Home / HÍR / HÍR - KÜLFÖLD / Mit ír az újság? Nemzetközi sajtószemle

Mit ír az újság? Nemzetközi sajtószemle

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Francia Fukuyama szerint az amerikai elnököt nem fogják leváltani, a leváltás esélye nulla, és legalább 2020-ig hivatalban marad, és egyáltalán nem zárható ki, hogy Donald Trumpot újra megválasztják.

A Trump-korményzat által tervezett – szükségtelen – gazdaságpolitikai ösztönzők rövid távon annyira felfűthetik a konjunktúrát, hogy elképzelhető akár 4 százalékos gazdasági növekedés is – mondta Fukuyama. Ez erősen megrengetheti a fennálló világrendet, amely továbbra is jelentős mértékben függ Amerika hatalmától – gazdasági tekintetben attól, hogy az ország elfogadja a kereskedelmi deficiteket -, és természetesen katonai hatalmától. Trump nyolc év alatt „sokat tehet egyebek között azért is, hogy aláássa a nemzetközi intézményeket” – mondta. A politológus úgy látja: bőben van ok aggodalomra: emlékezete szerint Trump az első amerikai elnök, aki még szóban sem érzékeltette, hogy Amerika támogatja az univerzális értékeket, és arra bátorítja a többi országot, hogy kövesse a példáját. Ehelyett Trump jól megvan a nem demokratikus vezetőkkel, szereti a tekintélyelvűeket. A továbbiakban arról beszélt, hogy miért nyer teret a populizmus és a tekintélyelvű kormányzási forma az egész világon. Úgy látja, hogy a populizmus és a populisták definíciószerűen a következőkben tűnnek ki: 1/ olyan társadalompolitikát folytatnak, amely rövid távon működik, de hosszú távon károkat hagy maga után; 2/ olyan karizmatikus vezetővel rendelkeznek, aki a berendezkedett intézmények ellenfelének, vagy ellenségének mutatják magukat; 3/ retorikájukban gyakran beszélnek arról,, hogy „ nép” érdekeit képviselik, miközben ténylegesen csak egy csoport érdekeiről van szó. Fukuyama négy okát látja annak, hogy a populizmus nem csupán az Egyesült Államokban, hanem Európában is – így Magyarországon és Lengyelországban – jelentős sikereket ért el. Továbbra is fennáll az, ami a gazdaságelméletben már régen elfogadott, hogy ugyanis a globalizálódásban a nemzetközi gazdasági munkamegosztás végső soron mindenhol növelheti a jólétet. Ugyanebből az elméletből adódik azonban, hogy ez nem automatikusan érvényes egyaránt minden ország minden egyes polgárára. Ez az Egyesült Államokban ez sok munkást érint, akik sokáig a középosztályhoz tartoztak, de lecsúsztak, egyebek között a sok éven át stagnáló reálbérek miatt. Ők az olyan felzárkózó népgazdaságok, mint Kína megnőtt, és jómódúbbá vált középosztályainak mintegy tükörképe. Fukuyama Amerikában szociális válságot lát, erre példaként a drogtúladagolás miatti, tavalyi 60 ezer halálesetet hozta fel, valamint azt, hogy ami a fekete bőrűekkel a nyolcvanas években történt, az ma a fehéreket is sújtja. A populizmus terjedésének második okát a neves politológus a berendezkedett demokráciák hiányosságait nevezte meg. A folyamatok gyakran túl lassúak, túlságosan sok idő kell a szükséges reformokhoz. Az erős vezető utáni vágy gyakran abból keletkezik, hogy például az E Államokban a politikai pártok blokkolják egymást. A populizmus terjedésének harmadik és legfontosabb oka Fukuyama szerint annak kulturális dimenziója. Ez a fő ok Európában is: a saját identitás kérdéseiről van szó, bár vannak étfedések a gazdasági okokkal. „A legveszélyesebb módon” ez azokat érinti, akik a középosztályhoz tartoztak, és most úgy érzik, elveszítik ez a státusukat. „Az identitárius politika teljes egészében az elismerés által működik” – mondta. Az elitek Amerikában és Európában részben nagy hibákat követtek el, amelyek ennek kedveztek. Amerikára vonatkozóan az iraki háborút és a pénzügyi válságot, Európával kapcsolatban az euró- és a menekültválságot. „Nem lehet Schengen, ha nem ellenőrzik a külső határokat” – mondta. Ráadásul a migráció a menekültválságtól függetlenül is növekedett a világban a migráció, és hogy ez növelheti a kulturális identitás utáni vágyakozást. Végül a populizmus egyik hajtóerejeként a technológiát nevezte meg. „Azt hittük, az internet, a digitalizálás és a közösségi oldalak jó eszközt jelentenek a demokrácia erősítéséhez. Valójában azonban az olyan államok, mint Oroszország és Kína előbb rájöttek, hogy befolyás gyakorolható ezzel. Ehhez jönnek az úgynevezett szűrőbuborékok, ahol az emberek kizárólag hozzájuk hasonlóan gondolkodók között vannak, és egyszerűen lemaradnak bizonyos hírekről, vagy fejleményekről. Végül Fukuyama Kína gazdasági sikerében is egyik okát látja annak, hogy a liberális demokrácia az utóbbi időben világméretekben veszített vonzerejéből. Végül mégsem akart teljesen borúlátó maradni, és megállapította: mindenesetre az is érvényes: a hidegháború vége óta nagymértékben nőtt a jólét az egész Földön. És ha fontos téma is a terrorizmus, a valódi, nyílt háborúk valószínűsége sokkal csekélyebb, mint azelőtt. (A szerző a világ egyik legelismertebb politológusa, aki a Szovjetunió összeomlása után a történelem végéről szóló – azóta az idő által megcáfolt – munkájával vált világhírűvé, és jelenleg a Stanford egyetemen tanít.)

http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/francis-fukuyama-sagt-donald-trump-koennte-wiedergewaehlt-werden-15282943-p2.html?printPagedArticle=true#pageIndex_1

The Washington Post

A legújabb magyarországi „nemzeti konzultáció” középpontjában a bevándorlás és a menekültkvóták magyar választók számára fontos kérdéseiről van szó, de a kormány bírálatok érték a jogvédő szervezetek és uniós tisztségviselők részéről, akik szerint a kormány gyűlöletet szító propagandát folytat. A konzultáció nem az EU politikáját és politikusait állítja a középpontba, hanem Soros Györgyöt teszi meg egy Magyarország elleni összeesküvés fő gonoszává. A „konzultáció” kérdései egy úgynevezett Soros-tervre hivatkoznak, amelyet állítólag Soros és az európai vezetők dolgoztak ki Brüsszelben, zárt ajtók mögött arra, hogy rákényszerítsék az összes tagállamot a kvóták eltörlésére és a határokat védő felek lebontására – írta a lap, amely lefordította olvasói számára a kérdőív mind a hét kérdését. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt állítja, hogy Soros áll egy alattomos politikai kampány mögött, amelynek célja, hogy Európát elárasszák közel-keleti és afrikai menekültekkel. Orbán előtt választások állnak, és a kampánya központi üzenetévé Soros és az EU bevándorlási politikáját tette meg fő üzenetévé. Az mondja, „Brüsszel Soros kezéből eszik”. Soros „összeesküvés-elméletként” utasította el a bírálatot és a felmérést. Magyarország mindeddig nem írta alá az EU kvótajavaslatát, amelyet 2015-ben, a menekültválság csúcsán hoztak. Szeptemberben az Európai Bíróság megerősítette, hogy a döntést elfogadó szavazás jogszerű voltát, amelyet Magyarország és Szlovákia kérdőjelezett meg. A Human Rights Watch jogvédő szervezet – amelyet szintén támogat Soros Nyitott Társadalom alapítványa – a kérdőívet gyűlöletkeltőnek minősítette, és rámutatott, hogy torzított féligazságokat tartalmaz mind Soros, mind az EU politikájának céljairól. „Úgy tűnik, a kérdőívet azzal a céllal fogalmazták meg, hogy azt sugalmazza: Brüsszel kényszeríti Magyarországot, hogy két év alatt sokkal több menekültet fogadjon be, mint amennyit a kvóta-terv meghatároz. Megkerüli azt, hogy az EU jelentős összegeket költ a migránsáradat csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekre, és azt a tényt is, hogy Magyarország az unióban a legelső helyen áll az egy főre jutó támogatásokban. A cikk emlékeztetett a nyári óriásplakát-kampányra, és megállapította, hogy a plakátok közül sokra antiszemita firkák kerültek, mielőtt leszedték azokat. Soros zsidó. Az Anti-Demafamation League 2015-ben megállapította, hogy egy felmérésben a magyarok mintegy 40 százaléka tartotta „igaznak”, vagy „valószínűleg igaznak” az antiszemita sztereotípiák többségét. A lap a cikkhez új hírként hozzátette: Guy Verhofstadt, az Európai Parlament egyik leginkább szókimondó tagja felkérte a testület elnökét, hogy kéresse be Magyarország uniós nagykövetét, hogy megállítsa a „nemzeti konzultáció” lefolytatását.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2017/11/08/hungary-accused-of-hatemongering-in-national-survey-targeting-george-soros/?utm_term=.416035f4331c

Hungarian Free Press

A tavalyi amerikai választásokban történt orosz beavatkozással kapcsolatos kongresszusi meghallgatásokon elhangzott új leleplezések bizonyítékkal szolgálnak azokra a feltételezésekre, amelyek első ízben a Hungarian Free Press honlapján áprilisban láttak napvilágot: (http://hungarianfreepress.com/2017/04/14/the-budapest-bridge-hungarys-role-in-the-collusion-between-the-trump-campaign-and-the-russian-secret-service-part-2/) http://hungarianfreepress.com/2017/04/28/creatures-in-the-budapest-hills-part-1/)

Carter Page a hírszerzési bizottság előtt, zárt ajtók mögött elhangzott tanúvallomásának 243 oldalas, kinyomtatott szövegében, amelyet a hét elején hoztak nyilvánosságra, Page, a Trumnp-kormányzat külügyi tanácsadó testületének volt tagja olyan leleplezéseket tett, amelyek minden bizonnyal kibővítik majd a vizsgálat céljait, és üzemanyaggal szolgálnak a Robert Mueller vezette bűnügyi vizsgálathoz. Emellett szempontot adhatnak Szemerkényi Ráka nagykövet, Orbán Viktor közeli bizalmasának eddig magyarázat nélkül maradt, hirtelen eltávolítására. Carter Page leleplezései alighanem álmatlan éjszakákat okoznak majd J. D. Gordonnak, Page volt főnökének, és másoknak is. „Korábban a Hungarian Free Press beszámolt Gordon magyarországi látogatásairól, és a washingtoni magyar nagykövetséghez fűződő kapcsolatairól. Megkérdőjelezte kapcsolatait az AJKT elnevezésű, a magyar kormány fő pénzmosodájaként ismert csoporthoz fűződnek. Ez olyan „intézet”, amely abból él, hogy tisztára mossa Orbánnak a jog uralmát sértő ügyeit. Nem is kétséges, hogy Mueller nagyon kíváncsi lesz majd arra, milyen hasznot húzott Gordon a magyar kapcsolataiból, és hogy miért dicsért bőségesen ő és Jeff Session Trump kampánya során egy olyan kormányt, amelyet a világ körül sokan – köztük az Európai Parlament – az emberi jogok és a jog uralmát sértőként bélyegzett meg” – írta a szerző. Page-t a múlt héten orosz kapcsolatairól kérdezték, valamint arról, hogy milyen kapcsolatok fűzik annak az államnak – Magyarországnak – a nagykövetéhez, amelyet a Kreml nyugati szövetségen belüli trójai falovának tekintenek, és amelyről mindenki tudja, hogy Putyin titkosszolgálatainak európai fellegvára. Page néhány hónapja felfedte, hogy egy hétvégét töltött Budapesten, hogy pihenjen. Most egész más sztorit tárt fel. Nyomás alatt beismerte, hogy a látogatását a magyar kormány szervezte. Mint mondta, a republikánus konvención találkozott a magyar nagykövettel, és az amerikai-orosz kapcsolatokról szóló beszélgetést kezdeményezett vele. Elmondása szerint a magyar nagykövet felajánlotta, hogy látogatást szervez számára, és lehetséges, hogy ez annak volt köszönhető, hogy a magyar nagykövet tudta, hogy Trump külpolitikai tanácsadó testületében dolgozik. Azt is beismerte, hogy Budapesten vezető magyar tisztségviselőkkel találkozott, valamint hogy ezeken a beszélgetéseken részt vettek oroszok is, és hogy hazatérése után fenntartotta a kapcsolatot az egyik magyar tisztségviselővel. Amikor azonban nevekről kérdezték, hogy kikkel találkozott, Page amnéziába esett, és emlékezet-vesztésének okaként az őt érő ellenséges sajtótámadásokat nevezte meg. Page amnéziája a jelek szerint olyan, mint J.D. Gordoné, aki számos metamorfózison ment át budapesti látogatásait, vagy a magyar kormány pénzmosodájához fűződő kapcsolatát illetően – mondja a cikk. (A szerző, Göllner András kanadai-magyar kettős állampolgár, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta egyik alapítója és szóvivője. A montreali Concordia egyetem nyugállományú professzora, számos cikk és könyv szerzője, nemzetközi konferenciák gyakori szónoka.)

http://hungarianfreepress.com/2017/11/08/u-s-hearing-on-russia-points-the-finger-at-hungary/

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Csaknem kétszáz halálos áldozata van az egyiptomi merényletnek

Az egyiptomi állami televízió legfrissebb híre szerint legkevesebb 184 halottja van annak a merényletnek, amelyet …