Home / HÍR / Oroszországnak jól jön az ukrán-magyar konfliktus, de tagadják, hogy Moszkva áll mögötte – külföldi lapszemle

Oroszországnak jól jön az ukrán-magyar konfliktus, de tagadják, hogy Moszkva áll mögötte – külföldi lapszemle

Ukraine Journal

A beregszászi konzulátussal kapcsolatos botrány után Magyarország nem szüntette be a magyar útlevelek kiadását ukrán állampolgároknak, csak a ceremóniák már nem Kárpátalján, hanem Magyarországon zajlanak – jelentette az Ukraine Journal című német nyelvű ukrán hírportál. A jelentés Igor Solovey cikkét idézi, aki „Az ukrán-magyar konfliktus új dimenziói” című cikkében azt írta, hogy az útlevelek átadása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzati hivatalaiban folytatódik. (A jelentés nem közli, hol jelent meg az idézett cikk, de több helyen is hivatkozik Solovey irásaira. A szerk.) Az illető azt is állítja cikkében, hogy a magyar hatóságok a beregszászi konzulátuson készült videó kiszivárgása miatt most alaposan vizsgálja mindazokat, akik gyorsított eljárásban folyamodnak állampolgárságért. Több ukrajnai magyar szervezet közölte, hogy a konzulátusokkal együttműködve a vizsgálatok miatt újra jogsegély-központokat nyitottak. Ilyenek már működtek 2015-ben is, amikor magyar jogászok segítettek a kárpátaljai magyaroknak abban, hogy hogyan kerüljék el a behívást az ukrán hadseregbe.

RT

A számos nyelven működő orosz médiakoglomerátum teljesen nevetségesnek minősítette azoknak az ukrán apologetáknak, akik Moszkva nyakába akarják varrni az ukrán-magyar konfliktust. A cikk hangsúlyozta: Ukrajna és Magyarország független államok, és saját kétoldalú kapcsolatokat ápol.

Oroszországnak ugyan előnyére válhat a jelen konfliktus, de ez nem jelenti azt, hogy Moszkva áll mögötte.

Ukrajna és Magyarország ismét egymásnak esett, és a nyugati értékelések szerint erről persze Moszkva tehet, feltehetően úgy gondolják, hogy a kelet-európaiak nem képesek önállóan gondolkodni, és persze nem is játszanak szerepet helyi történelmi feszültségek, Ukrajna kormánya pedig teljesen ártatlan az ügyben.

Anne Applebaum azt írta a Twitteren: ”Szerintem Putyin az Ukrajna szétverésére irányuló terve keretében felajánlotta Orbánnak Ukrajna magyarok lakta megyéjét”. Mindez az RT szerint nem más, mint összeesküvés-elmélet. A kommentátor az RT szerint ezzel azt is sugallja, hogy egy uniós és NATO-tagállam miniszterelnöke titkos alkut kötött a szövetség jelenlegi fő ellenségével, és Applebaum nem tesz engedményt Orbán nacionalizmusával sem, amely nyilvánvalóan befolyásolja a külföldi magyarokkal kapcsolatos érzelmeit, és amely hazai bázisával kapcsolatban is szerepet tölt be. Közben Szijjártó Péter magyar külügyminisztert „orosz kémként” mocskolták, és az ukránok csapatmozgásokat hajtottak végre a nyugati határon, amely történetesen a NATO határa, azé a szervezetés, amelyhez Petro Porosenko ukrán miniszterelnök csatlakozni akar. A kapcsolatok egyre romlanak, a magyarok pedig elképedten szemlélik a helyzetet, mert végső soron a gazdaságnak szüksége van a nyugati támogatásokra, és Magyarország vétójoggal rendelkezik számos fórumon, ahol ezt a kijevi ambíciók akadályozására használhatja fel. „Magyarországon azt is látják, hogy ez az értelmetlenség nem valamiféle orosz összeesküvés. A konfliktus legfőbb okai: az ukrán oktatási törvény, az, hogy Kijev hirtelen foglalkozni kezdett a magyar állampolgárságok eddig figyelmen kívül hagyott kiadásával, Porosenko csapatokat küldött Beregszászra, és – sok más mellett – például az, hogy az ukrán külügyminiszter a televízióban odaáll hagyományos magyar értelek ukrán verzióját főzni, azzal, hogy ’több Ukrajna kell a magyarok lakta területeken’ „. Tény, hogy jelenleg

mindkét országot hiper-nacionalista kormányok tartják ellenőrzésük alatt.

Történelmi feszültségek állnak fenn közöttük Kárpátalja ügyében, amely 1918-ig az osztrák-magyar monarchia része volt, és ezek akkor is fennállnának, ha Oroszország valahogyan eltűnne.

Az ukrán média többnyire nem említi Oroszországot a konfliktussal kapcsolatban, mert a viszálynak semmi szüksége bátorításra – írta az RT.

BBC

Véget ért a brüsszeli csúcs, és Theresa May és EU-beli kollégái mindössze abban állapodtak meg, hogy tovább tárgyalnak a bexitről. De meddig – tette fel a kérdést híradásában a BBC. A brit miniszterelnök nem zárkózik el attól, hogy egy évvel meghosszabbítsák az átmeneti időszakot a jövő márciusban esedékes kilépés után is, vagyis ez az időszak 2020 vége helyett 2032 végéig eltarthat. Ez több időt adna az ír határ kérdésének megoldására. Azt is jelentené azonban, hogy Nagy-Britannia további sok milliárd eurót fizet az EU költségvetésébe, és tovább követi az unió szabályait, benne marad a vámunióban és a belső piacban. Mondani sem kell, hogy a kilépést támogató parlamenti képviselők nem örülnek a javaslatnak, és a hosszabbításról a parlamentnek kell döntenie. Egyelőre nincs egyetértés abban, hogy milyen módon kell szavaznia a parlamentnek a Nagy-Britannia és az EU közötti bármiféle megállapodásról: a brexittel foglalkozó miniszter szerint egyszerű igen-nem szavazás szükséges, mások szerint több opciónak kellene rendelkezésre állni, egészen odáig, hogy szükség esetén az egészet kezdjék elölről.

Megfigyelők szerint hatalmas veszekedés várható.

BBC

A brit műsorszóró kommentárja szerint Theresa May máris fel tud mutatni valamit: az unió vezetői megállapodtak abban, hogy lehet folytatni a tárgyalásokat. Ha ennél kevesebbet mondtak volna, az horror lett volna May-nek. A jelenlévők, miután meghallgatták a brit miniszterelnököt, és ezt követően maguk között folytatták a vitát, arra jutottak, hogy egyszerűen nem volt elegendő előrelépés ahhoz, hogy bármiféle megállapodásról lehessen szó, May nem hozott semmi újat, ami változtathatott volna a dinamikán. Igen, az elmúlt hetekben a felek sok nehéz kérdésben közeledtek egymáshoz.

De Írország kérdésében nincs változás, és még kiút sem látszik.

Egy vezető uniós tisztségviselő a bankett után elmondta: May kijelentette, hogy „kész” fontolóra venni egy a most terezettnél hosszabb átmeneti időszakot. Sokak számára ez teljesen ésszerű, mások azonban – mindenekelőtt sok tory képviselő – úgy látja, hogy ez azt jelenti: az Egyesült Királyság a status quo csapdájában ragad 2022-ig. és ami még fontosabb: Nagy-Britannia tovább fizet az EU költségvetésébe, anélkül, hogy tudná, mire fizet. A probléma az, hogy nem tudni, hogyan juthatna át egy hosszabbítás az alsóházon. Brüsszel megnyerése csak az egyik része a dolognak, Theresa Maynek odahaza sokkal nehezebb a dolga. És ha nem lázadást akar, akkor a hosszabbítással a legjobb úton van efelé – írta a britközszolgálati műsorszóró kommentárjában.

Bloomberg

Egy magyar múzeum, amely azért épült, hogy emlékeztessen a holokauszt rémségeire, egymás ellen uszítja az Európai Unió legnagyobb kelet-európai zsidó közösségének ágait – írta a hírügynökség terjedelmes jelentésében. Orán Viktor, „az európai nacionalista mozgalmak zászlóvivője” jövőre tervezi megnyitni a Sorsok Háza múzeumot, amely a holokausztban életüket vesztett gyerekekre hivatott emlékeztetni. Bírálók szerint azonban azt mondják, a múzeum „tisztára mossa azt a szerepet, amelyet a második világháborúban a magyarok töltöttek be a zsidók meggyilkolásában, és ez a nézeteltérés szembeállította a kormánnyal szövetséges, és a vele szemben álló zsidó szervezeteket. A cikk Fröhlich Róbert budapesti főrabbit idézte, aki azt mondta:

„Versenytársakból ellenségekké lettünk, és ha a versengés háborúvá fajul, akkor nincsenek győztesek, csak vesztesek”.

A viszály jól jellemzi Orbán „oszd meg és uralkodj” taktikáját, amelyet hatalma konszolidálásában és az illiberális demokrácia kialakításában alkalmaz. Mindez Orbán szélesebb kulturális törekvéseibe illeszkedik: harmadszori megválasztása óta a kormánypárti média támadja azokat a tudósokat, művészeket és aktivistákat, akik úgymond nem illeszkednek bele Orbán homogén, keresztény Európáról szóló vízióiba, és listákat közöl az illetők neveivel, ami néhány esetben az érintettek állásának elvesztéséhez vezetett. A cikk ismertette a tervezett múzeum eddigi történetét, és Orbán Viktor ezzel kapcsolatos állásfoglalásait, majd rámutatott:

a listázó Figyelő tulajdonosa a Sorsok Házának felelőse.

Sokak szerint a tervezett múzeum legjobb esetben Orbán hatalmi játéka, amelynek célja a magyar zsidó közösség megosztása, és legrosszabb esetben törekvés arra, hogy elmossák a több kint félmillió magyar zsidó meggyilkolása mögött álló tényeket. Idézte a cikk a jeruzsálemi Yad Vasem egyik szakértőjét, aki szerint a tervezett kiállítás „teljesen félrevezető, egészen a történelemhamisításig”. A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum állásfoglalását is idézte a szerző, amely szerint a tervezett bemutató „erősen szelektív és torzított”. A cikk szerzője azt írta, hogy a múzeum illetékesei nem válaszoltak a nekik feltett kérdésekre. Idézte a cikk Heisler András és Köves Slomó állásfoglalásait is, valamint ismertette a zsidó közösség és Orbán között fennálló nézeteltérések állomásait. Emlékeztetett arra, hogy a választási kampányban Orbán olyan retorikát használt, amely sokak szerint antiszemita elemeket tartalmazott, de hozzátette: a magyar vezető élesen visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint antiszemitizmust szít.

 

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Manfred Weber kitart Orbán Viktor mellett – nemzetközi sajtószemle

Süddeutsche Zeitung: „Az álláspont világos, de nyitott a párbeszédre” Manfred Weber egyelőre minden bírálat ellenére …