Home / ELLENSZÉK / Sebestyén Eszter: Konteókat ad el a kormányzat hírként

Sebestyén Eszter: Konteókat ad el a kormányzat hírként

Évek óta beszélünk az orbáni propagandáról. De hegemóniára törekvő hangulatkeltés-e az, amikor a kormányzat generálta hírek többsége, esetenként mindegyike (egy napon belül) a valóság-küszöböt meg sem közelíti, mi több, még csak nem is szimpla dezinformáció, hanem inkább összeesküvés-elmélet.

A kormányzati néphülyítés egyrészt nagyon alacsony színvonalra esett, másrészt attól tartok, az emberek mégis elhiszik. Szemelvények az elmúlt napok kormányzati agymenéseiből:

Soros György összehívta a Nemzetbiztonsági bizottságot (ez amúgy épp aznap hír, amikor a bizottság szocialista elnökéről hír, hogy nincs meg a laptopja, és párnapos hír, hogy saját pártelnöke leárulózta)

Soros György összehívta a Parlament rendkívüli ülését

Soros György áll az El Político álhírei mögött

Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnökének francia barátnője van, ezért a Nolimpia-kampány célja az volt, hogy Franciaország kaphassa meg az olimpiát (itt a logikai láncszemekben még a hiátus is sok, de ezt nem is kormányzati politikus mondta, hanem annak propaganda gyárának feje, Mráz Ágoston)

a Migration Aid migránsüdülőt tervez (vs. a zánkai Erzsébet táborban ukrán gyerekek üdülnek, köszönhetően Emmi-Balog-lelkipásztornak)

A kormany.hu pedig egyenesen termelési regény (augusztus 5-én, a „hírek”, föntről lefelé):

Világos, hogy a részükről eltervezett szerint, az emberek el kell, hogy higgyék ezeket, mert ezt a védtelen országot csak Orbán tudja megvédeni a 90-et közelítő vállalkozótól, aki majd’10.000 km-erről közigazgat minket; Fekete-Győr is idegen hatalmakat szolgál ki; a „migránssimogató” nemzetközi szervezettől szintén meg kell védeni a nemzetet; a termelési regény pedig önmagáért beszél, az ipar és mezőgazdaság nagyhatalma vagyunk, mi több, a sportoló sem magának, családjának és edzőinek köszönheti a sikereit, hanem a nagy és erős magyar nemzetnek.

Mindezek elhitetésére olyan kommunikációt folytatnak, amely több mint propaganda.

Mi a propaganda?

A szó eredeti jelentése, az, hogy terjeszteni, negatív konnotációja a XIX. századi politikai használata óta van. Kiss Balázs politológus szerint a propaganda azért tárja fel a különböző társadalmi szegmenseket, hogy az embereket egységbe olvassza. Bajomi-Lázár Péter médiakutató, politológus (és szerzőtársa) úgy vélekedik, hogy „a politikai propaganda ideológiai hegemóniát kíván teremteni”.

Mi az összeesküvés-elmélet?

Látens verbális hálózat (mint például a népdal, a legenda és a pletyka) útján terjedő valóság vagy fikció. Itt nem részletezem, hogy miért lehet valóság és fikció is, ahogy azt sem, hogy másik két alcsoportja szerint lehet – fent említett módon, mint pl. legenda és a többi – magától kialakuló és szándékosan terjesztett is, és ez utóbbi nem azonos a fikcióval, de még a dezinformációval sem, bár leginkább ahhoz áll közel. A hosszú szóösszetételnek rövidített használata terjedt el újabban (2008 óta) a köztudatban. Kálmán László nyelvész szerint, ezt Tóth Tibor (Tiboru nicken blogoló) népszerű oldala (konteo.blogrepublik.eu) vitte a köztudatba. Az összeesküvés-elmélet kifejezés a konspirációs teória nyelvi tükre, na, de mi az a konspirációs teória, amelynek népszerű és divatos használata szerinti szórövidülése a konteó? A két, angolban meghonosodott szó összetételéből kialakult, önálló jelentésű kifejezés a conspiracy theory. A ’con’ képzőből azonban egyértelmű kell, legyen, hogy latin – mint nyelvcsalád – az eredet. A ’con’ a -val-vel, a ’respirare’ lélegezni, a ’tehoria’ pedig elmélet. Így a latin gyökerű kifejezés, germán nyelvben* meghonosodott angol kifejezés, összessége: együtt lélegezve és az elmélet szavak, így jelentése röviden: közösen gondolkodást jelent. A közös gondolkodás eredménye lehet az önmagától kialakuló fikció vagy valóság alapú konteó, de tovább lehet gondolni a szándékosan terjesztett dezinformációkat is. Meglátásom szerint e semleges kifejezés – mint összeesküvés-elmélet – negatív konnotációja azért alakult ki, mert sokan összetévesztik az összeesküvéssel, ami egészen mást jelent, és jelen cikkben ennek kifejtése nem releváns.

*az angol nyelv, a germán nyelvek nyugati ágához tartozik

Miért egyszerre propaganda és összeesküvés-elmélet kreálása, amit a kormányzat művel?

Bajomi-Lázár Péter és Kiss Balázs fogalmai alapján világos, hogy mindenképpen megállja a helyét a propaganda kifejezés használata a kormányzati kommunikációra. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett a Bajomi-Lázár-féle megállapítás mellett, hogy a propaganda ráadásul rítusos. Szerinte a ’kommunikáció mint rítus’ modell alkalmas a propaganda aktusok leírására. Mivel a rítusok alkalmasak értékrendek kialakítására, azok állandósítására, végeredményében pedig legitimációra is. Mi történik jelen estben? A sorosozás és a termelési regény együttes hatása a befogadóban az, hogy a magyar csodát az amerikai szörny el akarja taposni. Eddig propagandáról és annak rítusokon keresztüli alkalmazásáról beszélünk. Mitől összeesküvés-elmélet? Lakatos László szociológus szerint az efféle elméletek szerzői (jelen cikk szerzőjének definíciója szerint* Lakatos itt a szándékosan gerjesztett konspirációs teóriákról ír) elhitetni azt, hogy ők tárják elénk az „igazság”-ot, ráadásul alap tézis, az összeesküvés-elmélet szociológiai és szociálpszichológiai felfogása szerint (amelyekkel szerző – részben – vitatkozik**), hogy ezek rendre bűnbakkeltéssel párosulnak. Vitám arra terjed ki, hogy nem minden esetben, csupán a szándékosan gerjesztett alesetben beszélhetünk bűnbakkeltésről. Ha azonban propagandáról beszélünk, ami csakis tudatosan felépített kommunikációs építmény lehet, akkor a kormányzati konteó gyárról nyugodtan lehet állítani, hogy szándékosan gerjesztett konteókat terjeszt és gerjeszt, amelynek hangsúlyos része a bűnbakkeltés, és az is, hogy „igazság”-ként tárják elénk, hiszen a hír objektív műfaj, azaz igaz (elvileg). De propaganda és konteó gyár szerint, nem csak Soros a hibás, hanem Gulyás Márton is kiképző táborokban készül a szeptemberi robbantásra, és a Ligetvédők is munkanélküli hajléktalanok, koszos hippik vagy pártkatonák. Ráadásul az „igaz” kormányzati kommunikáció szerint, ezeket a civileket is Soros finanszírozza. Így pedig, ha a vállalkozóból bűnbakot lehet – mesterségesen keltett konteók alapján – faragni, akkor a többi civilt már csak ebbe a keretbe kell illeszteni.

Miért hiszik el az emberek?

Miközben a néphülyítés a Napnál is világosabb, mégis lehet attól tartani, hogy az emberek többsége fogékony a mesterségesen keltett, a dezinformációkhoz közeli konteók befogadására. Ennek okát az alábbiakban látom.

az orbanista média erős túlsúlyban van

a propaganda már megszokott, mi több, majd hogy nem elfogadott

a rítus olyan mechanizmus, amely útján az egyén interiorizál

Következésképpen a düh-megalkuvás-beletörödés-(depresszió) minimum háromszögében, esetleg négyszögében él a többség, amiből igen nehéz kimászni, és amely politikai erőnek gazdasági és politikai hatalma van, az ebben nem érdekelt, az ellenzéki szereplők pedig a társadalom többségéhez hasonlóan szintén a megtapasztalt tehetetlenség*** állapotában vannak.

Másként szólva, ahogy az első Orbán-kormány alatt Lovasi András röviden összefoglalta, „És egy leszedált ország tapsolgat a szarnak”.

*és ** megjelenés alatt

*** Egyfajta, tapasztalati úton elsajátított bénultság. (Az angol nyelvű szakirodalomból ismert „learned helplessness” kifejezés nem kielégítő magyar nyelvű formája a „tanult tehetetlenség”, amely azonban nem fedi pontosan a seligmani kutatás és eredmény pontos mechanizmusát és végeredményét, ezért a „megtapasztalt tehetetlenség” fogalomhasználatot tartom helytállónak, bővebben lásd Halmai-Sebestyén, 2015.)

Felhasználtak:

Bajomi-Lázár Péter & Horváth Dorka (2013): The continued relevance of the concept of propaganda: Propaganda as ritual in contemporary Hungary. In: Global Media and Communication. United Kingdom: SAGE Publications

Halmai Tamás & Sebestyén Eszter (2015): Megvédünk az önállóságtól. Élet és irodalom, LIX. évf. 39. sz.

Kálmán László (2015): Konteó a koneóról. Összeesküvések hálójában. Nyelv és tudomány

Kispál és a Borz (2000): Hang és fény

Kiss Balázs (2006): Missziótól marketingig. Fejezetek a propaganda elmélettörténetéből. Médiakutató, VII. évf. 1 sz.

Lakatos László (2000): Munkahipotézisek az összeesküvés-elméletek szociológiai elméletéhez. In: Iványi & Solymosi: Írások Huszár Tibor 70. születésnapjára, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Int., Bp.

(Illusztráció: WordPress.com)

Szerző: Sebestyén Eszter
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ille István: Mit is ünneplünk augusztus 20-án?

Kapcsolták már össze Szt. Istvánnal, az államalapítással, az új kenyérrel, az alkotmánnyal. Valahogy nekem egyik …