Home / ELLENSZÉK / Ille István: Egész népemet fogom, nem középiskolás fokon?

Ille István: Egész népemet fogom, nem középiskolás fokon?

Az oktatási rendszer lassan változik – leginkább visszafelé, poroszos drillként adva át a tudást (?) – az út helyes irány. Mindezt mondani képes volt Palkovics László elvtárs, fő oktatásügyér. Hogy minek alapján, nem tudni, mert ő se a valóság talaján él, de minek is, nem azért kapja a fizetését.  Azért kapja, hogy senkinek sem kellő, senki által nem akart, szakmailag is kétes iskolaigazgatókat nevezzen ki, engedelmes pártkatonákat, janicsárokat, akik gondolkodásmentes szolgái a rendszernek.

Pedig hát, mintha az oktatás a jövő nemzedékének neveléséről szólna. Jobb helyen. Orbanisztán nem jobb hely. Orbanisztánban az iskolaigazgató nem az autonóm oktatás vezére, hanem engedelmes csinovnyik, akinek megmondják: itt írd alá! Ő meg aláírja.

Természetesen, oktatási rendszerünk minden világok oktatási rendszerének legjobbja.  A természettudományok – nagy tudású Palkovicsunk által „science”-ként nevezett , aminek még kiejtésével is bajban van – óráival, amikor is zanzásítva kapnak a tanalanyok szakgimnáziumi szinten egybe gyúrva fizika, biológia, földrajz, kémia ismereteket, de bezzeg hazafias és honvédelmi nevelés akár hetente ötször is mehet! Igaz, a jobbra-át-balra-át-előre-büszkén-nézz vezényszavakhoz nem kell segédlet,  de hát  a természettudományok oktatásához sincs még tankönyv, ezért a tanerő képzelő ereje kétségtelenül számít! Vagy a von Haus aus hozott tudása.

Különben is, a hazafias és honvédelmi nevelés – hogy áll az árvalányhajad, Bendegúz fiam? Hogy ülöd meg azt a lovat, Etel? Nem arra van a hátrafelé nyilazás, Huba fiam!, valamint az „irány a céltábla alsó széle közepe”  – többet hoz, mint hogy a tanalany órán tanulja meg, hogy háztartási sósavat és hypót ne egyszerre öntsön az eldugult lefolyóba, mert kurva nagy durranás lesz, valamint hogy építkezésen a védősisakra ható, lezuhanó cserép által kifejtett hatás Newton almájából eredeztethető. Francba az ilyen apróságokkal.

Azonban akad itt egy oktatási rendszer változás, méghozzá nem is lassú. Mert hát – Palkovicsék szerint – nem egészséges az arány a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák közt. Valami hasonló van a hím és nőivarú magyarságszaporulat esetében is (emlékeztek? egykoron megkérdezték a pórt: oszt hány gyereke van? Felelte: három, meg egy jány), de ebbe valahogy nem akarnak beleavatkozni.

Node, kétkezi szakmákat kell elsajátítani a tanalanynak, ha fene fenét eszik is, mert munkaerős hiány van – igaz, négy év múlva a franc se tudja, melyik szakon lesz az (talán északon? esetleg erőszakon?), de nosza, ízibe képezzünk tetőfedőket, mert az építőipar éppen felfutóban van!

Na persze, egy gimnáziumot végzett – mi több, egy cseppet kulturáltabb, szélesebb látókörű, eléggé el nem ítélhető módon önálló gondolkodásra képes – tanalany nem kívánatos az orbáni lebutítás és engedelmes birkaképzés rendszerében, mivel renitens módon egyetemre kívánkozik, növelve tudását, ami ma errefelé nem kívánatos.

2019-től jön a gimnáziumi felvételi, ami a magam eretneksége szerint nem is olyan rossz dolog. Tekintve az általános iskola oktatási szintjét, talán nem baj, ha nem a gimnázium első évében derülnek ki az alapvető hiányosságok. Az én időmben a Petrikbe is felvételi után kerültem be, pedig ez 1961-ben volt. Igaz, hogy olyan dolgokat tanultam ott, ami sok-sok évvel később még a DCM főmérnökével is tárgyalóképessé tett, pedig „csak” egy vállalati információs rendszer bevezetéséről volt szó. Igaz, öt perc után kiderült, hogy van fogalmam a cementgyártás folyamatáról.

Mi több, anno az egyetemek is így működtek: az első évben kíméletlenül kiszórtak mindenkit, aki nem oda való volt, bármilyen elvtársi hátszele is volt.

Node, háztáji zsenijeink sokkal visszább mentek a közoktatásban: előírják, hogy a – gondolom, alsó tagozatos – tanalany tankönyvi terhelése nem lehet több 3 azaz három kg-nál. Hátizsákilag.

Ez azért felkelti az érdeklődésemet. Az alsó tagozatnak az anyanyelvi képzéstől a kompetencia felmérésen keresztül a szövegértésig (!) 22 azaz huszonkét tankönyve van, bele értve az idegen nyelvi képzés tankönyveit is.  Ezek mindegyike kb. 0,5 kg.

Egy iskolai napon – kivéve a hazafias oktatást, mert oda súlytalan dolgok szükségeltetnek – akad 5 azaz öt tanórájuk, ami, ugyebár, 2,5 kg. A miniszteriális előírás szerint. Na persze, azt naponta át kell válogatni, újra csoportosítani. Egy földrajzi atlasz kizárt dolog, hogy fél kilót nyomna. azonban ha azon a napon az erkölcs, etika és emberismeret  (wazze, emberismeret, alsó tagozatban? ) kerül oktatásra, az egyensúly helyrebillen.

Hanem, a mentális súlyát, amit az ugyancsak fajsúlytalan NAT hordoz, hol mérik?

Egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, tani-tani?

Miről is?

Szerző: Ille István
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ille István: A magyarságkutatásról

Mert kérem, van ilyen. Annyira van, hogy egy egész intézet foglalkozik vele. Mármint, kutatja a …