Home / HÍR / KDNP: nem az a segítség, ha hagyjuk, hogy a hajléktalanok az utcán éljenek

KDNP: nem az a segítség, ha hagyjuk, hogy a hajléktalanok az utcán éljenek

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka szerint a hajléktalanság problémájának megoldásához szükség van a rendőrség hatékony közreműködésére, a hajléktalanokat segítő intézményrendszer, a civil és karitatív szervezetek és a bevett egyházak szakértelmére, valamint a hajléktalanok együttműködésére is. Hangsúlyozta: nem az a segítség, ha hagyjuk, hogy hajléktalanok az utcán éljenek. Szerinte az intézkedés célja nem a hajléktalanok büntetése, hanem a segítségnyújtás.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a szabálysértési törvény módosításának célja a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb megszervezése és az, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, hogy vegyék igénybe a rendelkezésére álló szálláshelyeket. Kontrát Károly erről a javaslat keddi általános vitájában beszélt az Országgyűlésben.

Kontrát elmondta: az alaptörvény hetedik módosításának értelmében

az életvitelszerű közterületen tartózkodás általánosan tiltott lesz október 15-étől, ehhez pedig hozzá kell igazítani a szabálysértési törvényt.

Közölte: a javaslat alapján szabálysértést követ el, aki “életvitelszerű tartózkodásának közterületi helyszínét” nem hagyja el. Kiemelte: az alkalmazott szankciók közül kikerül a pénzbírság, elsődlegesen közérdekű munkát szabhatnak ki büntetésként, és a fokozatosság elvének figyelembevételével másodlagos szankcióként csak akkor alkalmazható elzárás, ha az elkövető a közérdekű munkát nem vállalja.  A cél az – mondta ezt is – hogy a javaslatban foglaltakat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetésvégrehajtás intézményeiben helyezzék el. Ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó.

Az államtitkár szerint a javaslat célja a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezése, és az, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, hogy vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett – folytatta – az is a cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.

Közölte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium együttműködik abban, hogy felmérjék, hányan élnek az utcán, és számukra milyen szálláshely biztosítható. Hozzátette: a javaslat végrehajtásában számítanak a bevett egyházak közreműködésére és az önkormányzatok segítségnyújtására is. Jelezte: kidolgozzák az eljárási protokollokat, naprakész nyilvántartás lesz arról, hogy melyik ellátórendszer tudja fogadni őket. Úgy összegzett: a javaslat célja nem a szankcionálás, hanem az életvitelszerűen közterületen tartózkodók ösztönzése, hogy a hajléktalanellátás érdekében nyújtott szolgáltatásokat igénybe vegyék.

A Fidesz támogatja a javaslatot.

Stummer János, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslat ebben a formában “fabatkát” sem ér, több kár lesz belőle, mint haszon. A képviselő azt feltételezte, hogy a kormányoldalnak a józsefvárosi időközi választás miatt lehet ennyire fontos ez a törvényjavaslat. A jobbikos politikus arra figyelmeztetett:

a javaslat betarthatatlan rendelkezéseket tartalmaz vagy betartása esetén összeomlással fenyegeti a szociális és hajléktalanellátó rendszert.

Rámutatott: a hajléktalanszálló nem börtön és nem zárt osztály, nem azért jött létre, hogy fogva tartsanak embereket, ha viszont kötelezővé teszik a befogadást, akkor az intézmények összeroppannak az elvárások miatt. Úgy vélte: a hajléktalanok kriminalizálása nem megoldás, az ellátórendszer fejlesztésére lenne szükség, ezért a Jobbik a 2019-es költségvetéshez beadott módosító javaslatokban plusz forrásokat adna az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, valamint a szociális szférában dolgozók bérfejlesztésére.

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a szociális problémákat rendészeti eszközökkel, az utcai hajléktalanságot büntetéssel megoldani nem lehet. Hozzátette: hiába viszik el a rendőrök kötelezően a hajléktalant a szállóra, ha nincs elég hely. Mint mondta, 30-32 ezer potenciális hajléktalan van, az utcán 3500-4000-en élnek, miközben 11200 férőhely van, és ezek színvonala sem megfelelő. Szerinte a hajléktalanság összetett probléma, ami szociálpolitikai és lakáspolitikai megoldásokat igényel. Közölte: az MSZP a népkonyhákra és a férőhelyek bővítésére is több pénzt biztosítana jövőre a költségvetésben.

 

Szerző: Huppa, MTI
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Elfogadták a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot

Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a …