Home / HÍR / Kiszabadult a szellem a palackból – Nemzetközi sajtószemle

Kiszabadult a szellem a palackból – Nemzetközi sajtószemle

Die Welt

A spanyol kormányfő rendőrök ezreit küldte ki, hogy erőszakkal távol tartsa Katalóniát a népszavazástól. Brutális jelenetek voltak, külföldön töredezik Rajoy támogatása, és úgy tűnik, ez még csak a kezdet. A törvény Mariano Rajoy oldalán áll, és lehetősége lett volna egyszerűen kivárni, majd érvényteleníteni a Katalónia Spanyolországtól való elszakadásáról szóló népszavazást, amint az 2014-ben történt, de biztosra akart menni. A spanyol vezetők azt állították utóbb, hogy a rendőrök „szakszerűen és mértékkel” jártak el, de ez nem így volt. A várakozásoknak megfelelően erőszakos incidensek voltak. Rajoy saját nézete szerint – amelyet egy vasárnap esti rövid tévébeszédben adott közre – „nem volt népszavazás”, és „a demokrácia bebizonyította, hogy a helyzetért egyedül a katalán tartományi kormány a felelős, amely tudta, hogy a népszavazás törvénysértő, és mégis meg akarta tartani”. Ezért a jogállamnak nem volt más lehetősége, mint „bevetni minden eszközt a provokáció ellen”. A belügyminiszter már kora reggel bejelentette, hogy a népszavazás kudarcba fulladt – ugyanis a rendőrei lezárták a szavazóhelyiségek 90 százalékát még a nyitás előtt. . A cél azonban nem szentesít minden eszközt, és a madridi győzelmi jelentéseket beárnyékolták a véres videók és fotók. A rendőrség drasztikus eljárása nyomán több min 800 ember megsérült. Egy fiatalembert a szemén talált el egy gumilövedék, amelynek használata Katalóniában tilos. Rajoy szerint Spanyolország egysége a legfontosabb, és azt sikerült megmenteni. Maradandó benyomást azonban a jelek szerint a rendőri erőszakot mutató véres képek hagytak, mert Európában morzsolódni kezdett a kormányfő támogatása. Az Európai Parlamentben a zöldek felszólították az unió bizottságát, hogy lépjen közbe, és Gianni Pitella, a szociáldemokrata frakció elnöke ugyan azt mondta, hogy a referendum illegális volt, és nem tarthat igényt az érvényességre, de ez az október 1. szomorú nap volt Spanyolország és Európa számára. Annyi bizonyos, hogy a Katalónia körüli válság csak most kezdődött el igazán: még azok a katalánok is megalázottságot, felháborodást és dühöt éreznek, akik nem az elszabadás hívei. Kiszabadult a szellem a palackból, és nem lehet majd egykönnyen visszazárni – írta a jobboldali konzervatív német lap.

https://www.welt.de/politik/ausland/article169236865/Pruegelnde-Polizei-Rajoy-entfacht-die-Katalonien-Krise-erst-richtig.html

 

Süddeutsche Zeitung

A barcelonai regionális kormány az Alkotmánybíróság tilalma ellenére ragaszkodott a népszavazás megtartásához. A rendőrök bevetése ellenére sok helyen szavaztak is. A helyi kormány szerint a szavazóhelyiségek 96 százaléka normálisan működött – idézte a lap, és részletezte a spanyol kormányfő állásfoglalását is. Carles Puigdemont, a helyi kormány miniszterelnöke ezzel szemben azt mondta, hogy Katalónia elnyerte a jogot a függetlenséghez, és 48 órán belül kinyilvánítják a függetlenséget. Az állam köztársaság lesz – mondta, és felszólította az Európai Uniót, hogy közvetlenül avatkozzon be a Madrid és Barcelona közötti konfliktusba. „Európai polgárok vagyunk, de a jogaink és szabadságunk megsértésétől szenvedünk” – mondta. A Katalóniában közöltek szerint a szavazók 90 százaléka voksolt a függetlenség mellett, a kormányszóvivő szerint viszont az 5,2 millió szavazásra jogosult közül mindössze 2,26 millió adta le a szavazatát, és az összesen 2,26 millió szavazócédula közül 2,02 millió körül van az Igen-szavazatok száma. A szakértők egyetértenek abban, hogy részben a rendőrség beavatkozása miatt aligha lehetséges megállapítani a népszavazás valós eredményét. Puigmont kormányfő szavazata leadásakor tárgyalási készségét jelezte. A beavatkozás miatt a régióban tucatnyi szakszervezet és egyéb szervezet általános sztrájkot hirdetett hétfőre. Bírálták Rajoy eljárását a madridi ellenzi vezetők is. Az EU nem foglalt állást, de nevük mellőzését kérő diplomaták úgy látják, hogy Rajoy „mindent rosszul csinált, amit csak lehetett”. A 7,5 millió lakosú Katalóniában sokan a függetlenség mellett vannak, főleg azért, mert a spanyol tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítés politikája hátrányos a gazdag régió számára, ám az 1914-ben rendezett népszavazáson a szavazásra jogosultak alig harmada voksolt.

http://www.sueddeutsche.de/politik/katalonien-katalonische-regierung-prozent-stimmen-fuer-die-unabhaengigkeit-1.3691010

 

Politico

Tallinnban az unió vezetői kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy gyorsabban és hatékonyabban haladnak előre, mint eddig bármikor, remélve, hogy ezzel visszaszorítják majd a populista erőket. A kulisszák mögött azonban harc volt arról, hogy ki vezeti majd ezt az erőfeszítést: Juncker bizottsági elnök, vagy Tusk, a tanács elnöke? Angela Merkel, aki egy koalíció összehozásával küzd, vagy Emmanuel Macron, akinek a kontinenssel kapcsolatos nagyralátó tervei meghaladhatják a tapasztaltságát, vagy képességét arra, hogy konszenzust építsen ki a tanácsban? Mindez valójában generációs ellentétet rejt: a háború utáni baby-boom hatvanas éveikben járó szülöttei (Juncker, Merkel és Tusk) közel két évtizede uralják az EU-t, miközben a későbbi negyvenesek , mint Macron, vagy a holland, belga és luxemburgi miniszterelnök türelmetlenül várja, hogy átvehesse as marsallbotot. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Macron generációjának még egy kicsit várnia kell. A csúcson Juncker, aki minapi ambiciózus beszédével megmutatta, hogy mér nem eléggé hagyta rajta a keze nyomát az unión, olyan nagy érdeklődést tanúsított a digitális fejlődés iránt, hogy még saját munkatársait is meglepte. Egy évvel ezelőtt, egy hasonló pozsonyi találkozón a résztvevők még szédültek a Brexit csapásától, és attól rettegtek, hogy meddig juthatnak el a populista erők az ausztriai és a hollandiai választásokon. A félelmeket csak növelte Trump két hónappal későbbi megválasztása, de az már akcióra is ösztönzött, és úgy tűnt, hogy felébresztette Európa csendes központját. A győzelem azonban szintén kihívásokkal jár: Tusknak, aki Pozsony óta keményen dolgozott azon, hogy egyben tartsa a tömböt, most a Brexit-tárgyalásokra kell őrizni az egységet, közben pedig régi – Magyarországgal és Lengyelországgal – felklnálló feszültségeket, valamint kialakuló vetélkedéseket (Franciaország és Németország) kénytelen kezelni. Macron nem rejtette véka alá európai ambícióit. Tusk megpróbálta újra a maga kezébe venni a gyeplőt, amikor átvette a vendéglátótól az informális vacsora feletti ellenőrzést, és félig sikerrel is járt: RTheresa Maynak nem volt alkalma a Brexitért lobbizni, de Tuskra lecsaptak a nemzeti vezetők, akik úgy látták, hogy túl sok nagy víziónak ad teret olyan konkrét politikai tervek nélkül, amelyeket a nemzeti vezetők otthon bemutathatnának a szavazóiknak. Tusk sietve visszavonult, és konkrét terveket, menetrendet ígért a Nagyszebenben (Cibiu) 2019. március 30-án tartandó csúcsra.

http://www.politico.eu/article/backstage-power-struggle-at-eus-digital-summit/

 

Die Welt

Merkelt kifütyülték, Orbán elismeréssel szólt a menekültek elleni erőszakos tiltakozásról – ezt a címet Adta a jobboldali konzervatív német lap a pénteki, informális tallinni uniós csúcsról szóló híradásának. A csúcsnak a digitális fordulatról kellett volna szólnia, de aztán a menekültkérdés került a középpontba, mert az épület előtt izgatott tömeg várakozott: egy jobboldali észt parlamenti párt néhány tucat követője fütyülte ki Angela Merkel kancellárt, annak menekültpolitikája ellen tiltakozva. A cikk szó szerint, teljes terjedelemben idézte Orbán Viktor őcsényi eseményekkel kapcsolatos állásfoglalást, valamint annak előzményeit, és hozzátette: „Orbán 2015 óta kampányt folytat a menekültek ellen, és a kérdésben viszályban áll az EU-val.

A menekültek elriasztására 2015-ben kerítéseket építtetett a szerbiai és horvátországi határon.”

https://www.welt.de/politik/ausland/article169167342/Merkel-wird-ausgebuht-Orban-lobt-Gewaltprotest-gegen-Fluechtlinge.html

 

Blick

Svájc egyelőre nem toloncol menekülteket Magyarországra a szövetségi közigazgatási bíróság egy májusi döntése nyomán – ezt a Svájci Migrációs Államtitkárság (SEM) szóvivője erősítette meg. A Blick a Neue Zürcher Zeitung vasárnapi kiadását idézve azt írta: a SEM-nek ki kell derítenie, hogy a magyarországi menekültügyben vannak-e olyan „rendszerszerű gyengék”, amelyeket a dublini egyezmények felsorolnak. Eszerint menekülteket nem szabad olyan országba vinni, ahol a menedéket kérőket embertelen, vagy méltóságukat sértő bánásmód fenyegeti. A szóvivő szerint a vizsgálat eltart egy ideig, de befejezésükig csak kivételes esetekben lehetséges a Magyarországra történő kitoloncolás, nevezetesen akkor, ha maga az érintett ezt kéri. Svájc az év eleje óta 12 menekültet toloncolt ki Magyarországra, és 102 erre vonatkozó keresetet nyújtott be. A a bíróság a májusi döntését azzal indokolta, hogy hogyan változtak meg a menekülteket érintő jogi és humanitárius keretek Magyarországon a 2015-üs nagy menekülthullám óta. Az indoklás részletesen ismertette, és a cikk ennek nyomán ismertette a változásokat, és hozzátette: az Európai Emberi Jogi Bíróság nemrég három menekült keresete nyomán kimondta, hogy a tranzitzónákban való elhelyezés a rendőri őrizetnek felel meg.

A Szövetségi Közigazgatási Bíróság indoklásából a lap egyebek mellett azt is idézte: azt is megállapította: nem világos, hogy biztosított-e a menekültek számára Magyarországon a korrekt menedékügyi eljárás.

https://www.blick.ch/news/schweiz/bern/empfangsbedigungen-unklar-schweiz-schiebt-vorerst-keine-asylbewerber-nach-ungarn-ab-id7401028.html

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Lengyelország és Magyarország nem követi az EU döntéseit, és egyesek már szankciókat követelnek, de Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke más tervet követ. Egyelőre nem pénzügyi szankciókkal akarja sújtani a két tagállamot. A Bild Zeitungnak adott, hétfőn megjelent interjúban Juncker kifejtette: a menekültügyi és igazságügyi politikáról a két országgal folytatott tárgyalások ugyan egyelőre „látható eredményeket nem hoztak”, de „tévesnek tartaná, ha pénzügyi szankciókkal sújtanák a két országot addig, amíg a párbeszéd szakasza nem zárult le”. „Szívügyem, hogy ne mélyítsük tovább a Kelet-, Nyugat- és Közép-Európa közötti árkokat. Világos azonban, hogy „a jogi normák tiszteletben tartásának tartós európai erénynek kell lennie”

http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/juncker-lehnt-streichung-von-eu-geldern-fuer-polen-und-ungarn-ab-15227598.html

 

The Times

A magyar kormány azzal vádolja a zsidó Soros Györgyöt, hogy Brüsszellel konspirál annak érdekében, „hogy évente legalább egymillió menekültet telepítsenek Európába, ezen belül Magyarországra is”. Egy nemzeti konzultációs kérdőívként leplezett röplap, amelyet a következő hét hétben tv- és óriásplakát-kampány kíséri majd országszerte. A röplap azt álltja, hogy az EU Soros úr tervét követve, azt akarja, hogy „minden tagállam kötelezően fizessen kilenc millió forintot állami segélyként minden menekültnek”. „A Soros-terv része, hogy kötelező alapon újra elosszák a Nyugat-Európában összegyűlt migránsokat, különösen a kelet-európai országokba”. Magyarországnak ebben kötelezően részt kellene vennie. A Soros-terv célja, hogy csökkentse az európai országok nyelvének és kultúrájának a jelentőségét, hogy felgyorsítsa az illegális bevándorlók integrációját”. Orbán Viktor személyes célpontjává tette meg az emberbarát milliárdost az EU-val a menekültpolitika kérdésében folytatott csatájában, és a Soros elleni támadásokat arra használja fel, hogy kormányzó Fidesz pártjának támogatást szerezzen a küszöbön álló választások megnyeréséhez. „A kampány bevándorló-ellenes Európa-szkepticizmust, valamint az állítólagos nemzetközi konspirációt vezető zsidó pénzember elleni támadásokat kombinálja, és kellemetlen visszhangot kelt egy olyan országban, amely antiszemita múlttal, ma pedig erős szélsőjobboldali jelenléttel bír” – írta a lap. Orbán Európában Lengyelország mellett a menekültek elhelyezésére vonatkozó kvótarendszer leghangosabb ellenzője, és bírálja az EU-t, amiért az nem tudja megakadályozni az Európába irányuló illegális migrációt – írta a The Times.

https://www.thetimes.co.uk/article/hungary-accuses-soros-of-eu-immigration-plot-hungary-viktor-orban-antisemitism-george-soros-9clncpl55

 

Al Jazeera, Sunday Express

„Németországnak nagyobb szüksége van ránk, mint Franciaországra” – mondta Szijjártó Péter egyebek között az Al Jazeera arab műsorszórónak adott televíziós interjújában Emmanuel Macron francia elnöknek az unió reformjával kapcsolatos terveire utalva. Szijjártó kifejtette: Németország kereskedelmi kapcsolatai a visegrádi államokkal a Franciaországgal fennálló ilyen kapcsolatok 55-sörösét teszik ki. A minister arról is beszélt, hogy az EU tisztségviselői és Macron „meg akarták zsarolni Magyarországot amiatt, hogy Budapest nem felel meg törvénysértő utasításaiknak. Biztosok azzal fenyegetőztek, hogy megvonják Magyarországtól a pénzügyi támogatásokat, és Macron is éppen ezt mondta. Pedig az európai pénzügyi források szerzősédeken alapulnak, és Franciaország máris nagy profitot csinál Magyarországon” – mondta. Hozzátette: Magyarország majd megvizsgálja Macron vezetésre támasztott igényét. Szerinte azonban az EU jövője nem Németország és Franciaország. Kifejtette még, hogy Németország a legnagyobb befektető Magyarországon, és a visegrádi államok a német ipar hátsó udvara, miközben a német gazdaság az európai gazdaság gerince” – mondta egyebek között.

http://www.aljazeera.com/programmes/talktojazeera/2017/09/peter-szijjarto-fight-eu-refugees-170930102418739.html

http://www.express.co.uk/news/world/860978/Hungarian-Macron-European-Union-Merkel

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Gruevszki-ügy, Brexit, Románia, Merkel – Nemzetközi sajtószemle

Frankfurter Allgemeine Zeitun: A tiszta jogi ügy A Gruevszki-ügyről továbbra is igen sok sajtóorgánum számol …