 évvel fiatalabbak, és körükben magasabbak a születési arányszámok (egy nőre átlagosan egy gyerekkel több jut). Ráadásul csökken Európában a nem muzulmánok abszolút száma. Jelenleg mindezt számos helyen kiegyenlíti, hogy a 2010-2016 között érkezett nem muzulmán bevándorlók száma a bevándorlás közel felét teszi ki. A három forgatókönyv kihatásai államonként erősen eltérőek: ott, ahol sok bevándorlót fogadtak, jelentősebben nőhet a muzulmánok aránya, ellentétben azokkal az országokkal, ahol megtagadták a menekülők befogadását: Svédországban például a mai 8 százalékról akár 31 százalékra is nőhet az arány, míg Lengyelországban csökkenhet, Csehországban várhatóan 0,2, és Magyarországon 0,4 százalékponttal növekedhet. A tanulmány igazolja azt a feltételezést, amely szerint az arab térségből érkező menekültek és migránsok folytán az iszlám Európában várhatóan konzervatívabb lesz a jelenlegi török meghatározottsághoz képest. A prognózisokat azonban csak iránymutatónak szabad tekinteni, mert a szerzők például csak becsülni tudják a 2016-ban Európában élő muzulmánok számát (25,7 millióra).

http://www.faz.net/aktuell/politik/muslimische-bevoelkerung-in-europa-laut-studie-vor-grossem-wachstum-15316728.html

Transitions Online

Az EU „bot és sárgarépa” megközelítéssel kezeli a Közép-Európának szánt uniós alapokat, és ha ezt rossz adagolással teszi, akkor ez éppen azokat a tendenciákat gyorsíthatja, amelyek ellen az EU fel akar lépni – írta a Transitions Online portálon a Martin Ehl, a Hospodarke Noviny című cseh napilap külpolitikai szerkesztője. A pénzek elosztásának megakadályozását célzó kísérletek az általánosan rosszabb időkre vonatkozó várakozásokból indulnak ki. Nagy-Britannia távozásával az EU rendelkezésére álló összegek 2020 után csökkennek majd, és a maihoz képest más szinteken lesznek a támogatások is. Sokan azzal érvelnek, hogy a fiatalabb tagállamok a támogatások nélkül nehezebben zárkóznak majd fel, és ez csak fokozni fogja a megosztottságot.

Újra felszínre került az az érzés, hogy az EU nem érdekelt a 27 tagállam valós egyesítésében, és persze ehhez az érzéshez a közép-európai országok jelentős mértékben hozzájárultak populista és nacionalista jobbra csúszásukkal.

Amennyiben valóban napirendre tűzik azt, hogy a támogatásokat kössék a jogállamisághoz, Európa keleti részén újabb sikoltozás lesz az egyenlőtlen kezelés miatt. Világos a veszély, hogy sok helyen tovább fog erősödni az Európa-szkepticizmus, de azon kormányok és pártok népszerűsége is, amelyek megsértik a jogállamiság normáit, vagy erről beszélnek. Brüsszel nehéz helyzetben van, és a helyi Európa-barát politikusok minden választással talajt, arcot és mást veszítenek. Ez egyfelől kihívás az európai marketing-szakemberek számára: fel kell adniuk a kettős beszédet, amikor az EU ügyét „adják el” a keleti tagállamoknak, mert ellenkező esetben semmi esélyük a sikerre. Másrészt a helyi politikusoknak túl kell lépniük provinciális gondolkodásukon, és szélesebb perspektívából kell szemlélniük országuk helyzetét. és végül egy tip a jól kereső brüsszeli bürokratáknak és politikusoknak: mielőtt keresztülvisznek egy új – esetleg fenyegető – kezdeményezést, próbálják meg tanulmányozni Kelet-Európa történetét, és menjenek olyan helyekre, mint például Lengyelország, vagy Magyarország keleti, részei, hogy megértsék, miért szavaznak az ottani emberek a populistákra és nacionalistákra – írta a szerző.

http://www.tol.org/client/article/27377-eu-funds-central-europe-nationalism-extremism.html

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Lelki és egyéb szegények – Nemzetközi sajtószemle

SRF A Svájci Rádió és Televízió tudósítója, Urs Bruderer cikkét közölte honlapján, amelyben a szerző …