Home / HÍR / HÍR - KÜLFÖLD / Hírlünk a világban

Hírlünk a világban

 

Ria Novosztyi

Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter arra számít, hogy csütörtöki Budapesti látogatásán konstruktív párbeszédet folytathat a magyar hatóságokkal az új ukrán oktatási törvényről. Klimkin szerdán elmondta: meglepte a magyar javaslat, hogy a jogszabály miatt vizsgálják felül az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést. „Ami Magyarországot illeti, ott valaki nem akar érteni a szóból, és szándékosan szítja ezt a politikain hisztériát. Holnap megbeszéléseket folytatok Budapesten, és azt fogom mondani: vagy valamiféle absztrakt mitológiával foglalkozunk, és azt mondjuk, hogy nem lesznek iskolák, ahol megtanulják a magyar nyelvet, vagy párbeszéd van. Nagyon remélem, hogy az utóbbi áll fenn holnap” – mondta Klimkin szerdán Strasbourgban újságíróknak. Az orosz hírügynökség jelentése a továbbiakban megírta, hogy Petr Porosenko ukrán államfő aláírta a törvényt, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, és amely szeptember 28-án életbe lépett, de amelyet 2020-ig lépcsőzetesen valósítanak meg. Több ország, köztük Magyarország és Románia azon az állásponton van, hogy a jogszabály sérti a kisebbségi jogokat, és Moszkva is úgy látja, hogy az sérti az ukrán alkotméányt és Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit. Klimkin a jogszabállyal kapcsolatban szeptember végén kérte a Velencei Bizottság állásfoglalását . A törvényt az Európai Tanács parlamenti közgyűlése az ukrán delegáció tiltakozása ellenére megvitatja a törvényt, jelentést hallgat meg és szavaz róla csütörtökön. (Az egyik internetes hozzászóló, aki nevéből ítélve orosz, azt írta: „Tudják, hogy lesz ez: a román és a magyar nyelv marad, az orosz eltűnik. Jól kitalálták”. a szerk.)

https://ria.ru/world/20171011/1506642993.html

Unian

Az ukrán sajtóügynökség orosz nyelvű adásában azt emelte ki Klimkin Magyar Nemzetben megjelent cikkéből, hogy az ukrán mint állami nyelv megerősítése nemzetbiztonsági kérdés. „Ukrajna nem akar semmi mást, mint állami nyelvként használni az ukránt, ahogyan Magyarországon a magyart, Romániában a románt használják”. A cikket az ukrán külügyminisztérium közzétette facebook-oldalán. Noha a jogszabály a legélesebben Oroszországban bírálták, annak célja az ukrajnai orosz lakosság és a hosszas eloroszosítás nyomán az anyanyelvéről az oroszra áttért sok millió ukrán védelme. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Moszkva éppen az ukrajnai oroszok védelmével igyekszik igazolni a Krím annektálását, és ezért Kijev az ukrán, mint állami nyelv megerősítését nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti, és emellett kitart. „Vegyék figyelembe: nem arról van szó, hogy az ukrán nyelvnek valamiféle trendkívüli előnyöket biztosítunk, hanem a gyarmati torzulások helyrehozásáról” – írta egyebek mellett a külügyminiszter.

https://www.unian.net/politics/2183281-klimkin-utverjdenie-gosudarstvennoy-roli-ukrainskogo-yazyika-eto-vopros-natsionalnoy-bezopasnosti.html

Interfax Ukraina

Az orosz hírügynökség ukrajnai ága Klimkin újságírókkal Strasbourgban folytatott beszélgetéséből azt is idézte, hogy október 19-re Kijevbe várják az oktatási ügyekben illetékes magyar minisztert, hogy megbeszéljék az úk oktatási törvény alkalmazásának kérdéseit. Az ukrán miniszter azt is elmondta: mivel Magyarország felvetheti a törvény kérdését a külügyminiszterek értekezletén, ő tájékoztatta kollégáit, az uniós tagállamok külügyminisztereit az ukrán álláspontról, és az amellett szóló érvekről.

http://interfax.com.ua/news/political/454285.html

 

Szevodnya

Az ukrán műsorszóró szerint Klimkin azt mondta, hogy Európában támogatják a törvényt. „A dolog egyszerű: aki meg akarja érteni, amit mondunk, meg is érti. Persze vannak gondok a törvény alkalmazásával, de megvan a szigorú logika, és senkit nem szabad diszkriminálni” – szögezte le. Úgy vélte, a nyelvek közötti nélkülözhetetlen egyensúlyt az európai modellek figyelembe vételével kell kialakítani, és ez még csak azután következik. „Az állami nyelv az, amelyet mindenkinek tudnia kell. Ugyanakkor nem törekszünk asszimilációra, és nem akarjuk kiszorítani a nemzeti kisebbségek nyelveit” – idézte a jelentés a minisztert, aki cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy bezárnának olyan iskolákat, ahol magyarul tanítanak, netán Ungváron még egy egyetemet is – ezeket az állításokat „elvont mitológiának” minősítette. Idézte a jelentés Petr Poriosenko elnököt is, aki korábban leszögezte: Ukrajna garantálja az anyanyelven történő tanuláshoz való jogot, de az ukrán nyelv mindenki számára kötelező.

https://www.segodnya.ua/politics/society/skandal-vokrug-zakona-ob-obrazovanii-klimkin-rasskazal-o-pozicii-es-1063206.html

Foreign Policy

A Cseh köztársaságban a felmérések szerint az Európa- ás bevándorlás-ellenes ANO párt meggyőző győzelmet ara az október 20-án tartandó csehországi parlamenti választáson. A Cseh Köztársaság régóta a nyugatbarát, liberális, toleráns kozmopolita pluralizmus bástyája volt. Oroszország az elmúlt 20 évben egyszerű, der kifinomult kampányt folytatott annak érdekében, hogy visszafordítsa az olyan hősök által elért eredményeket, mint Václav Havel. A titkos akciók célja az állami intézményekbe vetett bizalom és a jogállamiság gyengítése, és az, hogy véget érjen az „egész és szabad”, egységes Európáról szóló álom. A Kreml ebben figyelemre méltó sikereket ért el. Felsorolja ezek között a Brexitet, azt, hogy Törökországban a legújabb, a NATO-val nem kompatibilis orosz fegyverrendszereket állítják hadrendbe, Franciaországban és Németországban történelmi sikereket ért el a szélsőjobb, a szerző szerint a katalán függetlenségi mozgalmon is ott az orosz ujjlenyomat, továbbá azt, hogy olyan kormányok, vagy politikusok vannak hatalmon Magyarországon, Szerrbiában, Moldovában és Bulgáriában, akiknek az érdekei közelebb állnak Moszkvához, mint Brüsszelhez. Úgy látja, hogy most a Cseh Köztársaság kockáztatja azt, hogy egy olyan, egyre növekvő klub legújabb tagjává legyen, amelynek az olyan, oligarchákkal teli, egyre növekvő klub tagja legyen, amelynek a rezsimjei Moszkva segített kiépíteni. Andrej Babis, az ANO elnöke, leendő miniszterelnök Csehországot Putyinnak a Nyugat belülről történő gyengítéséért folytatott kampányának legújabb áldozatává teheti. Sikeres üzletemberi arculata vonzó a szavazók számára, akárcsak kampánya, amelynek fő jelszavai a bevándorlás csökkentése, a fiskális fegyelem bevezetése és az Európához fűződő kapcsolatok korlátozása. Sikeresen pozicionálta magát „külső” erőként, amely képes „a mocsár lecsapolására”. Sajnos az ország java és a Babis saját érdeke közötti határ elmosódik pártja marketing kampányában. A párt szoros kötődése Milos Zeman elnökhöz erősíti az esélyeit. Zeman támogatta Putyin számos külpolitikai lépését, Ukrajna esetében tagadta, hogy orosz agresszióról, vagy katonai jelenlétről lenne szó, és nem titok, hogy kapcsolatokat ápol a Kreml több személyiségével, így Vlagyimir Jakunyinnal, aki a KLGB magas rangú tisztje, majd az Orosz Vasutak elnöke volt, a Lukoil orosz energiabirodalom cseh leányvállalatának volt vezetője pedig az elnök tanácsadója. Babis és Zeman közös vonása az erős EU- és NATO-ellenesség: Zeman azt is mondta már: mindent elkövet annak érdekében, hogy népszavazást rendezzenek a két szervezethez tartozásról. Az eltökélt és fáradhatatlan Kreml szisztematikusan leépíti a hidegháború utáni világrend biztonsági architektúráját. Olyan nemzetek adják meg magukat az orosz hatalom kivetítésének, amelyek egykor a zsarnoksággal szembeni ellenállás világítótornyai voltak: előbb Magyarország, most a Cseh Köztársaság. A XXI. században a demokratikus értékek és az euro-atlanti intézmények elleni támadáshoz nem tankokat használnak, a felforgatás eszközei finomabbak és kevésbé láthatók. Csak abban észlelhetők, hogy a korrupciós ügyekben a vizsgálatok sehová nem vezetnek, a független lapok eltűnnek, társaság egyesülnek úgy, hogy a pénzek útja követhetetlenné válik. Közép-Európa és a Balkán lassan, de biztosan távolodik el a Nyugattól. Ez nyilván nem véletlen, de vajon meg lehet-e előzni? Az Egyesült Államoknak nem szabad sem szemet hunyni a veszély felett, sem passzívan szemlélni azt. Európai szövetségeseivel együtt határozott ellenállást kell tanúsítania Oroszország azon törekvéseinek, hogy helyreállítsa a szovjet befolyási övezetet az egykor a vasfüggöny mögött lévő országokban. „Remélhetőleg még nincs túl késő. És íme egy jóslat: amerre Csehország megy, arra megy majd Kelet- és Közép-Európa fennmaradó része is. A sötétéség erői számára nagy, stratégiai győzelem lesz, ha Tomas Masaryk, Aleksander Dubcek és Václav Havel utódai feladják a becsület, az integritás, az elvek és a szabadság örökségét, amelyet ezek a kiváló emberek hagytak rájuk” – figyelmeztetett a tekintélyes amerikai folyóirat szerzője.

http://foreignpolicy.com/2017/10/10/is-the-czech-republic-falling-under-putins-shadow/

 

Der Standard

A kelet-európaiak bevándorlásának korlátozását követelte Heinz Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke több tévévitában. Ezt azzal indokolta, hogy a bevándorlók számának növekedése bérdömpinghez vezet, és elveszi az osztrákoktól a munkahelyeket. A Der Standard című liberális lap ennek kapcsán utána nézett az adatoknak. Valójában az unió új tagállamaiból lényegesen nagyobb a bevándorlás, mint azt a csatlakozásuk előtt szakértők prognosztizálták. Akkoriban ugyanis az új tagállamok gyorsabb felzárkózásával számoltak, azzal, hogy ha kiegyenlítődnek a bérek, csökken a vonzása a kivándorlás lehetőségének. Ám a pénzügyi válság után sok új tagállam csak nehezen vetette meg újra a lábát. Mérsékelt volt a növekedés és a bérek emelkedése. Igaz, hogy azóta Ausztria gazdasági fejlődési üteme is mérsékelt, ám ennek ellenére sok kelet-európai érkezett. Az idei augusztusig a munkaerő-piacon jelentkezők száma számuk 300 ezerre emelkedett – ez a létszám öt év alatti megduplázódásának felel meg. A legtöbben Magyarországról vannak, de feltűnő, hogy egyre több román érkezik, ma már ők alkotják a második legnagyobb csoportot, majd Lengyelország következik. 2014 óta azonban némi csökkenés észlelhető, ezt szakértők azzal magyarázzák, hogy újra beindult a felzárkózási folyamat. Nincsenek adatok arról, hogy milyen a kelet-európai bevándorlók képzettsége. A gazdaság azzal érvel, hogy a bevándorlókra a szakképzett munkaerő hiánya miatt égető szükség van. Az egyes nemzetiségek megoszlása a gazdasági ágazatok között nagyon eltérő. A magyarok többnyire a vendéglátásban dolgoznak, a románok a vendéglátásban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban nagyjából egyenlő arányban vannak jelen, a szlovákok közül sokkal többen dolgoznak az egészségügyben, mint bármely más nemzet tagjai közül. Feltűnő, hogy a termelő iparban a kelet-európai bevándorlók alig 10 százaléka dolgozik. Problémát okoz, hogy az állandó munkahelyen dolgozók mellett igen nagy számban érkeznek úgynevezett kiküldött dolgozók, akiket nem ölel fel a statisztika. Tavaly mintegy 170 ezer ilyen kiküldött dolgozott Ausztriában, de nem kizárt, hogy többször is számolták azokat, akik többször érkeztek munkákra. Ez nem csupán a béreket nyomja, hanem (mint egy osztrák kutatóintézet kiszámolta) a költségvetés is elesik mintegy 1,5 milliárd eurótól – ebből mintegy 754 milliót tesznek ki a bérekkel kapcsolatos bevételek, és mintegy 535 millió eurót ér el az, hogy több munkanélküliségi segélyt kell kifizetni.

http://derstandard.at/2000065798708/Lohndumping-Zuwanderung-aus-Osteuropa-massiv-gestiegen

Kurier

Heinz Christian Strache, az FPÖ elnöke egy hétfő esti tévévitában felvetette Ausztria visegrádi csoporthoz való csatlakozásának lehetőségét. „Ausztriának az eddiginél nagyobb mértékben együtt kellene működnie ezekkel az államokkal, sőt, talán csatlakoznia kellene a csoporthoz” – mondta. A lap által megkérdezett nemzetközi jogász kifejtette: formailag nincs akadálya a csatlakozásnak, ezt Azstria kérheti, vagy meghívhatja a V4 valamely tagállama, és a felvételt joóvá kell hagyni mind a négy tagnak. A szakértő szerint ez nem lenne közvetlen hatással Ausztria uniós tagságára. A csatlakozás politikailag azonban azt jelentené, hogy „Ausztriát ehhez a csoporthoz sorolják, Bécsnek a fontosabb kérdésekben egyeztetnie kellene a többi tagországgal, és az EU szerveiben ennek megfelelő magatartást kellene tanúsítania, de erre nem kötelezi a nemzetközi jog” – mondta a szakértő. Hozzátette: a csatlakozás kifejezetten megnehezítené más szövetségesek keresését és megtalálását. Óvatos választ adott arra a kérdésre, hogy mi lenne Ausztria számára az előny a csatlakozásból: „Haszna Ausztriának csak akkor származna ebből, ha EU-politikája minden jelentős kérdésben egybeesne a V4 Európa-politikájával. Ha ez nem így van, és most a jelek szerint nem így van, akkor több lenne a hátrány – a csoportnyomás, a besorolás egy bizonyos politikai „táborba”, mint az előny (például a megoldások érdekében való közös fellépés)” – mondta. A lap idézett vezető diplomatákat is, akik ugyancsak kételyekkel szemlélik Strache felvetését. Brüsszelben azt mondják, Ausztria ezzel beállna az EU „piszkos sarkába”, mert a csoportban tolonganak a nacionalisták.

https://kurier.at/politik/ausland/was-bringt-straches-flirt-mit-den-visegrad-staaten/291.381.446

 

(A DK sajtóválogatása)

 

 

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Macedóniában egyelőre a baloldal vezet

A több mint kétéves kormányválság hatására kiábrándult a jobboldali politikából Macedónia, ezt bizonyítja a baloldal …