Home / HÍR / “Kevéssé hatékony” – Nemzetközi sajtószemle

“Kevéssé hatékony” – Nemzetközi sajtószemle

Süddeutsche Zeitung

Az EU Bizottsága arra készül, hogy a szövetség történetében első ízben az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást indít egy tagállam ellen „a jogállamiság „súlyos megsértésének egyértelmű veszélye” miatt. A döntést a tervek szerint szerdán teszik közzé, amennyiben Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök addig nem helyez kilátásba fordulatot a lengyel igazságügyi reform kérdésében – jelentette a lap saját értesülésekre hivatkozva.

http://www.sueddeutsche.de/politik/exklusiv-eu-bereitet-verfahren-gegen-polen-vor-1.3791595

Süddeutsche Zeitung

Donald Tusk, az EU-Tanács elnöke zavart keltett a „kevéssé hatékony” menekültpolitikáról szóló megnyilvánulásaival, de a reakciók nem okoztak meglepetést – írta kommentárjában a lap brüsszeli tudósítója. Tusknak a pozíciójában valamennyire semlegesnek kellene maradnia. Ezért Brüsszelben azt találgatják, vajon mit akart elérni a diplomáciában járatos lengyel Tusk, amikor egyszerűen „kevéssé hatékonynak” minősítette a kvótarendezést. Egyszerűen le akarta szögezni álláspontját, mivel a rendezésnek ezt a módját kezdettől nem tartotta jónak? Be akarta magát hízelegni honfitársainál, akik száméra szívesen ténykedne újra magas pozícióban? Vagy provokálni akart, hogy lehetőleg brutálisan tisztázni tudják a csúcs résztvevői az álláspontokat?

Mindenesetre a reakciók várhatók voltak. A V4 tagállami dicsérték Tuskot, és a változatosság kedvéért úgy érezték, megértik őket. Jellemző Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentése: „Nagyon örvendetes, hogy végre egy vezető európai személyiség, méghozzá a tanács elnöke kimondja az igazságot, amelyet mindenki ismer”. „A kvóták nem adnak megoldást az illegális migrációra” – szekundázott Andrej Babis cseh miniszterelnök. Ugyanennyire jellemző Christian Kern osztrák kancellár állásfoglalása, aki azt mondta: erősen elutasítja a Tusk levelében kifejezésre jutó alapvető gondolkodást. Még Angela Merkel is önmagához képest egyértelműen elutasította Tusk felvetését. A kiindulási alapul szolgáló dokumentumok hiányosak, és vele (Merkellel) nem lehetséges a szelektív szolidaritás – mondta. Feltehetően e pólusok körül forgott az a szabad beszélgetés is, amely a vacsoránál a migráció körül forgott. Még az EU-Bizottság optimistái sem hiszik komolyan, hogy ebből legkésőbb június végéig megoldás születhet. A visegrádi államok pedig éppen a Merkel által említett szelektív szolidaritást demonstrálták, amikor 35 millió eurót különítettek el, hogy ezzel az EU-t és főként Olaszországot segítség a líbiai határ biztosításában. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kárörvendően kijelentette: ezzel az EU menekültpolitikájának azt a észét segítik, amely működik. A mellette álló Jean-Claude Juncker bizottsági elnökön nem látszott, hogy bosszús lenne: „Még nem sikerült tisztázni minden félreértést, de ez nem változtat jó barátjához, Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatán” – motyogta.

http://www.sueddeutsche.de/politik/fluechtlinge-der-raetselhafte-herr-tusk-1.3792881

Neue Zürcher Zeitung

A tekintélyes konzervatív liberális svájci lap „Kiszámított tabutörés” című kommentárjában rámutatott. Donald Tusknak két szó – „nem hatékony” – elég volt ahhoz, hogy politikai cunamit váltson ki Brüsszelben. Pedig a csúcs előtt azt írta meg a tagállamok állam- és kormányfőinek, amit szinte senki nem tagad: a 2015-ben a kelet-európaiak ellenállása dacára elfogadott áttelepítési terv megosztotta az Európai Uniót és ezért nem jól működik. Brüsszelben az EU biztosai és az Európa-politikusok döbbenten reagáltak, míg a magyarok tapsoltak. Mármost valóban problematikus, ha Tusk nyilvánosan megkérdőjelezi azt a politikát, amelyet hivatalában képviselnie kellene. Nem kizárt azonban, hogy a hatalomtudatos lengyel már tovább gondolkodik: a legesélyesebb jelöltnek számít a ellenzék vezetőjének tisztségéra a 2020-ban esedékes lengyelországi választásokra, és hazájában szinte minden párt elutasítja az áttelepítést. Tusk tudja, hogy az elképzelés védelmezésével nem szerez politikai babérokat. Másrészt talán sok brüsszeli technokratánál jobban érti, hogy milyen nagy politikai ára van a kötelező menekültkvóták körüli vitának. Mielőbb meg kell szabadítani vitát a görcsöktől,mert nem korlátozódhat arra, hogy Brüsszel „korbáccsal” fenyegeti az új tagállamokat. Ezért politikailag érthető, hogy Tusk ezt elismeri, és tabutörésével tesz egy lépést a magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok felé. Az érintett államok máris reagáltak, és 35 millió eurót helyeztek kilátásba a líbiai déli határának védelmére. Az ilyesmi aranyos jelképes gesztus, de nem helyettesít egy európai stratégiát. Ma egyetértés van abban, hogy lehetőleg minél több migránst kell megfogni még Európa határa előtt. Az illúzióktól mentes politika azonban azt is elfogadja, hogy mégis átjut egy részük – legálisan, vagy akár illegálisan. Ezért a jövőben is tehermentesíteni kell Olaszországot és a hozzá hasonló beérkezési országokat, amelyek a dublini megállapodás értelmében felelősek az ott európai területre lépők menedékügyi eljárásáért. Ezt lehet morális kötelességnek tekinteni, de a jövőt szolgáló biztosításnak is: végtére is ki tudja ma, hogy nem jönnek-e majd a menekültek valamikor kelet felől? Politikai és erkölcsi csődöt jelent, ha Európa földrajzi lottóvá teszi a menekültpolitikáját. Ez annyit tesz, hogy az elosztás kérdése fontos marad, mert Dublin nem állta ki a 2015-ös próbát. Dublint meg kell reformálni, ha az EU fel akar készülni a majdani válságokra. Nagy nyereség lenne, ha a vitát a Tusk levele által kiváltott felháborodás ellenére sikerülne konstruktívabbá tenni: a közép-kelet-európaiak számára megnehezítené azt, hogy Brüsszelt ellenségképpé tegyék. A felvetett javaslatok kötelező, vagy nem kötelező újraelosztást irányoznak elő. Az első lehetőség bizonyosan újabb konfliktusokhoz vezet, az utóbbi inkább alkalmas a konszenzusra és a közép-kelet-európaiak számára is elfogadható. Annyi azonban világos, hogy az önkéntes megoldás is gyenge, válságok esetén felbomló konszenzus lesz, ha nincs mögötte politikai akarat. Erre szolgálhat most bizonyítékkal Budapest, Varsó, Prága és Pozsony.

https://www.nzz.ch/meinung/ein-kalkulierter-tabubruch-ld.1339630

Der Tagesspiegel

Az „Egoisták uniója” című kommentárjában a lap megállapítja: a menekültkvóták körüli viszály világossá teszi, hogy amikor fontos lenne, Európa nem képes szolidáris cselekvésre. Idén Emmanuel Macront választották elnökké Franciaországban, és Hollandiában ismét Mark Rutte lett a miniszterelnök, a populistákat sikerült visszaszorítani. De csalóka a nyugalom. Lengyelországban tovább halad a jogállam lebontása. Olaszországban a jövő évi választásokon nem zárható ki a jobbratolódás. A menekültkvótákról folytatott viszály pedig, amelyben éppen Donald Tusk öntött olajat a tűzre, oda vezethet, hogy kiderül: Európa nem képes a szolidáris cselekvésre, amikor szükség lenne rá. Ez is a leltárhoz tartozik, amikor újra csúcsértekezletet tartanak. Németországtól egyelőre nem várható jelentős iránymutatás. Az ügyvezető kormány nehézségei közepette üdvözlendő Merkelnek a kérdésben tanúsított világos magatartása. A kancellát nem kívánja elfogadni, hogy Tusk egyszerűen el akarja fojtani a vitát az elosztási kvótákról, ilyen könnyen nem vonhatják ki magukat a felelősség alól az olyan országok, mint Lengyelország, Magyarország és Csehország.

A kelet-európaiak számára talán megkönnyíti az Európa új menedékügyi rendszeréről folyó vitát, hogy ellentétben a menekültválság csúcsával, most hideg fejjel folytatható. Az előterjesztett javaslatban az áll, hogy amennyiben az érkező menekültek száma a jelen szinten marad, a kelet-európaiaknak nem kell kötelezően fogadni menekülteket. Akárhogyan is végződjön azonban a kvóták körüli viszály: döntő jelentősége lesz annak, mennyire követik az EU keleti részén lévő államok a következő években az EU politikáját a központi kérdésekben, a valutaunió, a biztonságpolitika, és a közös értékek, mint például a jogállamiság tiszteletben tartásénak terén. Mindazok – köztük Merkel kancellár – számára, akik az új tagállamokat nem akarják szem elől téveszteni, siker lenne, ha ezeket az államokat sikerülne elvezetni az euró-államokhoz. ha ez nem sikerül, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy a valutauniót megtegyék az EU kemény magjának. Errefelé mutatnak Macron elképzelései. A német kormánynak színt kell vallania Macron terveivel kapcsolatban. A jövő kérdéseit nem kell ma, vagy holnap eldönteni. Ezért nem olyan nagy probléma, hogy a német kormány pár hónapig nem teljesen cselekvőképes. Ám Berlinnek legkésőbb 2018 közepén el kell döntenie, hogy mennyire fogadja el Macron azon terveit, amelyek értelmében meg akarja erősíteni az euró-övezetet pénzügyileg és az intézményekben. nem kell egyből arról beszélni, hogy 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, amint Martin Schulz tette, de Macron felvetéseire az új német kormánynak konkrét választ kell adnia.

http://www.tagesspiegel.de/politik/zustand-der-eu-die-egoisten-union/20715026.html

Huffington Post

A WDR német közszolgálati televízió kommentátora az Európai Unióból való kilépésre szólította fel Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot – adta hírül a liberális amerikai portál német kiadása. Németország a hét elején még a Martin Schulz SPD-elnök által felvetett Európai Egyesült Államokról beszélt, csütörtökön azonban már nyoma sem volt az egységnek, inkább úgy tűnik, hogy az EU omladozó konstrukció. Sajtóértesülések szerint az EU-Bizottság arra készül, hogy megrója Lengyelországot „a jogállamiság súlyos megsértései” miatt, és új viszály alakult ki a menekültpolitika kérdéseiben – írta a portál. Lengyelország, Magyarország és Csehország továbbra sem hajlandó részt venni a menekültek uniós tagállamok közötti elosztásában, hanem 35 millió euró hozzájárulással akarja nyugton tartani az Európai Uniót. Isabel Schayani, a WDR esti híradójának kommentátora csütörtökön felszólította ezeket az országokat, hogy távozzanak az EU-ból. „Az erős Európai Unió híve vagyok, és kérem mindazokat, akik ebben egyetértenek velem, hogy maradjanak. /…./ Ellenkező esetben ez lenne a megfelelő pillanat a kiszállásra. Ezt ajánlanám Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak: szálljanak ki, távozzanak az EU-ból” – mondta Schayani. Azzal folytatta, hogy az unióban az egyensúly hiánya alakult ki: „Egyesek befogadnak, a többiek másfelé néznek”, és ezzel működésképtelenné teszik a szolidaritás elvét. „Azt kellene mondanunk a magyaroknak, lengyeleknek és cseheknek, hogy nem tudunk beengedni minden menekültet az EU-ba, aki ide akar jönni. Minden üldözöttnek biztosítani kell azonban a lehetőséget, hogy maga folyamodjon Európában menedékjogért” – mondta az újságíró. Leszögezte: a kvótákra természetesen szükség van, ha nem akarjuk, hogy Görögország és Olaszország összeomoljon: mi más lenne a szolidaritás? Aki ebben nem akar részt vállalni, az keressen magának más közösséget, „különben gyengíti és feloszlatja az Európai Uniót” – idézte a portál, majd arról írt, hogy idáig Brüsszelben még nem jutottak el. Ugyanakkor megállapította: csütörtökön különösen Németország élezte tovább retorikáját a védelmi politika szkeptikusaival szemben, akik mellé odaállt Donald Tusk is.

Merkel kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy válság esetén minden tagállam fogadjon be menekülteket. „Nem csak a külső határok védelmére van szükség, befelé is szükség van szolidaritásra” – mondta. Christian Kern osztrák kancellár kijelentette, hogy kifejezetten boldogtalan Tusk állásfoglalásával: „Ha az EU-ban csak azokhoz a határozatokhoz tartjuk magunkat, amelyek előnyösek az adott ország számára, akkor nem lesz együttműködés” – mondta.

http://www.huffingtonpost.de/entry/eu-polen-ungarn-tagesthemen_de_5a32e54be4b0ff955ad14f65

ABC News / AP

Magyar tisztségviselők Hitlerhez hasonlították Martin Schulzot – adta hírül számos más orgánum mellett az ABC News az AP hírügynökség jelentése alapján. Lázár János, Orbán Viktor miniszterelnök irodavezetője kijelentette, hogy Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott olyan ultimátumot, mint most Schulztól. Az SPD elnöke előzőleg azt mondta, hogy az EU-nak Európai Egyesült Államokká kell lennie, és ki kell tenni azokat, akik ezt nem akarják. A jelentés azt is idézte, hogy Lázár János azt mondta: Magyarország nem kíván feladni semmit a jelenleg érvényes uniós szabályozás szerint fennálló nemzeti szuverenitásából. Közben Surján László, az Európai parlament volt alelnöke Schulz kijelentéseivel kapcsolatban azt mondta: „Ez az a hang, amely Adolf Hitlerre emlékeztet”. Az AP jelentése végül emlékeztetett arra, hogy Magyarország a második világháborúban Németország oldalán állt, de Hitler megszállta az országot 1944-ben, amikor Budapest fegyverszünetre törekedett a szövetséges hatalmakkal.

http://abcnews.go.com/International/wireStory/hungary-officials-compare-germanys-martin-schulz-hitler-51790784

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ma bezár a bazár

Az Országgyűlés ma a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők emellett …