Home / HÍR / Mindeközben Európában…

Mindeközben Európában…

Nemzetközi lapszemle 2017. szeptember 13., szerda

 

Financial Times

Szijjártó Péter a lapnak kifejtette: Magyarország visszautasítja a német nyomást, hogy fogadja el az Európai Bíróság döntését a kötelező menekültkvóták, és az ítélet ellen „komoly jogi csatát” helyezett kilátásba. Azt mondta, hogy az unió kvótákra alapozott programja „kudarc” és „zsákutca”. Kitartott amellett, hogy Budapest az ítélet ellenére sem változtat keményvonalas programján. „Már két éve ugyanazt mondjuk: a kötelező kvótarendszer veszélyes, mert szívó hatást fejt ki, végrehajthatatlan és szembemegy a józan ésszel”. A lap emlékeztetett rá, hogy Szijjártó alig néhány órával azután tette megjegyzéseit, hogy Angela Merkel a Berliner Zeitungnak adott interjúban „elfogadhatatlannak” minősítette, hogy egy uniós tagállam kormánya ne fogadja el az Európai Bíróság döntését, és jelezte, hogy ezt meg kell beszélni a tanácsülésen. Szijjartó azt mondta, komolyan veszi mind a bíróság ítéletét, mind Merkel kancellár megjegyzéseit, „de ezek új kötelezettségeket teremtenek Magyarország számára”. „Magyarország helye az EU-ban van – ezt senki ne kérdőjelezheti meg” – tette hozzá. Ugyanakkor további jogi csatát helyezett kilátásba azzal kapcsolatban, hogy – amint a lap írta – „Brüsszel különféle kísérleteket tesz, hogy rákényszerítse Budapestet a kvótarendezésben való részvételre”. „A bíróság most arról ítélkezett, hogy a kvótarendezés többségi alapon történi eldöntése jogszerű volt. Most tehát a döntés tartalmát illető csata következik” – mondta Szijjártó. A miniszter emellett figyelmeztetett arra, hogy Magyarország „minden rendelkezésére álló diplomáciai lehetőséget igénybe fog venni a nemzetközi szervezetekben az ukrán kormány törekvéseinek megakadályozására megtorlásként azért, hogy Ukrajna vitatott oktatási törvényt fogadott el”. A törvényt bírálta Oroszország és Lengyelország is, Moszkva közös akciókra szólított fel Kijevvel szemben a nemzetközi fórumokon. „Olyan sok európai politikus veti fel a jog uralmának kérdését Közép- és Kelet-Európával kapcsolatban – Kíváncsi vagyok, hogy ugyanezek a politikusok hasonló aggályokat fejtenek-e ki ezzel az Európa-ellenes törvénnyel kapcsolatban” – mondta a magyar külügyminiszter.

https://www.ft.com/content/0396b866-9811-11e7-b83c-9588e51488a0

 

Der Spiegel, Augsburger Nachrichten

Angela Merkel Berliner Zeitungban megjeklent interjúját ismertetve a nemzetkiözi sajtóban számos híradás azt emelte ki, mint a Der Spiegel, hogy „Merkkel nyitva hagyta Magyarország uniós tagságának kérdését”.

http://www.spiegel.de/politik/ausland/ungarn-angela-merkel-macht-im-fluechtlingsstreit-druck-auf-ungarn-a-1167200.html

http://www.augsburger-allgemeine.de/politik/Streit-um-Fluechtlingspolitik-Merkel-laesst-Ungarns-Verbleib-in-EU-offen-id42601621.html

 

The Atlantic

Nincs jelentős haladás a Brexit-tárgyalásokon, de a megállapodás hiánya nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia nem távozik 2019. márciusában, az időpont gyorsan közeledik, így egyik fél sem engedheti meg magának a végtelenbe nyúló tárgyalások luxusát. A The Atlantic Jonathan Porterst, a londoni Kings College közgazdaságtani és közpolitika-professzorát idézta azzal kapcsolatban, hogy mi váérható, ha a határidőre nem sikerül megállapodásra jutni. Portes szerint az egyik lehetőség a „kemény Brexit”, amelyben a két fél megoldja a három fő válási kérdést, de nem tud kereskedelmi megállapodást kötni. Ha egyik területen sem jön létre megállapodás, az káoszhoz vezet, és káros következményekkel jár:, egyebek mellett aláássa Észak-Írország gazdasági és politikai stabilitását, és jogi űrban hagyja a Nagy-Britanniában lévő uniós, és az unióban lévő brit polgárokat. Portes szerint ez egyik félnek sem áll érdekében, de nagyságrendekben mutatkozó eltérések miatt Nagy-Britannia járna rosszabbul. A kemény és a kaotikus távozás közül a professzor szerint az előbbi lenne még mindig az előnyősebb, mert legalább jogbiztonságot adna a két fél polgárainak a csatorna mindkét oldalán. Portes úgy látja, hogy a kaotikus Brexcit elkerülhető, bár halvány az esélye annak, hogy az további két tárgyalési fordulón az EU októberi csúcsa előtt mindhárom fontos területen elérhető megállapodás, márpedig a tervek szerint a csúcson kell dönteni a tárgyalások állása alapján arról, hogy át lehet-e térni a kereskedelmi tárgyalásokra. A professzornak meggyőződése, hogy lesz megállapodás, de októberig nem jön létre. „És minél tovább húzódik mindez, annál többet lehet beszélni minden másról” – mondta.

https://www.theatlantic.com/international/archive/2017/09/what-happens-if-brexit-negotiations-dont-work/538548/

 

Deutsche Wirtschafts Nachrichten

Macron programja gyengíti az Európai uniót, mert csak akkor valósítható meg, ha véget vetnek a munkaerő szabad vándorlásának, ezzel azonban az EU egyik alappillére omlana össze – vélekedik a gazdasági lap. A cikk részletesen elemzi a francia gazdaság és ezen belül a munkajog helyzetlét, valamint Macron első lépéseit, majd megállapítja: a kiküldött munkaerő bérezésére vonatkozó elképzelései mélyíti Európa megosztottságát. A jelen szabályozás korlátozott, de mégiscsak létező versenyelőnyt biztosít, ezt akarja Macron felszámolni. A cikk a továbbiakban ismertette a Macron szándékaival kapcsolatos közép- és kelet-európai visszhangot, majd megállapította: éppen a kiküldött munkaerőre vonatkozó irányvonal körüli vita jól mutatja a francia gazdaság gyengéjét, nevezetesen hogy az országnak nem sikerült megküzdeni a globalizálódás kihívásaival. Ezt nem lehet korrigálni a keleti versenytársakkal szembeni bezárkózással. Sőt, ez esetleg növelné, és nem csökkentené a munkanélküliséget, a költségek nőnének, emiatt sok megrendelés nem jönne létre, ebből tehát a francia cégek sem profitálnának. Emellett Macron Európa erősítését szolgáló koncepcióként ajánlja a közös pénzügyminisztert. Csak nem éppen abban az értelemben, amelyben erről eddig vitatkoztak a tagállamok, tehát nem a tagállamok – vagy az euró-övezet kormányainak – pénzügyminiszterei helyett, hanem új, további intézményként, amelynek egyebek között joga lenne hiteleket adni, amelyekért az összes európai kormány kezeskedik. A „kétsebessége Európa” jelszó alapja az, hogy jelenleg a nyugati tagállamokban lényegesen nagyobb a gazdasági teljesítmény, mind a teljes egészet, mind az egy főre jutót tekintve, mint a keleti tagállamokban. Ez a nézet azonban azon nyugszik, hogy az állítólag gazdag országok jelentősen túlbecsülik magukat. Ha az euró-övezet elmélyítéséről van szó, akkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Spanyolország, Görögország és Olaszország jelentős gazdasági problémákkal küzd, és hogy tekintettel Franciaország gyengeségeire való tekintettel illuzórikus az a feltételezés is, hogy Berlin és Párizs lehet a mozdony, amely meghatározza az „első sebesség” tempóját. Franciaország az EU második legnagyobb gazdaságaként ideális partner lenne, ehhez azonban egy átfogó reformprogrammal fel kellene számolni a gyenge pontjait: rugalmassá kellene tenni a munkaerőpiacot, csökkenteni kellene az állami részesedést, ami azonban csak akkor lehetséges, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, és ezzel csökkennek a nyugdíjra fordított kiadások költségei, amit Macron érthető okokból kizár. Prioritást kellene adni a gazdaság modernizálásának, mert Franciaországnak nem sikerült megküzdeni a globalizálódással, és most fennáll a veszély, hogy a digitalizálásban is lemarad. Macron szigorú takarékossági programit helyezett kilátásba, ami üdvözlendő, de mint köztudott, először tovább élezi a helyzete, mert a szubvenciók csökkentése munkahelyeket semmisít meg. Emellett a költségvetés csupán takarékossági intézkedésekkel nem szanálható, hanem ehhez felvevőképes munkaerőpiac szükséges.

Frankreich: Programm von Macron schwächt die EU

Springer Professional

A Springer kiadó szakkönyvtárként és szerkesztőségként működő portálja megállapította: miközben a szélsőjobb az idegenekkel történő riogatással igyekszek szavazatokat szerezni, Németország erősen rá van szorulva a bevándorlókra. Egy ház építése ma már elképzelhetetlen külföldi munkaerő nélkül, idős embereknek ápolás nélkül kellene tölteni utolsó éveiket, egyszóval az élet bevándorlók nélkül Németországban a jólét és a termelékenység hanyatlását jelentené – erre jutott számos tanulmány, amelyek közül a cikk többet megemlít. Németországban hiány van szakképzett munkaerőből. Ezt az iparban jó esetben lehet ellensúlyozni a termelékenység növelésével, de a szolgáltatásokban és a kézműiparban ez nem lehetséges. Ezért a szakértők szerint a bevándorlóknak mindenekelőtt jó integrációs programra és képzésre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távú perspektívák nyíljanak számokra a német munkaerőpiacon. Ehhez, és a beilleszkedéshez azonban idő kell, nem elég pár hónap. 2010 óta közel megháromszorozódott az uniós tagállamokból való bevándorlás. Az ezekből az országokból érkezők többnyire fiatalok és képzettek, és ezzel felkészültebbek a német munkaerőpiac követelményeire, mint a nem Európából érkező bevándorlók. A Brexit várhatóan újabb bevándorlási hullámot indít, mert Nagy-Britanniában az összes munkavállaló 55 százaléka, a 25-45 éves korosztály 67 százaléka kész elhagyni hazáját a jelenlegi politikai helyzet miatt, ha külföldön a szakmájában dolgozhat, még akkor is, ha kevesebbet keres majd. Ezzel a britek élen járnak Európában, de a távozni készek aránya Görögországban 53, Olaszországban 59 százalék. Megállapítható, hogy az európai bevándorlók jó lehetőséget jelentenének a szakképzett mubnkaerő németországi hiánya elleni harcban.

https://www.springerprofessional.de/personalentwicklung/fachkraeftemangel/retten-osteuropaeer-den-deutschen-wohlstand-/14214044

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

A legaljasabb nemzeti konzultáció evör

Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október …