Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: A törvényhozás szépségei

Szele Tamás: A törvényhozás szépségei

Kérném tisztelettel, nem értjük mi ezt a törvénytervezetet, amit ma nyújtanak be. A „Stop Sorost”. De majd megértjük, mert nagyon alaposan el fogják nekünk magyarázni, hogy úgy mondjam, szemléltetni is. Már maga a címe is félrevezető: éppen csak Sorosnak nincs köze hozzá, bár mondjuk nem is a migráció támogatásáról szól.

Hanem arról, hogy bármely honi far bármikor szétrúgható legyen. És egyes külföldiek is.

Akkor vegyük a tényeket. Ugye, ma terjesztik be ennek a törvénynek a tervezetét a Parlament elé, én egyelőre tövig rágtam a körmömet, hogy elfogadják-e, de amennyiben elutasítanák, kötélen fogok táncolni a „Herkulesfürdői emlék” dallamára a Keleti oromzata és mondjuk a Corvin között, nyakamban tangóharmonikával és tibeti népviseletben. Ugyan már, kérem, persze, hogy csont nélkül átmegy az Országgyűlésen, próbálna nem átmenni.

Jó, hát akkor átmegy. Mi van benne? Idézzük!

„A Kormány olyan szabályozás megalkotását tartja szükségesnek, amely alapján:

  • a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat;
  • tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk;
  • ezen szervezeteknek illetéket kell fizetniük, amely bevételt az állam határvédelemre fordítja;
  • a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók legyenek.”

Persze, a részletek még rejtenek pár apróbb finomságot, például:

„A migrációt támogató szervezet a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékétől függetlenül 3 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartó bíróság számára, ha a külföldről támogató személy vagy szervezet pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásban részesíti. Az erről szóló bejelentés és ahhoz kapcsolódó adatok nyilvánosak.”

Tetszik érteni: mértéktől függetlenül. Tehát ha egy szervezet kap öt dollárt egy névtelen feladótól mondjuk Bécsből, akkor köteles három napon belül elindítani az adminisztrációs eljárást, ami akár százezrekbe is kerülhet. Szabály az szabály. És hát akárki feladhatja névtelenül ezt az öt dollárt, mondjuk akár a magyar követség is: erre mondják, hogy ügyes.

„Elrendelhető a távoltartás azokkal szemben, akik az illegális migránsok Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák.”

Csak egy a baj, Tisztelt Ház: hogy sem ilyen ember, sem ilyen szervezet nincs. Soha nem is volt.

Azok a szervezetek, amik próbálják segíteni a menekülőket, nem magát a határsértést támogatják, hanem a már ide érkezett, és szánalmasan rossz állapotban lévő menekülőket.

Amennyiben az itt tartózkodás támogatásának minősül az, ha enni ad valaki az éhezőnek vagy beköti a sebeit, az már más kérdés: de azért ez jogilag épp úgy minősülhet elsősegély nyújtásának, melyet elmulasztani bűn.

Meg egyáltalán. A világ egyetlen szervezete sem alakul olyan deklarált céllal, miszerint „mi most jól törvényt fogunk sérteni az éji homályban”. Sőt, az ilyen civil szervezeteknek rendszerint nincs is deklarált céljuk: egyszerűen csak látják, hogy baj van, éhező emberek alszanak az utcán, és emberségből nekiállnak élelmet, vizet osztani, kitesznek egy nyilvános vécét, ha sikerül szerezniük, hálózsákot adnak, szóval nem elkötelezett politikai állásfoglalásról van szó. Jellemzően azok osztották az élelmet, vizet 2015-ben is a Keletinél, akik már korábban is osztottak ilyesmit, csak akkor még a helyi hajléktalanoknak. (Megjegyzem: az ételosztásokat is ellehetetlenítették azóta). Tehát extrém esetben a hajléktalanok támogatása is büntetendő, amennyiben nem tudják igazolni érvényes személyazonossági iratokkal, hogy magyar állampolgárok? Hiszen, ha véletlenül közéjük kerül csak egyetlen szír ember, már kész a tényállás.

Egyáltalában véve, mi minősül a migráció támogatásának? Ugyanis büntetik, de erről majd később. Nézzük a meghatározást.

„E törvény alkalmazásában illegális migrációt támogató szervezetnek minősül az a Magyarországon székhellyel rendelkező, nyilvántartásba vett egyesület és alapítvány, amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásból az Európai Unióban nemzetközi védelem megszerzése iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kérelmező Magyarország területére történő jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását – az egyesület és az alapítvány, valamint a harmadik országbeli állampolgár kérelmező között létrejött megállapodás alapján – szponzorálja (a továbbiakban: illegális migrációt támogató szervezet).”

Ámde ha nincs székhelye, vagy nem ezt támogatja, mi van? Nyugalom: a második bekezdés gondosan beleveszi a törvény hatáskörébe az „egyéb módon” való támogatást, és ez olyan, mint a tevékenységi kör leírása a vállalkozásban: az „egyéb” bármit jelenthet. Tehát akkor mi a migráció támogatása jogi szempontból?

El tetszettek találni: bármi, amit annak nevezünk.

Azért kellett egyáltalán ezt a definíciós kört lefutni, mert

„a törvényjavaslat olyan szabályozást tartalmaz, amely állampolgárságtól függetlenül megteremti az ország egyes területeiről való távoltartás szabályait olyan személyek esetében, akik Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértik. Tekintettel arra, hogy a kitiltás büntetőjogi kategória, szükséges, hogy a javasolt új intézkedés nevében elkülönüljön attól, ezért a törvényjavaslat a kitiltás következményével azonos új jogintézmény, az idegenrendészeti távoltartás bevezetésére tesz javaslatot.”

Na igen: a magyar jog sérülhet egy ilyen gumitörvénytől, a magyar jogrendszer viszont nem: ami polgári jog, az polgári, ami büntető, az meg büntető. Ez a törvény meg a kettő határán billeg. No, de ha már büntetünk, lássuk a szankciót is.

„A törvény rendelkezése szerint a belügyminiszter azokat, akik az illegális migránsok Magyarországra történő belépését, tartózkodását segítik vagy az ilyen tevékenységet végző szervezeteket vagy személyeket pénzbeli vagy vagyoni juttatással támogatják, Magyarország területéről, az uniós külső határ szerinti határvonalától számított 8 km-es sávtól kitilthatja. A szabályozás vonatkozik valamennyi schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 km-es körzetére. A miniszter különösen indokolt esetben harmadik ország állampolgárait Magyarország egész területéről is távol tarthatja.”

Jelezném, hogy ez nem egyszerűen a határsávot jelenti: ugyanis a budapesti hajókikötők vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is schengeni belépési pontoknak számítanak. A pályaudvarok csak azért nem, mert ott zajlik országon belüli forgalom is.

Tehát összegezzünk.

Ma el fogják fogadni ezt a törvényt, mert világ csodája lenne, ha el nem fogadnák.

Ez a törvény – a meghatározás alapján – nem egy konkrét, hanem egy vélelmezett tevékenységet rendel regisztrálni, egyes esetekben szankcionálni is. Ez a vélelmezett tevékenység ezek szerint az eljárások során majd bizonyításra szorul, ám a vádlottaknak nehéz dolga lesz, ugyanis ha tisztázni akarják magukat, negatívumot kell bizonyítaniuk. Magyarul azt, hogy nem támogatták az illegális bevándorlást. Ennek bizonyíthatósága azonban a vád konkrét voltától függ: az például könnyebben bizonyítható, hogy valaki X. év Y. napján, délután négy és hat között nem támogatott, főleg, ha tanúi vannak arra, hogy akkor éppen teszem azt, palántázott a kertjében, az sokkal nehezebben bizonyítható, hogy általánosságban, egész élete folyamán nem támogatott. Ebből következően ezt a vádat bárkire ráhúzhatják, bármikor.

Lehet mondani, hogy hiszen hamisan bolti tolvajlással is bárkit meg lehet vádolni, csakhogy annak van helyszíne és időpontja, a „támogatásnak” nincs. Hiszen elvben nem is cselekmény.

Elmondható továbbá az is, hogy a törvény maga is okafogyott, ugyanis nem ostromolják a határokat menekülők tömegei: annyira nem, hogy az egész elmúlt hétvégén összesen 11 határsértőt fogtak el, míg azonban ugyanekkor 369 embert füleltek le Magyarországon bűncselekmény elkövetése közben. (444)

Ennyi emberért nem volna érdemes külön törvényt hozni, ha nem akarnák az összes civil szervezet ellehetetlenítésére használni.

A mechanizmus az lesz, hogy ha feltűnik egy civil szerveződés, gyorsan megvádolják a migráció támogatásával, küldenek a számlájukra öt-tíz dollárt névtelenül, és már indulhat is ellenük az eljárás. Akkor is, ha mondjuk az utcai bábjátszást akarják népszerűsíteni.

Aggályos a helyzet?

Nagyon aggályos.

Tudnak erről az Unióban?

Annyira tudnak, hogy lapértesülések szerint (Tagesspiegel) a német CDU Magyarországgal foglalkozó megbízottja, Andreas Nick ultimátumot fogalmazott meg a Fidesz felé: ha úgy megy át a magyar parlamenten a Stop Soros-törvénycsomag, hogy azt a Velencei Bizottság előtte nem véleményezte, akkor kirakják a Fideszt a néppárti frakcióból, amely az Európai Parlament legnagyobb politikai tábora. A másik feltételük az lenne, hogy a CEU folytathassa működését Budapesten.

Tud erről a magyar kormány?

Kocsis Máté újságírói kérdésre válaszolva közölte: nem, nem tud, szerinte semmiféle ultimátumot nem kaptak.

Vagy nem akarták megkapni.

Tehát akkor meg fogják fontolni a döntésüket?

Nem fogják. Megszavazzák a törvénytervezetet, és kész.

Cudar világ jön, kérem, csak azért részleteztem ennyire, milyen cudar, hogy ne tessenek majd meglepődni semmin.

Hát, akkor itt fogunk élni.

És így.

Ha hagyjuk.

Hagyjuk…

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés

Ezt a 365 zöld ötlet blogon olvastuk, ők pedig a a Yale Egyetem által publikált …