Home / HÍR / Puszta-populizmus – nemzetközi sajtószemle

Puszta-populizmus – nemzetközi sajtószemle

Süddeutsche Zeitung

A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából. A négy állam nagyon határozottan állapították meg az EU Bizottságának címzett, júniusi felhívásukban, hogy „A bizalmat minden szinten újra kell éleszteni. A polgáraink valós gondjaival kell foglalkozni, és a nemzeti parlamenteknek meghallgatásra kell találni”. Valójában azonban a bizalom hiánya elsősorban az adott országokban probléma. Senki nem annyira bizalmatlan Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, mint a saját polgáraik. Az 1-től (teljes bizalom) 4-ig (teljes bizalmatlanság) a V4 kormányai 3-as kaptak, vagyis nem bíznak bennük. Teljes bizalmat kizárólag a tűzoltóság élvez. Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt túlszárnyalja Csehország, ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik. Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lenygelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja. Nyugat-Európában ez sok esetben éppen fordítva van. Egy a felmérésben résztvevő lengyel kutató megállapította: a kormánnyal szembeni, még a kommunista időkből eredő bizalmatlansághoz a visegrádi államokban hozzájárul, hogy a demokrácia rövid múltra tekint vissza, és az a különbség, amelyet a polgárok a demokratikus jogállam eszméje és a megvalósítás között láttak. A kutató erre példaként felhozta a kérdéses privatizációkat és a politikusok korrupciós botrányait, továbbá azt, hogy a korábbi, nagyjából egyenlőségen nyugvó társadalmak nyertesekre és vesztesekre oszlottak. Így aztán a csehek és a lengyelek 40 százaléka nem hiszi, hogy a kommunizmus bukása után javultak volna a tehetséges emberek esélyei, a szlovákok körében több mint 50, a magyaroknál 59 százalék nem lát javulást. Emellett nagyon sok esetben romlott a polgáros személyes helyzete. A csehek 35, a lengyelek 37, a magyarok 56 és a szlovákok 62 százaléka látja úgy, hogy rossz az országuk gazdasági helyzete.

Pedig a gazdaságok gyorsan növekednek: Csehországban 4,5, Szlovákiában 3,5, Magyarországon és Lengyelországban 4-4 százalékkal. Különösen Magyarország és Lengyelország kormányai dicsekednek szívesen állítólagos nagy népszerűségükkel. Ám a magyar Fidesz alig 31 százalékon áll, Lengyelországban a PiS 30-40 százalék között mozog. Mindkét kormány az ellenfelei gyengeségéből él. Magyarországon a második legerősebb párt a szélsőjobboldali Jobbik 10 százalékos elfogadottsággal, és azt számos kicsi párt követi. A korábban kormányzó szocialisták a harmadik helyen állnak – 5 százalékkal – írta a lap. Lengyelországban a korábban kormányzó Polgári Platform 20 százalék körül jár, és híre-hamva sincs az ellenzék egyesülésének.

A lengyelek alig harmada, a magyarok bő negyede, és Szlovákiában mindössze a polgárok 22 százaléka látja úgy, hogy az országa jó úton halad. A visegrádi felmérés szerint a lengyelek 62, a magyarok 73 százaléka tartana szükségesnek több demokráciát. A magyar kutatók széles körű apátiát és „a reménytelenség falát” diagnosztizálták. Ám még Lengyelországban is nem egészen a polgárok negyede vett részt az utóbbi öt évben legalább egy tüntetésen. Mind a négy országban a polgárok 95 százaléka utasítja el, hogy valamely párt tagja legyen. Jacek Kucharski, a felmérésben résztvevő lengyel kutató kijózanító megállapítása: „Több demokráciát akarunk, de nem vagyunk eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy a dolgot saját kezünkbe vegyük”.

http://www.sueddeutsche.de/politik/visegrd-die-maer-von-der-popularitaet-1.3747351

Der Tagesspiegel

A lap Stephan Ozsváth, az ARD német közszolgálati műsorszóró bécsi tudósítójának Orbán Viktorról szóló, „Puszta-populizmus” című könyvéről közölt recenziót. Ozsváth szerint sok magyar remél tőle új erősséget, és ő az, aki a legtöbb európait kétségbeesésbe kergeti: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 0998 és 2002 között, majd 2010-től. A lap szerint Ozsváth könyve releváns messze a kis közép-európai ország határain túl is. Orbán nem csupán a visegrádi államokkal fejlesztette a kapcsolatokat, hanem messze a régióján kívül is. Csak nemrég járt Szászország német tartományban Stanislaw Tilich még-miniszterelnöknél, és Horst Seehofer bajor miniszterelnök is kedvenc partnerei közé tartozik. Hangadó a szigorú menekültellenes politikában. Ozsváth könyvének alcímében felteszi a kérdést: „Orbán európai zavarkeltő?”, és alapos elemzésben meg is válaszolja: a kérdőjelet el kell felejteni. Ozsváth szerint a magyar vezető úgy viselkedik, mint egy szektavezér, saját országában politikai Messiásként tisztelik. A szerző megrajzolja Orbán politikai pálfordulásának történetét, hogy ugyanis a vasfüggöny lehullása után eleinte radikális liberálisként lépett fel, és csak később tette a magáévá a völkisch-népnemzeti szerepet, elfordult a Nyugattól, és békén hagyja országában a szélsőjobboldaliakat is. Ozsváth azt is megmagyarázza, hogy az antiszemitizmus

miért ébred újra Magyarországon: szerinte azért, mert a Fidesz a saját soraiban megtűri, sőt, szítja az antiszemitizmust, ha ez politikailag hasznosnak tűnik. Sötétek a kilátások Magyarország számára, de ezt Ozsváth nem akarja egyszerűen tudomásul venni. Budapest befolyásolásában fontos szerepet lát az európai konzervatív pártcsalád számára, amelyhez Angela Merkel pártja is tartozik. Ozsváth követelése: „Aki számára az európai értékeket nem csak üres szó, annak ezt nyilvánosan és világosan meg is kell mondania”.

http://www.tagesspiegel.de/politik/ungarn-puszta-populismus-mahnung-auch-fuer-merkel/20574322.html

Bloomberg

A hírügynökség arról írt, hogy Tállai András rábírta a Mol-t, hogy mezőkövesdi körzetében csökkentse az üzemanyag árát, és a jelentés megállapította: egyetlen választókörzet hirtelen fókuszba kerülése azt mutatja, hogy a kormányzó párt kész beavatkozni a gazdaságba, ha ettől politikai hasznot remélhet. Hozzátette: jövőre Magyarországon parlamenti választások lesznek, és a Fidesz már javában kampány-üzemmódban működik, noha messze vezet a felmérések szerint. A hírügynökség a holtankoljak.hu honlapot idézte, amely szerint a leggyakrabban használt benzin ára Tállai beavatkozása után még mindig az országos átlagnál 2,6 százalékkal magasabb volt a mezőkövesdi Mol benzinkútnál. A Mol, amelyben a kormány 25 százalékban tulajdonos, nem kívánt állást foglalni a hírrel kapcsolatban. Mindenesetre ugyancsak a holtankoljak.hu szerint a mezőkövesdi csökkentés úgy következett be, hogy a benzin országos átlagára ebben a hónapban literenként 16, a dieselé 11 forinttal emelkedett – mutatott rá a jelentés.

https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-11-13/orban-ally-flaunts-power-as-mol-cuts-prices-in-tax-chief-s-city

Financial Times

Európa szerte egyre nő a támogatása annak az elképzelésnek, hogy helyezzék az eddiginél inkább feltételekhez kötött alapokra a hosszú távú támogatásokat. Az EU azzal küzd, hogy meggyőzze tagállamait: viselkedjenek. Brüsszel eszközei arra, hogy felügyelje a jog uralmát, meglehetősen korlátozottnak és kevéssé praktikusnak bizonyultak. Így talán nem meglepő, hogy egyre inkább teret nyer egy terv, amelynek célja, hogy a csökönyös országoknak a zsebére mérjenek ütést. Az uniós nagykövetek a múlt héten Brüsszelben hozzákezdtek a „kohéziós” támogatások megvitatásához, és a vita fel fog forrósodni, amint az EU eljut az új, hosszú távú költségvetés kérdéseihez. És ha ebben a korai stádiumban felfedezhető utalás, akkor az nem jó ómen Magyarország és Lengyelország számára. Németország már korábban támogatta azt az elképzelést, hogy az EU strukturális alapjait kössék a jog uralmának követelményeihez. A múlt heti találkozó azt mutatta meg, hogy Berlin nem magányos hang. Az elképzelést támogatta több más nettó befizető is. Úgy tűnik, hogy a politikai planéták együttállása mutatkozik ahhoz, hogy az eddiginél inkább feltételekhez kötött alapokra helyezzék az EU 2021-2027 közötti időszakra szóló következő költségvetését. Az ilyen feltételek potenciálisan hatékonyabb eszközt biztosítanának a demokratikus normák fenntartásához, mint a 7. cikkely szerinti, nehezen kezelhető eljárás. Miközben a legtöbb tagállam hiszi, hogy a bizottság joggal aggódik Lengyelország miatt, kétségek vannak afelől, hogy helyes lenne-e elindítani a 7. cikkely szerinti eljárást, nem utolsó sorban azért, mert az konszenzust követel meg. A Varsóval szembeni fellépéssel kapcsolatos elgondolásokat több fővárosban a katalóniai válság is módosíthatta. A következő költségvetésről folytatott tárgyalás sokkal egyszerűbb – és azonnali – módja annak, hogy megmutassák: a tetteknek véső soron következményei lesznek. A szigorúbb feltételek alkalmazása jól illeszkedik ahhoz is, hogy nagy-Britannia távozásával a kieső befizetés miatt módot kell találni a megtakarításokra. Az EU megmaradó nagy nettó befizetőinek mi nem tetszene ezen? Nyilván nem lesz annyira vonzó Magyarország és Lengyelország számára, hiszen mindkettő összecsapott Brüsszellel a jogállamiság megsértései miatt, és mindkettő nagy támogatásokat kap. Lengyelország a strukturális alapokból a legnagyobb összeget kapja, 2014-20 között mintegy 80 milliárd eurót. Magyarország esetében az ugyanezen idő alatt kapott 25 milliárd euró éventer a GDP több mint 3 százalékát teszi ki, és ez a legmagasabb arány az uniós tagállamok között. Persze számos gyakorlati problémát kell leküzdeni: például hogyan lehet megfelelően mérni a jog uralmát? Berlinhez képest a többi nagy nettó befizető tagállam lelkesedése talán némileg mérsékeltebb lesz. Egy olyan vita elején járunk, amely megoldhat néhány nehezen kezelhető problémát, de létrehozhat újakat is – írta a lap.

https://www.ft.com/content/ffbda9c0-c85d-11e7-ab18-7a9fb7d6163e

ZDF

AZDF német közszolgálati tévécsatorna szerdán, november 15-én 22.15-korAuslandsjournal című nemzetközi hírműsorában foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Magyarország visszavonulási lehetőséget kínál a nemzetközi szélsőjobbnak, amely ott megszerveződhet, majd 0.45-kor harmincperces dokumentációt sugároz a témáról „Búvóhely Magyarországon – a szélsőjobboldaliak új hazája?” címmel – jelentette be az adó egy közleményben.

http://www.blogspan.net/presse/ungarn-neue-heimat-fuer-rechtsextreme-auslandsjournal-doku-im-zdf-foto/mitteilung/1560673/

Voice of America / Reuters

A VOA a Reuters hírügynökség jelentését közölte arról, hogy az Egyesült Államok hétfőn bejelentette: Média Alapot nyit a magyarországi sajtószabadság támogatására, konkrétan arra, hogy vidéki sajtóorgánumoknál elősegítse az újságírók felkészítését a független média védelmére, mert úgy látja, hogy a független sajtó növekvő mértékben nyomás és megfélemlítés alatt áll. Orbán Viktor miniszterelnök a média feletti ellenőrzését jogi változtatásokkal, szabályozási intézkedésekkel, valamint az orgánumok saját szövetségesei általi átvételével növelte meg. A lépések a választások közeledtével – amelyet Orbán várhatóan kényelmesen megnyer, megkongatták a vészharangokat a nyugati partnereknél. Az említett trend különösen erős a vidéki Magyarországon, ahol a legtöbb ember kizárólag a kormány ellenőrzése alatt álló közszolgálati médiához és néhány, a kormányzó Fidesz párthoz hű orgánumhoz jut hozzá hírforrásként. Erre összpontosít a 700 ezer dolláros alap. „A külügyminisztérium partnereket keres az Egyesült Államok kormánya számára, akik készek részt venni újságírók és leendő újságírók képzésében arról, hogy hogyan gyakorolják foglalkozásukat” – áll abban a közleményben, amelyet a külügyminisztérium egy tisztségviselője elküldött a Reutersnek. Az illető hozzátette: az amerikai külügyminisztérium nyilvánosan és négyszemközti megbeszéléseken kifejtette a szabad sajtó magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait. A program technikai és pénzügyi támogatást, helyi és nemzetközi megjelenési lehetőséget, kis ösztöndíjakat és egyéb lehetőségeket kínál az orgánumoknak. A támogatás 2018 májusáig használható fel. Washington beutazási tilalommal sújtotta az Orbán-kormány vezető tisztségviselőit, és Orbán támadást intézett az Amerikában is bejegyzett CEU ellen – ez még megoldásra vár. A Reuters összefüggésbe hozta az alap létrehozását David Kostelancik amerikai ügyvivő múlt hónapban a MÚOSZ-ban mondott beszédével. Idézte Magyar Levente külügyi államtitkárt, aki azt mondta: a magyar kormány „továbbra is elutasít

minden olyan megnyilvánulást, amely magyar belügyeket érint, és a lehető legdurvább félreértelmezéseken alapul”.

https://www.voanews.com/a/us-media-fund-hungary-press-freedom/4113491.html

 

(A DK sajtóválogatása)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Csaknem kétszáz halálos áldozata van az egyiptomi merényletnek

Az egyiptomi állami televízió legfrissebb híre szerint legkevesebb 184 halottja van annak a merényletnek, amelyet …