Home / ELLENSZÉK / Ille István: A néma sokaság

Ille István: A néma sokaság

Ők azok, akiket nem véd semmilyen jog, semmilyen bíróság, semmilyen ügyvéd, talán civilek igen, de hatástalanul.

Ők azok, akik határtalanul kiszolgáltatottak, ők azok, akiknek jajszava nem ér el a hatalom füléig, ők azok, akik tehetetlenül szenvednek, és értelmetlenül halnak.

Hogy kik ők? Bizony, az emberek mindennapi társai, az állatok, leginkább érintettként a kutyák. Azok a kutyák, akik az ember leghűségesebb társai, akik akár saját életüket is feláldozva védik őt, akik, ha kell, vigaszt, vagy örömet nyújtanak, a kutyák, akik nem tudnak hazudni, de panaszkodni sem.

A Btk. vétségnek minősíti az állatkínzást, amit két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget, de jól érzékelhetően mégis bocsánatos bűnnek számít, mivel leginkább nevetséges összegű pénzbüntetést szabnak ki.

Lássuk, mit is mond a jog az állatkínzásról: „ha valaki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, vagy indokolatlanul olyan bánásmódban részesíti, amely alkalmas arra, hogy maradandó károsodást, vagy az állat pusztulását okozza, avagy gerinces állatát elűzi, elhagyja, vagy kiteszi, állatkínzás vétségében marasztalható el.”

Az állatkínzás minősített esete, ha a kínzás az állatnak különös szenvedést okot, vagy az állat maradandó egészségkárosodását, vagy pusztulását okozza. Ez ugyanis már bűntettnek számít, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Megengedő fogalmazás. Nos, eddig még az ügyészség a felderített esetek – nem sok ilyen van – egyikében se javasolta ennek kiszabását, de felettébb szigorúan pár ezer forintos állatvédelmi bírságot szabott ki. Nos, ha ennek felső összegét – 150.000 forint – szabná ki, az se rettentené el az elkövetőket. Nomeg, mit tekintenek az illetékesek indokolt bántalmazásnak? Ha nem okozok maradandó károsodást, akkor a mindennapos oldalba rúgás, a pár méteres láncon tartás, éheztetés, tűző nap elleni védelem hiánya nem állatkínzás?

A joggyakorló meg csak rosszallóan csóválja a fejét, és morcosan néz, büntetése súlytalan, nem szolgál elrettentésül.

Egy társadalom civilizáltságáról állít ki bizonyítványt az a tény, miként bánik az állatokkal. Magyarország bizonyítványa siralmas. Igaz, embertársainkkal  – lásd cigányok, menekültek, zsidók, homelessek és kilátástalan nyomorban élők – se bánunk másképpen. Mondjuk, nem is nevezném civilizáltnak magunkat, habár egyesek már tudnak késsel-villával enni.

„Mindaddig, míg az ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét. Amíg az emberek pusztítják az állatokat, egymást is gyilkolni fogják. Aki az ölés és a fájdalom magvát hinti el, valójában nem tud szert tenni az örömre és a szeretetre.” (Püthagorasz)

Szerző: Ille István
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ille István: A Semmittudás Egyeteme

Volt anno egy tv-műsor, a Mindentudás Egyeteme, ahol Almár Iván, Esterházy Péter, Ferge Zsuzsa, Heller …