Home / ELLENSZÉK / Ille István: Mit is ünneplünk augusztus 20-án?

Ille István: Mit is ünneplünk augusztus 20-án?

Kapcsolták már össze Szt. Istvánnal, az államalapítással, az új kenyérrel, az alkotmánnyal. Valahogy nekem egyik se jön át. Persze, bennem lehet a hiba, mivel ezzel a nappal kapcsolatban engem csak veszteség ért, így joggal lehetek morcos. Elvették ugyanis a névnapomat – habár korántsem voltam szent – és áttették karácsonyra, amikor úgyis ott volt a karácsony a maga ajándékaival, minek is kaptam volna névnapomra akárcsak egy kakasos nyalókát is? Elvették az István-napi búcsút, amikoris Cinkotán a Vidámvásár utcán felállított sátrakban minden kapható volt, ami szem-száj ingere, és a katolikus templom előtti téren ott állt a sergő, meg a céllövölde.

Vegyük először Szt. Istvánt. A helyzet az, hogy augusztus 20-án Szent István életében semmi olyan fontos dolog nem esett meg, amit a történetírók feljegyeztek volna, de azért eleink ügyesen összekapcsolták – legalábbis halálát – aug. 20-ával.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Ez eddig, gondolom, világos.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Bár ez ma se került le a kívánságlistáról, azért ennek apropójából nekem semmi kedvem aug. 20-át megünnepelni.
Az államalapításhoz végképp semmi köze, mert hát, az nem úgy ment, hogy szent királyunk reggel felébredt, és kijelentette, hogy na, ma akkor államot alapítunk (az ilyen reggeli ébredésekből csak Orbán szokott országjobbító törvényeket elindítani). Senkinek halovány fogalma sincs arról, hogy az illetékes – mármint I. István – mikor gondolta úgy, hogy na, most már állam vagyunk…

Az 1949-es Alkotmány

Az 1949-es Alkotmány

1949. augusztus 20-án kihirdették a Magyar Népköztársaság alkotmányát, a napot pedig az államalapítás, jobban mondva az alkotmány ünnepének nevezték. Egy alkotmány nem azonos az államalapítással. Mondjuk, lehet ezt a dátumot az új – szocialista – állam alapításának nevezni, mivel 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. Most akkor, mégis, melyik? Amúgy jelenleg Alkotmányunk sincs.

Új kenyér ünnepe? Na, ne már! A gabona ugyanis már csak olyan, hogy államformáktól függetlenül nyáron beérik, a gazdák pedig learatják. Emiatt Magyarországon nyaranta évszázadok óta tartanak aratóünnepeket tájegységenként eltérő hagyományokkal, ahol kenyeret is sütnek. Így hát, az új kenyér sokkal korábbi sütésű, mint az aug. 20-i. Igaz, ettől még elnevezik az Ország Kenyerének, és nagy hűhót csapnak körülötte, habár mostanában már a Nemzetünk Kenyerének nevezik – valahogy elfelejtkezve arról, hogy a nemzet milliónyi alkotóelemének nem igazán kerül kenyér (szikkadt, másnapos, nemhogy új) ezen a napon az asztalára.

Nemzetünk Kenyere?

Nemzetünk Kenyere?

Mi is ma nemzetünk kenyere? Baldauf már sok mindent tett az asztalunkra – legutóbb a vasárnapi boltzárat – most áruházláncában a nemzetünk kenyerét – kovászos, burgonyás, kilója 253,33 ft (ezt a 33 fillért hogy’ a túróban számolták ki, számomra rejtély) – 75dkg-os súlyban teszi asztalunkra, 195 ft-ért. Sikerült nekik a receptúrát úgy kiválasztani, hogy másnapra nemzetünk kenyere már ehetetlen legyen: a burgonyától megnyúlósodik, a kovásztól megsavanyodik.

Tehát mit ünneplünk valójában augusztus 20-án? A rendszerváltás óta Szent Istvánt és az ezer évvel ezelőtti keresztény államalapítást? Mint a fentiekből kiderül, ennek semmi alapja nincs. 1989 óta a Szent Jobb-körmenetet? Aki nem vallásos, mit kezdjen ezzel? 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Már nincs Köztársaság. Új kenyér ünnepe? Frászt.
Akkor, mégis, mit ünneplünk?

Ja, hogy van tűzijáték, katonai díszlépés, zászlófelvonás, állami kitüntetések átadása? Az más. Panem & circenses. Nomeg, utasítás külhoni nagyköveteinknek, hogy hasonlítsák össze Szt. István és Soros György tevékenységét, lehetőleg az utóbbi nemzetrontó működésének kiemelésével.

István király intelmei Imre herceghez – amik azért, lássuk be, meglehetősen mingráns simogatók – le vannak szarva.

Szerző: Ille István
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ille István: Mosnak

Mosnak. Mármint, kormányzati szinten és össze. Konkrétan nemzeti konzultációnak álcázva, színfogó kendő nélkül, összekeverve a …