Home / HÍR / Orbán nem Putyin, de eltaposta a politikai versenyt – nemzetközi sajtószemle

Orbán nem Putyin, de eltaposta a politikai versenyt – nemzetközi sajtószemle

The New York Times

David Leonhard, a lap Pulitzer-díjas szerkesztője az Egyesült Államok számára a soron következő félidős választásra nézve figyelmeztető jelzésnek tartja, ami jelenleg Magyarországon történik. A Budapestre látogatók számára látszólag minden szépséges, de Magyarország az újra tekintélyelvű kormányok egyikének otthona, ahol Orbán Viktor „nacionalista, szélsőjobboldali” pártja kormányoz, és amely országot mostanában Oroszországgal és Kínával együtt említik – írta a szerző.

Orbán nem Putyin, nem veti börtönbe az ellenfeleit, és nem bántalmazza őket, de eltaposta a politikai versenyt.

Egyebek mellett megváltoztatta a választási szabályokat, így nem kell szükséges a szavazatok többsége a kormányzásához. Vita nélkül viszi keresztül a parlamenten a törvénytervezeteit, a baráti médiára támaszkodik üzenete terjesztésében és az ellenfelei bemocskolásában, híveivel töltötte fel a bíróságokat, dühöngő korrupciós hálót működtet, Putyinhoz húzódott, kormányzásának igazolására külső ellenségekre hivatkozik, és azt állítja, hogy az ő pártja az egyetlen, amely az embereket képviseli. „Nem tudom elképzelni, hogy egy nyugati demokrácia Oroszországgá, vagy Kínává válna, de az látom, hogy egy demokrácia hogyan csúszhat le a magyar tekintélyelvűség felé” – írta a szerző.

A legriasztóbbnak azt tartja, hogy a Republikánus párt a korai orbánizmus számos jelét mutatja. „A párt nem olyan rossz, mint a Fidesz, és az amerikai demokrácia továbbra is sokkal egészségesebb, mint a magyar változat, de a párhuzamok jól láthatók mindazoknak, akiknek nyitva a szeme”. A szerző példaként felhozza, hogy Washingtonban is csekély vitával viszik keresztül a törvényjavaslatokat, hazudnak azokról, elloptak egy helyet a Legfelső Bíróságban, hogy megőrizzék a republikánus többséget, átrajzolták a szavazókörzeteket, rasszizmussal és idegengyűlölettel kampányolnak, és nem hajlandók kivizsgálni Trump korrupcióját és orosz kapcsolatait. Persze néha a demokraták is durván lépnek fel, de messze nem úgy, mint a republikánusok, azért olyan fontos a mostani választás. A republikánusok szinte biztosan elveszítik a kongresszusi választásokat, de ha megőrzik többségüket, akkor ezt jóváhagyásnak tekintik majd, és kísértést éreznek, hogy továbbmenjenek, több rasszizmust használjanak fel, több botrányt leplezzenek, és még több demokratikus szabályt és szokást szegjenek meg.

„Az Egyesült Államok nem válik hirtelen Magyarországgá, mert sokkal jobb helyzetből indul, de károsul a demokrácia, amely sokkal gyorsabb tempóban tud romlani, mint sokan gondolnák”.

A szerző emlékeztetett rá, hogy 2002-ben Orbán pártja elvesztette a hatalmat, és akkor Orbán munkába kezdett annak érdekében, hogy „csak egyszer nyerjünk, de akkor alaposan”. Politikájának három fő pillére a média ellenőrzés alá vonása, a keresztény témát a középpontba állító, ellenfeleit diszkreditáló kultúrharcot indított, és megváltoztatta a demokrácia szabályait – és a Fidesz mindebben a Republikánus Párt turbó-változata. A szerző minden állítására amerikai példákat is hozott, de megállapította azonban: egyetlen párhuzam sem annyira egyértelmű és annyira aggasztó, mint a közvélemény felforgatása például a választási szabályok megváltoztatásával. Magyarországon már fenyegeti a demokráciát a nemzet fogalmának elválasztása a szabadság fogalmától – amint ezt Bibó István megírta, és Amerikában is mutatkoznak ebbe az irányba mutató, riasztó jelek. A konzervatív pártoknak természetesen képviselniük kell az általuk megcélzott politikai változásokat, de akár győznek, akár nem, nekik is el kell fogadniuk a demokrácia szabályait. „Remélem, hogy ha ehelyett felforgatják ezeket, az állampolgároknak, a konzervatívoknak is, lesz kurázsija, hogy ellenálljanak. Magyarországon ez már nem könnyű. Az Egyesül Államokban ez a hét lehetőséget az, hogy felmérjük az amerikai demokrácia egészségi állapotát”.

 

Die Zeit

Egyértelműen bírálta a Fideszt a finn Alexander Stubb, aki az Európai Néppárt csúcsjelöltségére pályázik.

Amint korábban Jean-Claude Juncker is megtette, Stubb is kizárással fenyegette meg Orbán Viktor pártját. A német szerkesztőségek szervezetének (RedaktionsNetzwerk) kijelentette: a Fidesznek hitet kell tennie a pártcsalád értékei mellett, különben távoznia kell az Európai Néppártból. Stubb leszögezte: „Az intoleranciával szemben nincs bennem tolerancia”.

„Teljességgel elfogadhatatlan, ahogyan Orbán korlátozza a véleménynyilvánítási, gyülekezési és oktatási szabadságot” – tette hozzá.

Stubb Manfred Weberrel, az ENP-frakció vezetőjével, a CSU alelnökével párhuzamosan indul azért, hogy a pártcsalád a jövőre esedékes európai választásokon őt indítsa csúcsjelöltként, ami a későbbiekben esélyt jelent a bizottság elnöki tisztségére. Az Európai Néppárt a jövő héten, Helsinkiben tartandó kongresszusán szándékozik dönteni a csúcsjelölt személyéről. Orbán két hete leszögezte, hogy Weber jelölését támogatja. Weber korábban gyakran védelmébe vette Orbánt bírálóival szemben.

PBS

A PBS amerikai közszolgálati rádió igen terjedelmes riportot közölt Magyarországról, amelyben hangot kapott Kovács Zoltán kormányszóvivő, Michail Ignatieff, a CEU elnök-rektora, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Kovács Zoltán egyebek között arról beszélt, hogy hogy az iszlám és a kereszténység két eltérő kultúra, és nem fog integrálódni, továbbá a migránsok ma már azért nem jönnek, mert a magyar kormány felhúzta a határon a kerítést. Pardavi Márta részletesen szólt a magyar kormány menekültpolitikájáról és a határon uralkodó állapotokról.

A riporter, Christopher Livesay megállapította, hogy Magyarországon nem csak a menekültek nem kívánatosak, hanem Orbán fő ellenségévé Soros Györgyöt tette meg, és részletesen ismertette a Soros elleni kampányt, valamint a „Stop Soros” törvénycsomagot, valamint az úgymond a migrációt segítő civil szervezeteket adóztató jogszabályt, és azt, hogy a Nyílt Társadalom alapítvány a nyáron Budapestről Berlinbe költözött, majd áttért a CEU ügyére. Ismertette a CEU-t célba vevő új törvényt. Michael Ignatieff kifejtette: ha nem sikerül megállapodni a magyar kormánnyal, nem tud új hallgatókat felvenni, és „úgy érzi magát, mint akinek pisztolyt nyomnak a halántékához”. „Orbán úr azt hiszi, hogy mi valamiféle kampányt folytatunk a kormánya ellen, de ez nevetséges. Megnyerte a választásokat, a kormányt demokratikusan választották meg, ezzel kapcsolatban nem merül fel kérdés. Az akadémiai szabadságról beszélek. Arról, hogy itt maradjunk, és azt tanítsuk, amit jónak látunk” – mondta. Hozzátette: A kormány éppen célba vette a tudományos akadémiát is, nem az akadémia fogja eldönteni, hogy ki kapja a kutatási pénzeket, hanem a tisztviselők. Leállították a gender-tanulmányokat. Büntetnek bárkit, aki megpróbál menedékkérőket, vagy menekülteket tanítani, „vagyis nem csak ránk nehezedik nyomás” – mondta Ignatieff. Hozzátette azonban: óvatosság szükséges, mert

Magyarország nem totalitárius, vagy fasiszta állam, hanem demokrácia, de sérült demokrácia.

Végül Ignatieff Orbán Viktorról a következőket mondta:

„Modern politikus, aki kiváló prezentációs képességekkel bír, kiváló hallása van a lakosság félelmeire, sérelmeire és haragjára. Használja a közösségi oldalakat, a kormány ellenőrzése alatt álló sajtót, és lényegében heti hét napon, napi 24 órában uralja a közbeszédet. Ezt teszi Trump úr is az Egyesült Államokban. És vannak mások, akik követni kezdik Lengyelországban, Csehországban, Törökországban. Mindezekben az államokban erős egypárti rezsim van, amelyek a demokratikus intézményeket hatalmuk megszilárdítására használják ki. Így Magyarország egyáltalán nem az a távoli hely, amely nem számít, hanem szerintem jelképe annak, hogy merre tarthat a világ egy ideig. És ezért az amerikaiaknak érdemes lenne szoros figyelemmel kísérni, hogy mi történik Magyarországon.”

 

The Huffington Post

A liberális amerikai portál ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy a Soros György elleni magyarországi kampány óvatosságra intő jel lehet Amerika számára.

„Orbán Viktor legutóbbi pürroszi győzelmével rákényszerítette a CEU-t, hogy tevékenységének nagy részét feladja Budapesten, és elvigye a közeli Bécsbe” – írta a szerző. Ismertette az ezt megelőzően több évig tartó kampányt az egyetem és Soros György ellen, Orbán Viktor kormányzásának történetét, és a CEU történetét. Orbán ellenségessége Soros művével kapcsolatban már egy ideje nyilvánvaló – írta a szerző, és beszámolt a vonatkozó lépésekről. „A CEU megküzdött, tüntetéseken vett részt, de a törvény nehezen teljesíthető feltételei ellenére komoly erőfeszítéseket tett, hogy megfeleljen a jogszabálynak. megkezdte működését Amerikában a Bard College keretében és megállapodást hozott létre New York állammal, amelyet a törvény megkövetelt. Orbán kormánya azonban ősszel elzárkózott a rá vonatkozó rész teljesítésétől, és ez bizonyíték volt arra, hogy Orbán és támogatói eleve nem tisztességes szándékkal cselekedtek” – írta a szerző, hozzátéve, hogy a CEU a jövő tanévtől részben Bécsben működik majd, ahol mind a tanárok, mind a diákok várhatóan nagyon jól érzik majd magukat. 

„A CEU távozásával Magyarország és a magyarok veszítik a legtöbbet. Magyarország egyik nemzetközileg legtöbbre tartott egyeteme csak 2015-ben kilenc milliárd forint kutatási támogatást vonzott az országba, és több mint 35 millió dollárt költött a helyszínen: távozása komoly csapást jelent a magyar gazdaságnak. Ám a gazdaság mellett a CEU távozása újabb kanyart jelöl a demokrácia évek óta tartó lecsúszásában. /…/ Ami Magyarországon történik, az bizonyos értelemben egyedülálló egy kis országban, amelynek a demokráciával szerzett tapasztalatai kevesebb, mint egy generáció idejére nyúlnak vissza. Óvatosságra intenek azonban a történések azzal kapcsolatban, hogy a normák és elvek állandó farigcsálása helyrehozhatatlan károkat okozhat. A CEU távozása nem csupán egy újabb csapást jelent egy további demokratikus intézményre, hanem súlyos csapás a tájékozódás szabadságára, a vitakultúrára és az akadémiai szabadságra, amely az erős demokratikus társadalmak gerincét alkotja. Magyarország azt mutatja, hogy ezek az elvek sokkal fontosabbak – és talán sérülékenyebbek is – mint gondolnánk” – írta a szerző, aki a New York-i Egyetem jogi karának előadója.

The Independent

Merine Le Pen pártja első ízben maga mögé utasította Emmanuel Macron pártját egy felmérésben az európai szélsőjobboldal felemelkedésének újabb jeleként.

A jövőre esedékes európai választás várható eredményét kutató felmérésben Le Pen pártja az augusztus végi 17 százalék után most 21 százalékot ért el – míg Macron 20 százalékot kapott -, és a négy szélsőjobb francia párt összesen 30 százalékra számíthat, vagyis 5 százalékkal többre, mint augusztus végén. Mindez azt mutatja, hogy Franciaország jobbra tolódott, amióta Macron könnyedén vereséget mért Le Penre, és azt jelzi előre, hogy az európai választás nagy csata lesz a centrista, Európa-barát pártok, valamint a bevándorlást és a globalizációt megszüntetni akaró szélsőjobb formációk között. A cikk emlékeztetett rá, hogy idén az AFD bekerült mind a 16 német tartomány parlamentjébe, jelentős sikert arattak a Svéd Demokraták, és Olaszországban új szélsőjobb koalíció jutott hatalomra, Magyarországon pedig 2018-ban Orbán Viktor nyerte meg újra a választást. A 2017-es elnökválasztáson Franciaországban Macron ugyan 66 százalékot kapott Le Pen 34 százalékával szemben, de a különbség 2002-ben (Marine Le Pen apjának) FN pártja 18 százalékot, míg Jacques Chirac 82 százalékot szerzett, vagyis a különbség jelentősen csökkent, és Macron népszerűsége azóta jelentősen csökkent, annyira, hogy mutatói már elmaradnak sokat szidott elődjétől, a szocialista Francis Hollande-étól is.

(A DK sajtószemléje)

 

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Orbán: véget ért a száz év magyar magány

Az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért – mondta Orbán …