Home / HÍR / Isten tudja – Nemzetközi sajtószemle

Isten tudja – Nemzetközi sajtószemle

Vatikáni rádió

 

A magyar püspöki kar tagjai hétfőn találkoztak Ferenc pápával, majd Erdő Péter bíboros látogatást tett a Vatikáni rádiónál. „Az elmúlt hónapokban egyre újabb bírálatok érték azt, ahogyan Magyarországon bánnak a menekültekkel. A szerb határokon lévő szögesdrót-kerítéseket ábrázoló képek járták be a világot, és Orbán Viktor miniszterelnök menekültek befogadása elleni éles retorikáját is értetlenség fogadta sok helyen Európában. A magyar püspökök hétfőn az Ad limina látogatást abszolválták, és a pápával arról beszélhettek, hogy hogyan bánik Magyarország a valóságban a menekülő emberekkel. (Ad limina apostolorum: a római katolikus püspökök egyházjogi kötelessége, hogy legalább ötévente felkeressék a pápát, és beszámoljanak egyházmegyéjük helyzetéről. a szerk.) A rádió magyar munkatársának kérdésére Erdő Péter kifejtette: ’Magyarország nem vonzó a tömeges bevándorlás számára. Mindenki nyugatra akar menni, főleg Németországba. Ma az a helyzet, hogy segíteni akarunk az üldözött keresztényeknek, és minden menekültnek, aki a terrorizmus és a háború elől menekül. Mi, a katolikus egyház nagy adománygyűjtő akciókat szerveztünk, és így Irak északi részén fel tudtunk építeni egy iskolát. Jelenleg egy olyan falu újjáépítését finanszírozzuk, amelyet korábban elfoglalt az Iszlám Állam. A terroristák visszavonulásával a keresztények ott újra felépíthetik az otthonukat.’

A bíboros kifejtette: Nyugaton általában sokan nincsenek tudatában annak, hogy hogyan élnek ma a magyarok. Még mindig jól láthatók a más uniós tagállamokhoz képest mutatkozó különbségek. ’Ez nagy kihívás, ami a magyarországi életszínvonalat illeti: a magyarországi átlagbér a németországi átlag mindössze 25 százalékát teszi ki. Ez így volt 25 éves is. Ez azt jelenti, hogy a képzett értelmiségiek és szakmunkások fiatal generációja is nyugatra megy. Ez szakképzett erő hiányához vezet Magyarországon. És ez problémát jelent az egyház pasztorációs munkájában is’, de egyházi szempontból is vannak örvendetes fejlemények. „Az előirányzat szerint az állami iskolákban a gyerekeknek, vagy a szüleiknek el kell dönteni, hogy hitten-, vagy erkölcsoktatáson vegyenek részt. A tanulók több mint fele a katolikus hittant választotta. Ez azonban azt jelenti, hogy nagyon sok katolikus hitoktatóra van szükségünk’ – mondta Erdő Péter. Egy további pozitív munkaterület az egyház számára a romák pasztorálása, és ezen a területen a magyar Püspöki Kar a Biblia és liturgikus szövegek lovari nyelvű ordításán dolgozik, amelynek jóváhagyása most könnyebb lesz Ferenc pápa liturgikus szövegek fordítására vonatkozó Motu propio (saját kezdeményezésből keletkezett – a szerk.) új szabályozása nyomán. Végül a bíboros szerint a harmadik pozitívum, hogy a pápa november 8-án elismerte Brenner János cisztercita szerzetes (1931-1957) mártíriumát, mint a boldoggá avatás előfeltételét” – áll a Vatikáni rádió honlapján. (Brenner János rábakéthelyi papot 1957-ben gyilkolták meg, és halálát az ország akkori vezetése források szerint politikai célokra használta fel. a szerk.)

http://de.radiovaticana.va/news/2017/11/21/vatikan_ungarn_bisch%C3%B6fe_unterst%C3%BCtzen_verfolgte_christen/1350200

EUObserver

Goran Buldioski, a Nyitott Társadalom Alapítványok európai igazgatója az európai portálon megjelent véleménycikkében követeli, hogy Európa lépjen fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A szerző szerint nem meglepő, ha Oroszországban, Egyiptomban, vagy Törökországban érvényesülnek a tekintélyelvű rendszerek, de ugyanez a fejlődés az EU-n belül sokkoló. A szerző ismerteti a magyarországi helyzetet a civil szervezetekre vonatkozó törvény elfogadásától kezdve. Azt írta: a magyar kormány azt mondta, hogy a törvény csupán az átláthatóságot javítja majd, és akadályozza a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását, illetve azt, hogy a civil szervezeteknél könyvviteli hiányosságok legyenek.

„A törvény máris segíti a kormányzó Fidesz párt hatalmi konszolidációját, és az egyet nem értés elhallgattatását. A civil szervezetek nem szükségszerűen ellenzékiek, de Orbán azzal, hogy külföldi befolyással bélyegzi meg ezeket, igyekszik megfosztani a legitimitástól minden szervezetet, amely esetleg alternatív szempontokat nyújthat. Orbán Viktor miniszterelnök, aki permanens politikai kampányt folytat, ezt követően Soros Györgyöt és annak Nyílt Társadalom alapítványát vette célba” – írta Buldioski, és részletesen ismertette a Soros elleni kampányt, amely „a muzulmánellenes bigottságot kombinálja a mély antiszemita gyűlölettel. Az uralkodó osztály ezzel el tudja terelni a figyelmet Magyarország valós problémáiról, mint az egészségügy és az oktatás, és meg tudja kerülni az Orbán-kormányzás nyolc évének eredményeire vonatkozó kérdéseket” – írta a szerző. Ezt követően áttért a lengyel helyzet ismertetésére, majd megállapította: a budapesti és a lengyel parlament már nem folytat tisztességes politikai vitákat. Magyarországon a kormányzó párt és szövetségesei teljes ellenőrzésük alatt tartják az államot és a magánkézben lévő médiát, és a lengyel kormány ugyanerre készül. Egyik ország igazságszolgáltatása sem független a végrehajtó hatalomtól. A gazdaság néhány szektora ki van téve az „újbóli államosításnak”, a bankokat a kormányzó pártokhoz tartozó üzleti elit vásárolja fel. Románia a következő a sorban, ott is vádolják már a civil szervezeteket. Ezel a teljes jogú uniós tagállamok nem illiberális, hanem beteg (angolul ill – a szerk.) demokráciák, olyan országok, ahol szándékosan beavatkoznak a civil társadalom életébe, aláássák a pluralizmust, és a tekintélyelvűséggel flörtölnek – írta a szerző. „Az adott politikai körülmények között nem lesznek elégségesek az Európai Unió és Bizottsága már beindított lépései. A demokratikus kormányoknak és a versenyszellemet képviselő vállalkozóknak az egész kontinensen aggódniuk kellene, mert a nacionalista populisták aligha állnak meg a civil társadalom korlátozásánál. Már most is darabokra szaggatják a közös piacot, és a jog uralmát, amelyet az európaiak a legnagyobbra értékelnek. Még nincs késő, Lengyelországot le kell beszélni arról, hogy ugyanazon a veszélyes ösvényen haladjon tovább, amelyen Magyarország már végigment. És a civil szervezetek zaklatásának megfékezése csak egy jelképes lépés ebbe az irányba” – írta a szerző.

https://euobserver.com/opinion/139942

Yahoo

Az EU-Bizottság Eurobarometerstatisztikai szolgálata arról kérdezte meg az embereket, hogy örülnek-e annak, hogy az Európai Unióban élnek. Az elégedetlenek között Magyarország vitte el a pálmát: az utolsó helyre került azzal, hogy csupán 57 százalék elégedett az uniós tagsággal. (33 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem örül, és 8 százalék mondta, hogy nem tudja.) A lista végén, közvetlenül Magyarország előtt Csehország (58 százalék), továbbá Románia és Görögország áll (egyaránt 62 százalék.) A felmérésből egyebek között kiderült, hogy a briteknek a közelgő brexit ellenére 69 százaléka örül annak, hogy az EU-ban é – ez 3 százalékos csökkenés 2012-höz képest -, és 25 százaléka nem örül. Nagy-Britannia mellett csak Lengyelországban, Máltán, Olaszországban és Szlovákiában nőtt azoknak a száma, akik nem örülnek. 20 tagállamban ma jobban örülnek az uniós tagságnak, mint öt éve, Portugáliában az EU-ban magukat jól érzők aránya 83 százalék, 31 százalékkal nőtt 2012-höz mérten. Írországban az EU-pártiak száma 94 százalék (15 százalékos a növekedés), és ezzel az ország a második helyen áll: Luxemburg mögött, ahol 97 százalék támogatja az uniós tagságot. A 3. és 4. helyen Dánia és Hollandia áll, ahol ez az arány egyaránt 92 százalék. A felméréshez minden tagállamban ezer főt kérdeztek meg. Kiderült egyebek mellett az is, hogy az uniós polgárok 91 százaléka elégedett a családi életével, és 64 százaléka elégedett jelenlegi munkájával. Átlagosan Tíz közül kilencen elégedettek azzal az országgal, ahol éppen vannak, és 78 százalék üdvözli, hogy az Európai Unióban él.

https://uk.news.yahoo.com/countries-miserable-eu-yes-uk-one-131931246.html

Deutsche Welle

A lengyel ügyészség vizsgálatot indított a Varsóban a Lengyel Függetlenség Napján rendezett szélsőjobboldali felvonuláson elhangzott rasszista megnyilvánulások ügyében – jelentette be a varsói ügyészség egy szóvivője azzal, hogy a vizsgálatot „a fasizmus nyílt propagálása és gyűlöletszítás” miatt indult, és a menet szervezőire összpontosít, valamint azokra, akik ilyen értelmű transzparenseket vittek. Sokan attól tartanak, hogy a szélsőjobb támogatottságának a növekedése azt mutatja: eszméi beszivárognak a fősodorba.

Egyelőre nem világos, hogy a bejelentés újabb lépést jelent-e a PiS vezette végrehajtó hatalom és a névlegesen független igazságügy közötti szembenállásban, vagy netán azt jelzi, hogy a PiS maga aggódik a szélsőjobb ereje miatt. A rendőrség szóvivője azt mondta, hogy néhány esetben a BTK szerint büntetendő cselekményeket találtak, és ezekre legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés áll. A menetet elítélte az Európai Parlament, és Andrzej Duda államfő is. A PiS világosan kifejezésre juttatta a a bevándorlókkal szembeni ellenszenvét, de hallgatott az idegengyűlölet fokozódásáról. Vannak, akik úgy látják, hogy a PiS igyekszik elkerülni egy olyan helyzetet, amelyben a nacionalisták megvethetik a lábukat a párt jobb szárnyán politikailag, és esetleg a szavazók körében is, amint az sokak szerint Magyarországon történik a kormányzó Fidesz párttal és a Jobbikkal. Írta az angol nyelvű cikk, amely a továbbiakban lengyel szakértőket idézett a jelenlegi szélsőjobb gyökereiről és jelen helyzetéről.

http://www.dw.com/en/prosecutors-open-racism-probe-into-polish-far-right-march/a-41459702

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Európa keleti részén két kiváló egyetem küzd a fennmaradásáért: a CEU, valamint a Szentpétervári Európai Egyetem (EUSPb), pedig mindkettő rendkívül sikeres, külföldről is sok hallgatót vonzanak, kutatási megbízásokra tesznek szert, és professzoraik igazán tekintélyes publikációs tevékenységet folytatnak. Egyiknél sincs belső válság, hanem az állam lét fel legsikeresebb főiskolái ellen. Ám senki nem mondja ki nyíltan, hogy be akar zárni egy egyetemet, hanem inkább bizarr intézkedéseket hoz, amelyekkel az egyetemektől lépésről lépésre, felőrlő folyamatban elveszik a levegőt. Különösen kafkai a helyzet Szentpéterváron, ahol az illetékes orosz hatóság 2016 végén megvonta az egyetem oktatási engedélyét. Ez ugyan az intézmény jogi úton visszaszerezte, de a hatóság újra megvonta. Az újra benyújtott kérelmet a hatóság azzal utasította el, hogy „nincsenek meg a kellő technika és anyagi feltételek”, és arra a kérdésre, hogy pontosan mi hiányzik, a hatóság azt válaszolta, hogy nem tanácsadó intézmény. Ugyanakkor az egyetem elvesztett pompás épületét, egy Néva parti palotát is. Ma már csak kutatási intézményként működik, talált a közelben egy másik épületet, de az idő ellene dolgozik. „Nem kevésbé csavarosan ment végbe a CEU elleni támadás sem – írta a szerző, Martin Schulze, aki a müncheni egyetemen tanít kelet-európai történelmet. Ismertette a folyamatot, majd megállapította: „A magyar kormány csakis a nemzetközi nyomás, és ezen belül az Európai Parlament egy határozata nyomán látta szükségesnek, hogy azt a benyomást keltse, mintha súlyt helyezne a megoldásra. Amikor azonban a CEU megtalálta a megfelelő amerikai partnert, és megszületett New York állammal a szükséges megállapodás, amelyet november 15-én a magyar parlament elé lehetett volna terjeszteni, az Orbán-kormány újabb fordulatot tett, feleslegesnek minősítette a CEU létének jogi alapját is jelentő megállapodást, és most az egyetemnek – egyelőre egy évig – tisztázatlan alapon kell tovább működnie”. A szerző szerint sok spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, vajon mi indítja az orosz és a magyar kormányt arra, hogy olyan kitűnő egyetemek ellen lépjenek fel országaikban, amelyek semmi rosszat nem tettek. Az egyik magyarázat kézenfekvő: mindkettő a kilencvenes években alakult, és túlnyomórészt amerikaiak finanszírozzák., illetve Oroszországban mostanra helyi mecénások vették ezt át. Egyik egyetem sem liberális fészek, az oktatók világnézeti szempontból mindkettőn igen sokszínűek. A nyugati mintákat csupán strukturális szempontból követik. A szentpétervári egyetemen tanító, egyáltalán nem liberális gondolkodású egyik történész egy másik magyarázattal szolgált: a csapás nem is az egyetem, hanem egyik finanszírozója Alekszej Kudrin ellen irányul, (A többé-kevésbé liberálisnak tekintett Kudrin 2011-ig pénzügyminiszter volt, majd Dmitrij Medvegyev leváltotta. 2016 óta a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja. A szerk.) Az idézett történész szerint az egyetem elleni fellépésből más oligarchák húzhatnak hasznot, és ebben az összefüggésben gyakran hangzik el Dmitrij Medvegyev miniszterelnök neve. A CEU vonatkozásában is sok szól amellett, hogy a háttérben személyes leszámolás áll – írta a szerző, és hozzátette: Budapesten Soros György egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat is hordozó kampány célpontja – írta a szerző, és részletesen ismertette a kampányt, valamint a „nemzeti konzultációt”. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján” – írta a szerző. Megállapította: most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg. Az európai egyetemek történetében az egyetemek alapításának gondolata mindig is szorosan kapcsolódott az országok fejlesztésének stratégiájához. Ez Közép-Európa keleti részére 1348 óta érvényes, amikor IV. Károly Prágában megalapította az első egyetemet az Alpoktól északra. Oroszországnak is része volt ebben a fejlődésben, amikor az akkori uralkodó 1755-ben létrehozta a Moszkvai Állami Egyetemet, amely jelentős mértékben felgyorsította a cári Oroszország intellektuális és szakmai fejlődését. Az oroszországi és kelet-európai egyetemek a céltudatos fejlesztési stratégia rendkívül sikeres eszközeinek bizonyultak. A XX. században az egyetemek megszenvedték a háborúkat, az elüldözéseket és az ideológiai átalakulásokat, de egyetlen kormány sem zárt be nem szívesen látott főiskolákat. A modern Európában Szentpéterváron és Budapesten történik meg első ízben, hogy állami önkényből egyetemek bezárására törekednek. Még az egyetemek nagy európai tekintélyére utal, hogy az orosz és a magyar kormány nem mondja ki nyíltan a szándékát, hanem bürokratikus játékot folytat, amelynek a végén ezeknek az egyetemeknek az elűzése, vagy bezárása állhat. Senki nem vállalja szívesen például a cári birodalom, vagy a XIX. századi német államok oktatásellenes hagyományát.

Tragédia, hogy a két kiváló kelet-európai egyetem sorsa – kevés kivételtől eltekintve – hidegen hagyja a nyugat-európai egyetemeket – írta a szerző, és erre felsorolt néhány példát. Végül a szerző hosszan elemezte a német egyetemek és a tudományos élet helyzetét.

(A cikk még nem olvasható a neten)

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Lelki és egyéb szegények – Nemzetközi sajtószemle

SRF A Svájci Rádió és Televízió tudósítója, Urs Bruderer cikkét közölte honlapján, amelyben a szerző …