Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Erdogan Sanghajban

Szele Tamás: Erdogan Sanghajban

Persze, Erdogan nem utazik Sanghajba, nincs is erre szükség. A Varsói Szerződésbe sem kizárólag Varsóban lehetett belépni, a schengeni határokat sem csak Schengenben lehet átlépni. Majd a helyébe hozzák neki a papiruszt, akár a Topkapi Sarayba is, aláírhatja azt Ankarában, Isztambulban, bárhol – csak nem lesz az jó Európának, ha a Padisah Kelettel kokettál.

Miről is van szó?

Vegyük a hírt magát:

„Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe – írta a Hürriyet című napilap vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozata alapján.
A török államfő az ország csatlakozási szándékairól a Pakisztánt és Üzbegisztánt érintő hivatalos útjáról hazaindulva, a repülőgépen beszélt török újságíróknak, jelentette az MTI.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egy 2001-ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-kereskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A megfigyelő országok között találni Iránt, Mongóliát, Afganisztánt, valamint még Indiát és Pakisztánt is, de az utóbbi kettőnek 2015-ben már megkezdődött a felvételi folyamata.
Törökország és Fehéroroszország sajátos viszonyban áll a szervezettel, amelynek értelmében részt vehetnek a miniszteri szintű találkozókon, de nem rendelkeznek szavazati joggal.
A török államfő a repülőgépen azt is közölte, hogy már egyeztetett az SCO-csatlakozás ötletéről Vlagyimir Putyin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel. Erdogan szerint az SCO-tagság sokkal szabadabb mozgásteret biztosítana hazájának.” (Index)

Azért a Hürriyet ennél többet is ír, idézi Erdogan szenvedélyes kirohanásait az Unió ellen, főleg a török állampolgárok vízummentessége ügyében. A török szultán nehezményez mindent, elsősorban azt, hogy habár ötvenhárom éve kérték először, még mindig nem vették fel őket az Európai Unióba. Mondjuk ötvenhárom éve még Unió sem nagyon volt, de ez ne zavarjon senkit. Azt állítja, hogy még a latin-amerikaiak is szabadon utazhatnak a schengeni határokon keresztül, csak a törökök nem – mondjuk ez sincs így tudtommal, de ez sem sokat számít. Igaz, hogy befejezésül hozzáteszi: „várjunk a döntéssel év végéig” – de van egy olyan érzésem, hogy ő már döntött és másnak meg amúgy sincs döntési jogköre.

No, benne van most mindenki a szószban, de alaposan. Ha Irán is teljes jogú tagságot kap – márpedig, ha Törökországot felveszik, őket sem fogják kihagyni – olyan nagyhatalmi szövetséget látunk kialakulni a hátulsó felünkben, amihez képest az összes többi kismiska. De hát egyáltalán, mi ez a Sanghaji Együttműködési Szervezet?

Ez, kérem, eredetileg egy olyan egylet, melynek tagállamai ezen a szervezeten keresztül kívánnak közösen harcolni a radikális iszlám terrorizmus és az Afganisztánból induló kábítószer-kereskedelem ellen. Legalábbis ezt mondják. Tagjai mostanáig Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Jogelődje a szervezetnek az 1995-ben létrehozott Sanghaji Ötök, melynek egyedül Üzbegisztán nem volt tagja a felsoroltak közül, ennek viszont az volt a célja, hogy elősegítse a tagállamok határvidékein a katonai együttműködést. Egyszóval, nyugodtan eltekinthetünk a nemes céloktól, a Sanghaji Együttműködési Szervezet bizony voltaképpen egy katonai szövetség Ázsia viszonylag gazdagabb autokráciái között. Mint ilyen, bizonnyal szívesen látná Törökországot is a soraiban, és egy pillanatig sem zaklatná a fényesorcájú Erdogant olyan bagatell kérdésekkel, mint emberi jogok vagy demokrácia. Nyilván Erdogan számára is vonzóbb egy ilyen szövetség, mint az állandóan bakafántosodó Brüsszel, ahol mindig kérnek tőle valamiket.

Nos, mielőtt gyászba borulnánk amiatt, hogy szuperhatalom alakult a hátsónkban, és úgy fogja ugráltatni az Uniót, ahogy neki tetszik, gondolkodjunk is egy kicsit. Ez, kérem, nem Ankarában fog eldőlni, nem is Moszkvában (mindkét helyen eldőlt már), ez bizony Washingtonban dől el. Törökország ugyanis igen fontos tagállama a NATO-nak. Annak a NATO-nak, amelynek szegényebb tagállamait Trump épp a minap fenyegette meg kizárással, ha nem járulnak hozzá ezentúl nagyobb összeggel a védelmük kiadásaihoz. Ha most Trumpnak többet fog érni ez az elv, mint a törökországi támaszpontok, vagy ha a Moszkvával ápolt jó viszony kedvéért engedélyezi a kettős tagságot Erdogan országának, akkor viszont az Unió egy közömbös Amerika és egy ellenséges, de nagy erők által támogatott Oroszország harapófogójába kerül.

Erdogan politikájának most is – mint mindig – a zsarolás a lényege. Zsarolta az Uniót korábban a menekülttáborokkal, a puccskísérlet után az emberi jogokkal, a tömeges letartóztatásokkal, egyáltalán, mindennel, ami csak a keze ügyében volt – most azzal zsarolja, hogy összetépi a babarongyot és elmegy másokkal játszani. Nagyobb baj, hogy win-win szituációban van: ha Brüsszel kínjában enged neki, bármit (és bármennyit) követelhet tőlünk, ha azonban nem enged, Oroszország és Kína tárt karokkal várja. Kicsit furcsa hangulata lesz az orosz-török-perzsa fegyverbarátságnak, de majd csak hozzászoknak valahogy.

Így viszont már nem csak az identitáriusok lázálmaiban létezik majd az a bizonyos Eurázsia, hanem nagyon is körülhatárolható katonai-politikai entitássá válik, önálló, egységes állammá természetesen nem, ugyanis úgy vezetői mint polgárai megennék egymást, de sajnos percek alatt valósul meg a szemünk láttára az a szuperhatalom, amiről eddig csak Dugin vizionált.

A legrosszabb jeleket látom. Ankara-Moszkva-Peking tengelyt.

A világpolitikát mindig is a kölcsönös kompromisszumok és kiegyenlített fenyegetettségek tartott kényes egyensúlyban, ennek a gondosan ápolt állapotnak köszönhetjük, hogy 1945 óta nem volt világméretű katonai konfliktus. Ez az egyensúly most néhány stupid diktátor miatt felborulni látszik.

Háború lesz ebből, kint a nagy világban. Mi csak felvonulási területként kerülhetünk bele, de az is épp elég lesz nekünk.

Kívánom a legjobbakat – és készülök a legrosszabbakra.

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Ferenc pápa: aggasztó Európában az idegengyűlölet – a katolikusok között is

Aggodalmát fejezte ki az Európában tapasztalható intolerancia, diszkrimináció és idegengyűlölet miatt Ferenc pápa pénteken, hangsúlyozva, …