Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Nemzetközi sajtószemle – 2018. június 29.

Nemzetközi sajtószemle – 2018. június 29.

Süddeutsche Zeitung

A még csak hajnali részletekre alapozó jelentések szerint a tagállamok az EU-csúcson megállapodtak arról, hogy az EU-ban zárt központokat hoznak létre a hajón érkező menekültek számára, de nem világos, hogy az elért eredmény utat nyit-e a németországi viszályról. A résztvevők megállapodtak az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról. A tervezett táborokat a tagállamok önkéntes alapon rendezik be, és ott a tengeren érkező emberekről „az unió teljes támogatásával” megállapítják, hogy „migránsokról van-e szó, akiket visszaküldenek”, vagy „valóban védelemre szorulókról”. A menedékre jogosultakra aztán „a tagállamok közötti szolidaritás érvényes” – áll az elfogadott dokumentumban. Ezek a menekültek beutazhatnak bármely tagállamba, amely kész őket önként fogadni, de az még nem világos, mely államok vállalják ezt. Az uniós vezetők szerint emellett Észak-Afrikában is létre kell hozni, hogy kevesebb migráns vállalkozzon az illegális átkelésre a Földközi-tengeren, de az érintett afrikai államok ettől egyelőre elzárkóznak. A csúcs résztvevőinek tervei szerint az afrikai táborokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és más menekültügyi szervezetekkel való együttműködésben kell létrehozni, és tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog előírásait. Merkel üdvözölte a megállapodást, de hozzátette: még nagyon sokat kell dolgozni a menekültügy kérdésein. Ám kijelentette: „A mai nap után derűlátó vagyok, hogy tudjuk folytatni a munkát”. Döntés született a csúcson az Oroszország ellen négy éve meghirdetett szankciók 2019. januárjáig történő meghosszabbításáról – ezek szakértők szerint Oroszországnak máris több száz milliárdba kerültek. A résztvevők döntöttek arról is, hogy Törökország további hárommilliárd eurót kap a szíriai menekültek ellátására.

http://www.sueddeutsche.de/politik/eil-eu-gipfel-einigt-sich-auf-verschaerfung-der-asypolitik-1.4034557

Finanzen.net / Reuters

Az EU-csúcson néhány vezető európai politikus támogatást helyezett kilátásba Angela Merkelnek a menekültügyi témák európai megoldásának keresésében: Spanyolország, Görögország, Finnország és Luxemburg a német tervek mellé állt, amelyek szerint meg kell akadályozni, hogy a menekültek az egyik országból a másikba utazzanak. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök európai megoldást követelt, és hangsúlyozta: a szolidaritás fontos, különösen a jelenleg válságoz átélő Németországgal szemben. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök kijelentette: „Az nem lehet, hogy valami bajor párt döntse el, hogy hogyan működik Európa”. A jelek szerint a csúcson bekövetkezett némi mozgás a menekültügy kérdéseiben: egy magyar kormányszóvivő szerint Budapest felajánlott Németországnak egy olyan kétoldalú megállapodást, amilyen Merkel sürgetett, és francia kormánykörök jelezték, hogy Párizs bizonyos menekültek visszafogadásáról szándékozik megállapodni Berlinnel. Merkel odahaza súlyos nyomás alatt áll, mert a CDU bajor testvérpártja az októberben esedékes tartományi választás előtt aggódik a tartományi parlamentben lévő többségéért, és ultimátumot adott Merkelnek július elejéig a problémák megoldására. Merkel a vasárnapi mini-csúcson kilátásba helyezte, hogy kétoldalú államközi megállapodásokkal szándékozik eloszlatni München aggályait. Az Európába eljutó menekültek száma egyébként a három évvel ezelőtti válsághoz képest 95 százalékkal csökkent.

https://www.finanzen.net/nachricht/aktien/ungarn-und-frankreich-bieten-fluechtlings-deal-an-6335780

Die Welt

A jobboldali konzervatív lap arról közölt szenvedélyes hangvételű cikket, hogy a 2015. szeptember eleji napokból legendát kovácsolnak, amely éles fegyverré válhat, és amelyet most egyesek a társadalom megosztására, a határok újbóli lezárására akarnak felhasználni, és arra, hogy szakítsanak Konrad Adenauer és Helmut Kohl hagyatékával – a békét és jólétet garantáló egységes Európával. A legenda azonban hamis, és ezért egyértelműen le kell számolni vele. A legenda szerint Angela Merkel 2015 őszén megnyitotta a határt, ezzel válságot idézett elő, és Németországot az összeomlás szélére juttatta, mindezt pedig most Horst Seehofernek és társainak kell rendbe tenni. Nem igaz, hogy a hatért jogellenesen megnyitották, hiszen már rég schengeni határok voltak. nem igaz, hogy Németországba hívták a menekülteket, és hamis a menekültek kancellárjáról szóló mítosz, amely csupán azt leplezi, hogy Merkel és kormánya rossz, rövidlátó, és egyre keményebb menekültpolitikát folytatott. A 2015. szeptember 4-ről 5-re virradó éjszaka tulajdonképpen arról volt szó, hogy menekültek ezrei indultak el Budapestről gyalog Ausztria felé. Magyarország a dublini megállapodások értelmében köteles lett volna a menekülteket regisztrálni, ellátni, és az EU normáinak megfelelő menedékügyi eljárásokat Magyarországon lefolytatni. A CSU által máig körüludvarolt Orbán Viktor azonban ehelyett úgy döntött, hogy a menekülteket buszokkal az osztrák határokra szállíttatja. Ezzel az akkori osztrák kancellárt olyan döntés elé állította, hogy az európai jognak megfelelően megállítja-e a menekülteket, vagy fegyverrel tartóztatja fel őket. Nem igaz tehát a legendának az a része sem, hogy Németország magára hagyta a többi uniós államot. Ellenkezőleg, Ausztria kétségbeesetten könyörgött, hogy Németország fogadja be ezeket a menekülteket. A két ország tehát az úgynevezett beugrási jog alapján engedte be az embereket, tudva, hogy Magyarországon nem regisztrálták őket, és önként átvállalva ezt az eljárást. A német kormány egyébként 2015. szeptember 15-én bevezette az ellenőrzéseket az osztrák-német határon, amelyek azóta is fennállnak, holott Schengen 2 évben maximálja az ilyen intézkedések időtartamát. Vagyis az ellenőrzések tudatosan sértik az uniós polgárok jogát ahhoz, hogy az EU területén szabadon közlekedjenek. A német kormány figyelmét már jóval korábban felhívták arra, hogy a menekültek száma a szíriai helyzet miatt emelkedik, így a szükségdöntésnek ugyan volt szerepe benne, de nem a döntő pont volt abban, hogy 2015-ben összesen 890 ezer menekült érkezett- írta a cikk, és adatokat sorolt ezzel kapcsolatban. Ezek a legendák megteremtették „a menekültek kancellárja” mítoszt, amely a CSU vezetésének- és a CDU egyes részeinek – most arra szolgál, hogy átlátszó ürüggyel egyre keményebb fellépést verjen keresztül, végső soron szakítson a Genfi Menekültügyi Egyezménnyel, és teljességgel megkérdőjelezze a menedékhez való jogot. Ez azért is fatális, mert a kormány 2015. szeptember előtt és után sokáig határozatlan volt, és ennek leplezésére 2015 után egyre keményebb, a saját maga hozta törvényekkel összeegyeztethetetlen kurzust követett. A cikk hosszan sorolta Merkel ezzel kapcsolatos mulasztásait, majd rámutatott: a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatti világméretű menekültáramlatok nyilvánvalóan hosszú távú kihívást jelentenek, és az a feladat, hogy a lehető leggyorsabban megtaláljuk a közös európai, humánus és rendezett megoldást. Nem engedhetjük, hogy legendák határozzák meg a cselekvésünket. Ugyanis a politikai harc, amelyben ezt a legendát fegyverként használják, mélyebbre nyúlik 2015 szeptemberénél. Arról van szó, hogy egységes ország, egységes társadalom és egységes Európa vagyunk és leszünk-e, amely a felvilágosodás értékein alapul, az ésszerűségen, ésszerű vitán, kompromisszum- és szövetségképességen. Vagy hogy az „én országom az első” elvre építünk-e, és ezzel lábbal tapossuk a humanizmust, és kockáztatjuk-e európai kötődésünket és biztonságunkat? Mára valósággá vált Donald Trump és az, hogy több uniós tagállamban szélsőjobboldali kormányok vannak hatalmon. Ezért nevükön kell neveznünk a dolgokat, nem majd, hanem most. „Amint Michael Köhlmeier osztrák szerző joggal mondta az erőszak és rasszizmus elleni emléknapon tartott beszédében, a nagy gonoszsághoz az emberek soha nem egy lépéssel, hanem mindig kicsi léptekkel jutottak el, amelyek közül egyik sem tűnt elégségesnek ahhoz, hogy nagy felháborodást váltson ki. A dolog a mi kezünkben van, mi vagyunk ez az ország, ez a társadalom, ez az Európa. Mindnyájunkat meg fognak kérdezni, hogy mit tettünk akkor, amikor a legendák nem csak a vitát változtatták meg, hanem a cselekvést is. Fogjunk végre hozzá!” – követelte a szerző.

http://www.faz.net/aktuell/politik/inland/baerbock-und-von-notz-mythos-fluechtlingskanzlerin-als-waffe-15662509-p4.html?printPagedArticle=true#pageIndex_3

Die Welt

„Miért kerül Orbán most a pénzügyi piacok célkeresztjébe” – ezzel a címmel közölt terjedelmes elemzést grafikonokkal a jobboldali konzervatív német lap. Megállapította: Lengyelország és Magyarország régebben „jobb” küszöbállamnak számított, de az EU-tól való elszakadás veszélye elbizonytalanítja a befektetőket, és a forint az egyik mélypontról a másikra csúszik. Orbán Viktornak most olyan jól megy minden: győzött a választásokon, és lassan Európa jelentős részében szalonképessé elképzelései, amelyek miatt sokáig demokráciaellenesnek és kívülállónak számított. A gazdaság nő, a munkanélküliség mélyponton van, és az állami adósság szintje lassan, de tartósan csökken. Ám a pénzügyi piacokon nem kapja meg azt az elismerést, amelyet a számok alapján kívánhatna. Magyarország nyomás alá került a tőzsdéken, a magyar pénznem csak ebben a negyedben a dollárhoz képest közel 10, az euróhoz képest 5 százalékkal gyengült, és Orbán a tőzsdéken is kegyvesztetté válik. Kelet-Európa ezekben a napokban nem csak a befektetők küszöbállamoktól való általános idegenkedését érzi, hanem az erős dollár, az emelkedő olajárak, a globális kereskedelmi háború és a kereskedelmi áramlatok megfordulása hatásait is. Ehhez a térség esetében még az is jön, hogy a befektetők félnek egy európai politikai válságtól, például egy esetleges kétsebességes Európától, vagy egy Kelet és Nyugat közötti szakadástól. A felzárkózó piacok között ezek az országok uniós tagságuk és a Nyugathoz való földrajzi közelségük miatt még a „jobbaknak” számítanak, de a populisták felemelkedése, és az intézményi keretfeltételek ezzel kapcsolatos romlása máris sok befektetőt riasztott el. A piacok vérhatóan keményen megbüntetik a nyugattal való esetleges összeveszést, és ettől különösen Orbán Viktornak kell tartania. A forint mindig is ki volt téve a piacok szeszélyeinek, egyebek között azért, mert Magyarország a leginkább eladósodott küszöbállamok között van: a gazdasági teljesítményhez képest az állam, a háztartások és a vállalatok adóssága 150 százalékot tesz ki, és ennek nagy része devizaadósság. Ezzel az ország rá van utalva a külföldi hitelezők jóindulatára, és ezt az elmúlt öt évben meg is kapta. de a közvetlen befektetések hamar elmaradhatnak, mert a hosszú távú befektetők nagyon érzékenyen reagálnak a politikai feszültségekre. A bezárkózásra hajlamos populista politika gyakran vezet a külföldi tőke kirekesztéséhez is. pedig Magyarország messze túl kicsi ahhoz, hogy le tudjon szakadni a nagyobb tőkeáramlásokról – írta a szerző. Adatokat sorolt, egyebek között azt, hogy a tőzsdén jegyzett magyar cégek értéke alig 22 milliárd euró, vagyis annyi, mint a német Vonovia ingatlancég piaci értéke. Nem csoda, hogy már kisebb tőkemozgások is elegendők ahhoz, hogy turbulenciát okozzanak Magyarországon. Orbán szereti azzal vádolni a nagy spekulánsokat, köztük fő ellenségképét, Soros Györgyöt azzal, hogy a forint ellen spekulál. A szerző adatokat közölt Csehországról és Lengyelországról is, és megállapítja. mindhárom állam a brüsszeli pénzügyi infúzión lóg, és a gazdasági növekedés egy része ennek köszönhető. Ezek a támogatások a közeljövőben ugyan várhatóan jelentősen csökkennek majd, de az európai integráció termelékenyebb gazdaságot és munkahelyeket hozott ezeknek az országoknak. A cikk idézte a Raiffeisen Capital Management egyik alapkezelőjét, aki szerint a tőzsdék általában korai gazdasági előrejelző rendszerként működnek. Szálkai András úgy véli, hogy a felsorolt okok mellett helyi témák is kifejtenek negatív hatást. Példaként Lengyelországot hozta fel, ahol a politika egyre erősödő befolyást gyakorol a tőzsdén jegyzett állami cégekre.

https://www.welt.de/wirtschaft/article178323872/Abschottung-Warum-Orban-jetzt-ins-Visier-der-Finanzmaerkte-geraet.html

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Orbán Viktor ma este Montenegróban vacsorál

Kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel, majd Milo Djukanovic, …