Home / RÉZANGYAL / Komjáthy Ildikó: Animus 1.

Komjáthy Ildikó: Animus 1.

Hol a fenébe kezdjem? Védák? Jung? Hogy milyen rettenetesen ronda vagy? Vén? Önző? Hogy kaparom a falat utánad, ha két napig nem vagy és azonnal megsértődöm, ha megjössz, mert nem úgy és nem azt léped, mondod, amit várok, amit szeretnék?
Hol a fenébe kezdjem, hogy ne vesszünk össze bennem rögtön az elején? Az elején-mi is volt az elején?
Apa megdugta anyát. Az volt. Anya kerekedett, folyton őszibarackot evett volna, és apa végül elvette feleségül.
Apa rendes ember volt. Minden 18 éves lányt elvett feleségül, akit felcsinált. Csak hamar otthagyta. A gyerekével együtt, hogy el tudja venni a következőt.
Engem másfél évesen. Többször is elhagyott, de először másfél évesen. Meg letagadott. Nem is vagyok a gyereke. A másik nőé, aki szintúgy 18, csak szőke, az a meg nem született(aztán persze megszületett)-az a gyereke. De én nem. Mert az anyám biztos kurválkodott. Ő nem. Ő rendes. Csak elmegy. Mert az anyám biztos és én nem biztos. Ezért megy el.
Anya nagyon szép volt. Apa idősebb, meg jól ment neki. Egy ideig anyámnak is. Aztán nem. És elment ő is. Több évre. Nagyanyám szerint Bulgáriába. Agronómusnak tanulni. Biztos megbeszélték, hogy ezt mondja, mert amikor anya hazajött, volt neki agronómiás könyve. A társbérlőnk, Aranka néni szerint nem Bulgáriába ment. Csak Vácra, meg Tökölre. Valami börtön nevű helyre. És ezt mindenkinek megsúgta, aki hozzánk jött. Nem szerettem Aranka nénit. Egyszer direkt neki mentem a rollerrel. A nagyi szerint ez nem volt szép. Engem elhagyni, megtagadni, becsapni sem volt szép. De, ezt akkor még nem így mondtam. Csak nem szerettem Aranka nénit.
Apa gyerektartást sem fizetett. Ajándékot sem hozott. 12 évig ezt csinálta. Akkor, karácsonytájt, nagyon nem volt pénzünk és a nagyi, titokban küldött egy képet rólam apának. Egy olyan képet, ahol nagyon hasonlítottam rá. Igaziból pont olyan voltam, mint ő, csak lányból, meg gyerekből. Ez után lett karácsonyfánk, meg narancsunk, meg csokink. Nagyi sírt akkor. Egész este. Ölelgetett is. Anyám az új férjével volt valahol.
Kaptam apát is. Nem karácsonyra, következő tavasszal. Eljött az autójával, elvitt cukrászdába és rögvest bemutatott egy újságcikket arról, hogy az anyám börtönben volt. Ha még nem tudnám. Nem szerettem az apámat. Illetve, nem éreztem iránta semmit. Pedig akarta. Nagyon. Költözzek hozzá, de ha nem, akkor is fizeti a zongora- meg az énekórát, meg nyaralni visz. Testvérem is lett. Egy fiú. Már egész jól belejöttünk ebbe az apa mindent fedez címűbe amikor meghalt. Egy rakás ígéret törlődött a szép jövőmmel kapcsolatosan. Semmilyen emlékem nincs tőle. A szőke, meg az öcsém mindent vitt. Én meg jól rákos lettem másfél év múlva. Azért nem volt mindegy.
Szerző: Komjáthy Ildikó
Forrás: Huppa

Olvasta már?

A Nobel-békedíjas Malala Juszafzai Oxfordban fog egyetemre járni

Az Oxfordi Egyetemen folytatja tanulmányait Malala Juszafzai. A Nobel-békedíjas pakisztáni jogvédő és aktivista csütörtökön tudta …