Home / HÍR / Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle

Watson

Donald Trump amerikai elnök ki akarja vonni csapatait Németországból, és több pénzt követel a szövetségi partnerektől. Aggasztó kérdés, hogy túléli-e a NATO Trumpot, és a szövetségesek körében nagy az idegesség – írta az egyik legjelentősebb svájci hírportál. A NATO-csúcs előtt sokan aggodnak, hogy Trump nem ismétli-e meg a G7-csúcson lejátszott horrorfilmet, amelyben káoszt okozott a csúcson, majd elment, hogy az észak-koreai diktátorral találkozzon. Most a NATO-tagállamok vezetőivel találkozik, és közvetlenül utána Vlagyimir Putyinnal. Az aggodalmak nem légből kapottak: Trump többször kétségbe vonta a NATO létjogosultságát, és durván bírálta szövetségi partnereit. Múlt héten Montanában azt kiabálta egy rendezvényen, hogy majd most megmondja a NATO-nak, hogy itt az ideje a számlák kifizetésének. Elbizonytalanítja a szövetségeseket az a híresztelés is, amely szerint Trump utasította a utasította a katonáit, hogy dolgozzák ki a Németországból való kivonulás terveit: jelenleg mintegy 35 ezer amerikai katonáról van szó. Aggodalmat okoz az is, hogy a Fehér Ház nyugati szárnyában a keményvonalasok kezében van a kormányrúd: úgy tűnik, még a NATO-barát Jim Mattis védelmi miniszter befolyása is csökkent, és Mattis egyre inkább elszigetelődik. Lord Ismay, a NATO első főtitkára egyszer azt mondta: a szövetség célja, hogy Oroszországot kívül, az Egyesült Államokat belül, és Németországot a földön tartsa.

Ezt a célt a NATO teljes egészében teljesítette: mivel a szerződés kölcsönös segítségnyújtásra kötelezi a tagállamokat, senki nem is gondolt soha arra, hogy megtámadjon egy tagállamot. A Szovjetunió elleni bástyakén alakult, de legkésőbb a kelet-ukrajnai invázió és a Krím bekebelezése óta kordában kell tartania Oroszország hatalmi törekvéseit is. Putyin ezért mindent megtesz a NATO és az EU gyengítésére, és Trump a szövetség elleni támadásaival egyenesen Putyin kezére játszik. A NTO válságának azonban belső okai is vannak. Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban már tekintélyelvű rezsimek vannak hatalmon, amelyek szintén kritikusan állnak szemben az EU-val és a NATO-val. Emellett Trumpnak igaza van abban, hogy sok tagállam eléggé el nem ítélhető módon elhanyagolta kötelezettségeit. A transzatlanti kapcsolatokat terheli az euró-övezet és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi deficit is. Trump az autókra kivetendő büntető vámokkal fenyegetőzik, és ha ezt bevezeti, akkor tovább romlik a Washington és Berlin közötti, egyébként is rossz kapcsolat. A NATO azonban mindezek ellenére sikertörténet, és a csúcs előtti csúf hangok súlyos félelmeket

váltottak ki. Ma már sokan azt sem zárják ki, hogy a szövetség a viszályok nyomán széteshet. A The New York Times című lapnak a NATO egy magas rangú tisztségviselője – persze neve mellőzését kérve – azt mondta: „A NATO képes túlélni négy év Trumpot, de nem hiszem, hogy nyolc évet is túlélne” – idézte a svájci portál.

https://www.watson.ch/international/nato/819831248-wird-die-nato-trump-ueberleben-

Die Zeit

Teljes egészében látszatmegoldás a Berlinben és Brüsszelben Európa menekültpolitikájára kialkudott kompromisszum – állapította meg a német lap online kiadásában. A CDU és a CSU közötti vita a menekültpolitikáról hónapokon át válságos helyzetben tartotta a kormányt. Most úgy állítják be, hogy ez afféle vihar volt egy pohár vízben. De amit Berlinben és Brüsszelben összehoztak, arról alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy fikciók sorozatára épülő, puszta látszatmegoldás. 1. fikció: újabb menekültválság van. Kiderült azonban, hogy a bajor veszekedők napi öt, legfeljebb tíz ember miatt bénították meg a német politikát. 2. fikció: az érintett országokkal simán meg lehet majd kötni a megfelelő megállapodásokat a visszaküldendő menekültek fogadásáról. Ez eleve nem érvényes a minden befogadást elutasító Lengyelországra, Csehországra és Magyarországra, és Ausztria is visszautasította a lehetőséget, és a többi Merkel által említett ország sem együttműködő. 3. fikció: Nem hajlandók befogadni az érintett államok a tervezett „központokat”. Németország létrehozhat ilyeneket az önkéntesség elve alapján, de senki mást nem lehet erre kötelezni. 4. fikció: Az érintettek ügyét 48 órán belül el lehet intézni, és az illetőket vissza lehet küldeni. Önmagában a megcélzott befogadó országgal való egyeztetés jóval több időt vesz igénybe. 5. fikció: a Frontex kiépítése és bővítése 1500-ról 10 ezer főre már hamarosan megmutatja majd a hatását. A legutóbbi csúcs ugyan hangsúlyozta a Frontex kiépítésének fontosságát, de részletekről nem volt szó, és a záró közleményben ez nem szerepelt. 6. fikció: az EU menedékügyi rendszerének reformja már hamarosan azonos normákat hoz a menedéket kérők és kérelmeik elbírálásában. A hét reformjavaslat öt pontjáról már lehetne dönteni, de a két legfontosabb kérdésben – a dublini rendszer reformjában és az eljárások egységesítésében akadoznak a tárgyalások. A zárónyilatkozatban nem szerepelt még a bizottság szokásos felszólítása sem a munka folytatására. 7. fikció: Seehofer megnyugszik. Most a kecskére bízták a káposztát, ami abszurd. Már rajta is van, hogy lerázza magáról és áthárítsa a kancellárra a szomszédokkal kötendő megállapodásokkal kapcsolatos felelősséget. ki kellett volna dobni a kormányból. De a NATO-csúcson is adódik mód egy szerény kezdetre: „Merkel elzárkózhat a Trump nevű undor túlzottan bensőséges üdvözlésétől” – írta a lap.

https://www.zeit.de/politik/ausland/2018-07/asylkompromiss-cdu-csu-fiktion-nichteinreise-5vor8/komplettansicht

Foreign Policy Research Institute

Az amerikai intézet nagyon terjedelmes, tudományos igényű dolgoztaott közölt arról, hogy Magyarországon az elmúlt hetekben új, nacionalista-radikális politikai erő, „A Mi Hazánk Mozgalom” alakult ki, amely a töredezett Jobbikból, egy ethno-nacionalista pártból alakult ki, amely antiszemita, romaellenes platformja ellenére – vagy ami még aggasztóbb, éppen amiatt – 2003-as megalakulása óta az ország második legnagyobb politikai ereje lett. Nem is olyan régen még voltak, akik úgy gondolták, hogy veszélyezteti Orván Viktor és a Fidesz hatalmát, egészen addig, amíg Orbán Viktor kooptálta a Jobbik düh-agendáját. „A Jobbikban sokan látták úgy, hogy nem jó elképzelés, és a radikális szárny kárára válik Vona Gábor (volt) pártvezető törekvése a centrum felé, és arra, hogy Orbánt a Demokratikus koalícióval való együttműködéssel döntse meg” – írta a szerző. Hosszan részletezte a Toroczkai féle mozgalom megalakulását megelőző történéseket, és egy politológust idéz, aki úgy látja: a Jobbik hatása csökken, mert jobbról Toroczkai mozgalma, és középről a Fidesz közé szorult. Toroczkaiék jeleléte Orbántól jobbra sok mindentől mentesíti a miniszterelnököt, és lehetővé teszi, hogy egy új hatalmi bázis, a modern állam erőszak-szervi és adminisztratív intézményeinek megszerzésére koncentráljon. Torockai MHM mozgalma számára Orbántól jobbra kevés a hely, de teljesíti a feladatát azzal, ha mindig egy lépéssel Orbán előtt jár, és így a miniszterelnöknek annál inkább módja van átvenni a Jobbik tematikáját, minél radikálisabb az MHM. A magyar jobboldali-nacionalista és a határokon túli magyarokkal kapcsolatos politika nemzetközi hatásának szempontjából két tényezővel kell számolni: az egyik az, hogy ezt Oroszország (nem csak Magyarországon) arra használja fel, hogy éket verjen az EU-ba és a NATO-ba. A másik: a kilencvenes évek balkáni konfliktusai az akkoriban eltompult nyugati érzékelés számára is rámutatott arra, hogy hová vezethet, ha szélsőségesek cinikusan hazai belpolitikai célokra használják fel a diaszpórában élő rokonok ügyét. Magyarország szomszédai számára nagyobb következményekkel jár az, hogy felbátoríthatja Orbánt – aki nagyjából tehetetlenné tette ellenzékét, hogy hegemonisztikus célokra törjön. Támogatja Janez Jansa szlovén nacionalistát, összetűzéseket keres Ukrajnával az oktatási törvény miatt. Áprilisi választási győzelme megerősítette a helyzetét Brüsszelben, ahol a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik. Orbán provokatív megnyilatkozásai irritálják a néppárti vezetőket, de nem felejtik el, hogy a Fidesz-képviselők adják a szociáldemokrata frakció feletti fölény közel felét. Az elmúlt napokban Orbán állt annak a törekvésnek az élén, hogy kisiklassák Merkel kancellár kvótatervét. Toroczkai jelenleg csekély választási fenegetést jelent, hacsak nem a Jobbik vezetői számára. Ám egy olyan környezetben, ahol a migrációval szembeni ellenségesség népszerű és vonzó téma, nemigen tud olyat mondani, amit Orbán ne mondana naponta. Röviden: a magyar politikai helyzetet szoros figyelemmel kell kísérni, tekintettel a történelem perverz leckéjére arról, hogy hogyan hagyták figyelmen kívül a fősodor szélén jelentkező „kis radikális, purista csoportokat”. Nyugtalanító tempóval és erővel megtörténhet az átalakulás a széleken mutatkozó paramilitarizmusból és dühpolitikából a Toroczkai-mozgalmom radikális populizmusába – írta egyebek között a szerző.

https://www.fpri.org/article/2018/07/a-new-political-movement-emerges-on-hungarys-far-right/

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Az ukrán útlevél-botrány – a helyzet fokozódik

A megszállt területekkel foglalkozó ukrán tárca helyettes vezetője szerint ki kell utasítania Ukrajnának a beregszászi …