Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Álhírlapszemle

Szele Tamás: Álhírlapszemle

Érett megfontolás után rájöttem, hogy az egész világ egy félreértés, amit jobb lenne azonnal abbahagyni és valami értelmesebbe fogni helyette, mielőtt agyon nem verjük egymást. Azonban ez fizikailag lehetetlen, így tehát kénytelenek vagyunk az adott mindenséget javítgatni állandó jelleggel – míg mások napi huszonnégy órában rontják. Felteszem: nem ingyen teszik.

Hogy kinek mi a véleménye a szombati tüntetésről, az merőben magánügy, én a sajátomat megírtam, közzé is tettem, szerintem még nem a vég kezdete, de lehet a kezdet vége, legalábbis komoly tömegigényt tapasztalhatunk egy változásra. Azonban borzadva látom, mi történik azzal egyik vagy másik oldalon, akiknek a nézetei nem egyeznek a közízléssel. Kérem, a verbális lincselés enyhe kifejezés erre. Rendben, ez a világ nem úgy van összerakva, hogy mindenki egyetértsen, egy nyavalyás pacalpörköltet nem lehet úgy megemlíteni a közösségi oldalakon, hogy ne legyen belőle politikai hitvallás a hozzászólók részéről, de azért ha valakivel nem értek egyet, ám egyébként nem tudok róla semmi rosszat, mégsem kéne átharapni a torkát pusztán ennyiért. Nem hazaárulás, ha valaki másként gondol valamit: különben is, ha egy mozgalom valóban tömegeket képvisel, ki kell bírjon néhány ellenvéleményt, ha elég erős, nem is érdemes törődnie ezzel. De nem is a mozgalom veszekszik – hanem egyes emberek más emberekkel. Higgyétek meg, kedves felebarátaim, nem érdemes: ha annyira erős a tömegbázis, mit érdekli az Aurórát a sarki gesztenyés néni tűzhelye? Ha meg nem lenne annyira erős, akkor se az a dobkályha lesz a végzete. Különben pedig, elvben a demokráciáért és a véleményszabadságért (is) bomlott ki az a zászló.

No, de ez mellékszál. Ez ugyanis csak az indulatos és nem ritkán trágár vitákra vonatkozik, azonban a vita, a veszekedés mégis csak vélemények ütközése, még mindig kisebb baj, mint a hazugság. Az a nagy baj és az ömlik mindenhonnan, jön jobbról – természetesen -, jön balról, ha az ugyan bal, jön mindenfelől. Ez okozza a félreértéseket, azokból lesznek a késhegyig menő viták. Akkor lássunk pár tegnapi hazugságot, a vastagjából.

Kezdjük a kormányoldallal, mert nekik mégis ez a szakmájuk, értékeljük az eredményeiket. Hát kérem, obstrukció tapasztalható az Origónál, szerintem a felelősök már Kolimán bányásszák az uránszurokércet Volga-néphimnuszok éneklése mellett, mert akkora volt a kormányszócsőnél a buzgalom, hogy sikerült belékapni a kenyéradó gazdába is. Mint ismeretes, Budapest proaktív felgyújtása, valamint az utcai randalír érdeklődés hiányában emaradt, csakhogy az Origo ezt már előre beexponálta, így valamit mutatnia kellett. Kapóra jött az Oktogonon szerveződött spontán utcabál, legyen az a Borzalmak Völgye, ha már más nincs. No, mit is ír a hogyishívják?

„Ez egy cseppet sem zavarta a tömegből kiváló ifjú sörös, boros és cigis demokratákat, akik sörblokád alá vették az Oktogont.”

Hát, ez legyen a legnagyobb bajunk, mondanám, meg az, hogy milyen kalapot vegyenek a hölgyek az epsomi derbyre. Ahol százhúsz-százötvenezer ember tüntet és nyitva vannak a boltok, le fog csúszni pár sör, ha lecsúszik, pláne, ha utcabál is kialakul, ott lehet egy-két részeg is, több nem nagyon, de néhány akadhat. Pfuj, minő anarchia, pfuj, sőt, piha: Stokes, kérem, hozza a repülősót! Szerző bizonyára nem járt még rockfesztiválon, főleg olyanon nem, amin tévedésből fellép a Kárpátia is: ezek az események hazánk legnagyobb alumínium-forrásai, nemzetgazdasági tényezőnek minősülnek, annyi sörösdobozt lehet utánuk összeszedni. De hallga! Lássuk a szóhasználatot! „Nem zavarta a … ifjú … demokratákat”! Súlyos ébertelenség történt, elvtársak, minek is a rövidítése a Fidesz?

Hát bizony, bizony. Tisztogatás következik az Origónál.

Nem tegnapi rémhír, de erősen jobboldali és méltatlanul elfeledett, miszerint migránsokat költöztettek a balatonőszödi volt kormányüdülőbe. Annyira elterjedt, hogy a térség fideszes képviselője, Witzmann Mihály levelet is írt a Nemzeti Vagyonkezelőnek, miszerint terveznek-e betelepíteni migránsokat – nem, jött a válasz. Akkor kik ezek a rejtélyes, kreol bőrű emberek? Kérem, Boór Miklós, Balatonszemes alpolgármestere oldotta meg a gordiuszi csomót.

„Az itt elszállásoltak valamennyien magyarok vagy azok leszármazottai, keresztény értékrendet képviselő, hivatalos papírokkal hazatérő családok. Legtöbbjük ért, tud magyarul. Addig fognak az üdülő területén tartózkodni, amíg sikerül nekik lakhatást és munkahelyet találnia a Máltai Szeretetszolgálatnak. Sokuknak még nincs itthon a teljes családja. Van köztük olyan is, aki venezuelai, de magyar származású menyasszonyával érkeztek haza, és szeretnének összeházasodni. Nem vitatom, hogy sokakban az idegenek feltűnése riadalmat kelthetett, de kérem Önöket, hogy ha ilyen híreket hallanak, nyugtassák meg a szülőtársakat, szó sincs migránsok betelepítéséről.” (HVG)

Ja, vagy úgy. Hát Venezuelában elég pocsék a helyzet, az biztos, csak hát ezek magyar menekültek. Csak a határon elfelejtették őket kifehéríteni és szólni nekik, hogy innentől kezdve csak magyarul szabad beszélniük – bár akkor is migránsnak nézték volna őket.

Ki ez, mi ez, egy bősz venéz? Az üdülőnkbe csak úgy benéz?

Menjünk tovább. Már írtam arról – és még fogok is – hogy az utóbbi időben elég sok ellenzékinek tűnő tárgy, konkrétan kamuportál tűnt fel a világhálón, és ontják az ostobábbnál ostobább álhíreket. Tegnap például azt állította az otpercpiheno.com, hogy Orbán Viktor nyilatkozott a tüntetésről. Lássuk, mit mondott – volna.

„A tüntetés elmondhatom, hogy egyértelműen a Sorosista beépített emberek szervezték, és pénzelik. Soros György érdeke, hogy ez a kormány lemondjon, mivel mi megtagadjuk a migránsok betelepítését Magyarországra, és a kerítésünk kizárja őket teljes Európa területéről. Soros minden ember zsebébe pénzt dugott, akik megjelentek tegnap a tüntetésen, de mi nem engedünk a Sorosista bérkatonák indokolatlan tüntetésének. Az emberek döntöttek, minket választottak, mi pedig elfogadjuk, hogy megtiszteltek minket azzal, hogy megkértek, vezessük tovább ezt a sikeres országot. Köszönöm.”

Kérem, én speciel ismerem Orbán Viktort, nem lehet harminc évig újságot írni ebben az országban anélkül, hogy meg ne ismerkedjen vele az ember, bár szakmán kívül is ismertem a kilencvenes évek elején, ha nem is túl közelről: sok rosszat tudok róla mondani, szoktam is, de így nem beszél. Ennél azért jobban fogalmaz. Különben is a szenzációs „tudósítás” azt nem mondja, hol nyilatkozott? Az otpercpiheno című világlap utána ment Nápolyba? Legyen egy közös sorrentói emlékük? Normál netes lapnak ritkán jut ilyen kiküldetésekre… főleg ennyire értelmetlenül. Kérem: ezt Orbán soha nem mondta, rémhír, mond majd randákat, fog az őrjöngeni – de vele kapcsolatban bőven elég az igazság is, nem kell hamisítani a híreket.Mindegy, terjed, mint a bubópestis.

Terjed aztán Messengeren, privát üzenet formájában, a konspiráció diszkrét bájával egy petíció is, melyet alá kéne írni, és akkor az Európai Unió megsemmisítené a különben valóban kétséges magyar választások eredményét. Eltekintve attól, hogy a petíció szövege is naiv, hogy azt ne mondjam, butácska (ilyenek vannak benne, miszerint: „Több hír is jött afelől, hogy szavazatokat vásárolt a kormánypárt, valamint kiradírozható tintával író tollakat adtak a szavazóknak”), az a baj evvel, hogy erre az Uniónak nincs jogköre. Kivizsgálhatja a csalást, elítélheti, ha úgy találja, hogy volt, alkalmazhatja a hetes cikkelyt, de az Unió új választásokat nem írhat ki, megszületett eredményeket nem semmisíthet meg. Az nem áll módjában, az a tagállam szuverén jogkörét sértené. Többek között ezért is szeretnék annyira sokan az „Európai Egyesült Államok”-típusú Uniót – abban nagyobb lenne a központi beleszólási jog.

Könyveljük el ezt a petíciót, élvén az ártatlanság vélelmével, a jóindulatú, naiv jobbító szándék kategóriájába, habár rettenetesen idegesítő, mikor ötvenedjére kapja meg az ember és mind az ötvenszer el kell magyarázni, mi a baj vele.

Aztán következik a mémeskút.

Szintén tüntetés tárgykörében: terjed, virálisan terjed egy mém olyan szöveggel, miszerint Németh Szilárdnak eldurrant az agya, és azt mondta volna a tüntetőkről: „A sajtótudósítások egyértelművé tették, hogy a tüntetők többen, többféle idegen nyelven beszéltek – világította meg az ügyet Németh Szilárd, aki szerint ez egyértelművé tette, hogy honnan szervezik ezeknek egy jelentős részét.” Ehhez a mém nemes alkotója annyit tesz hozzá, hogy „Azok nem idegen nyelvek voltak, baszdmeg, hanem összetett szavak, te gyökér.” Nemes egyszerűség, lapidáris, letisztult stílus. Csak éppen…

Szóval Németh Szilárdnak, vagy, ahogy én hívom, Vödörfejű Rajmund palotagrófnak tényleg nem kell a szomszédba menni ahhoz, hogy elnyilatkozza magát. Ezt például nem csak mondhatta volna, hanem mondta is. Csak éppen nem tegnap. Hanem egy éve, illetve egészen pontosan 2017. április 10.-én. A Népszavának mondta, meg is jelent.

Minek hazudni? Mond ez még a mai nap folyamán ilyenebbet is.

Minek hamisítani a hírt?

Nagyon unom, mikor a kormányról hazudnak álellenzéki orgánumok, és nekem kell tisztába tennem a dolgokat.

Annál jobban már csak azt utálom, mikor az ellenzékről hazudnak a kormánymédiumok. És azt is nekem kell tisztába tennem.

Meg nem is mindig érek rá. Amicus Plato, amicus Seneca, sed magis amica veritas, ám nem is szerzek tudomást minden hazugságról: úgy özönlenek, mint a Niagara, ezer forrásból jön a hülyeség. Viszont – minek?

A becsületes ellenzéki ettől nem lesz vadabb, a kormánypárti nem tér ki hitéből, az ingadozót nem győzi meg. Politikai szempontból ennek a hazugságáradatnak – és az álhírportálok fenntartásának – semmi értelme.

Hacsak nem az a kettős cél, hogy ezzel a hazugságorgiával hiteltelenítsenek el minden magyar nyelvű internetes hírforrást egy idő után, az olvasók ne legyenek képesek különbséget tenni hír és álhír között, és egy idő után mindenre legyintsenek – ez viszont igenis elképzelhető.

Ennek a tervnek lenne egy sajátos, oroszos íze, moszkvai bukéja. És a kormánynak sem volna ellenére, pláne, hogy ha elönti a netet a hazugság, lesz mire hivatkozni egy internet-cenzúrát bevezető törvény beterjesztésekor. Még a Zuckerberg sem tiltakozhat: hiszen ez csak harc lesz az álhírek, a „fake news” ellen.

Hát így tessék osztogatni ezeket a bődületes baromságokat.

Minden megosztott álhír egy-egy szeg a valódi, hiteles sajtó koporsójába.

És már most is úgy néz ki az a koporsó, mint egy sündisznó.

Illusztráció: Chris Walla: Liar

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

A magyar mutyi csúcstörténete: eltűnt az egyetlen mammográfiás szűrőbusz

Csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség az Ikarus Egyedi (Ikarus EAG) által gyártott …