Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Hitler a Klauzál téren

Szele Tamás: Hitler a Klauzál téren

Tulajdonképpen, ha a hivatalos állásfoglalást vesszük, igazából nem történt semmi különös. Tulajdonképpen csak intézkedett a rendőrség, és a saját állítása szerint minden az előírásoknak megfelelően zajlott. Tulajdonképpen csak Hitler képét árulták a Klauzál téri csarnokban, és a kivonuló rendőrség az ellen intézkedett, aki értesítette őket. Az árusítás zavartalanul folyt tovább.

Tulajdonképpen az árus szempontjai érdekelnének a legjobban az ügyben, ugyanis a bejelentővel, Vajnai Attilával, a Munkáspárt 2006 elnökével tegnap már beszéltem, az ő véleményét ismerem és osztom – de vajon mit gondolhatott az árus? Hogy a Klauzál téren, a valamikori gettó tömegsírja felett Hitler képét – illetve egy őt ábrázoló lemezborítót – árulni ízléses és helyénvaló dolog? Hogy a környék jellegéből kifolyólag tolongani fognak a vevők? Ne bolondozzunk, egyszerűen csak provokálni akart, provokálni a közönséget, a környékbelieket, egyáltalán, aki csak arra téved. De lássuk a szikár tényeket.

Odáig a rendőrség és Vajnai Attila egyetértenek, hogy vasárnap délelőtt tizenegy körül – pontosabban 10 óra 56 perckor – Vajnai úr a Klauzál téri csarnokban sétált, nézelődött. Ott ilyenkor zsibvásárt is tartanak, régiségeket is árulnak – ezen lett figyelmes az Adolf Hitlert ábrázoló képre. Fontos a képpel kapcsolatban, hogy azon a valamikori vezér és kancellár NSDAP-egyenruhát visel, a karján hatalmas, horogkeresztes karszalaggal. A horogkereszt nagyon feltűnően látható – természetes is, propagandafotóról van szó, mely a Hitler beszédeit tartalmazó hanglemez borítóját alkotja. Vajnai úr, mint jóízlésű ember, ezt nehezményezte, annyira, hogy meg is kérte az árust, tüntesse el a képet. Én is ezt tettem volna, és mások is: a fasiszta jelkép sértő minden helyen és esetben, de a Klauzál téren, mártírok hamvai fölött különösen az. Az árus nem volt hajlandó eltüntetni a gyalázatos portékát, Vajnai úr pedig értesítette a rendőrséget.

A hatóság nem szállt ki a helyszínre, hogy miért, miért nem, arról megoszlanak a vélemények: elvben adtak valamiféle „jogi felvilágosítást” telefonon az ügyben, de több nem történt. Vajnai úr 11 óra 24 perckor ismételten bejelentést tett náluk, azzal a megszorítással, hogy amennyiben nem jönnek ki, felfesti a járdára a „STOP NAZISM” feliratot.

Erre fel kijöttek.

Mert Hitler ide, nácizmus oda, mártírok amoda, a járda nem tréfadolog: hatóságaink bálványként imádják a flasztert, és egyik vallási alapdogmájuk, hogy az utcakövet nem érheti festék, ha mégis megtörténik, azonnal közbe kell lépni. Mással nem magyarázható, hogy a Kétfarkúakat is, Gulyás Marcit is, most pedig Vajnai Attilát is a járda megszentségtelenítése miatt állították elő.

Kialakult egy kisebb vita is, mert a jogban kevéssé járatos közeg úgy vélte, a felirat készítése nem spontán demonstráció, hanem vétség, ugyanis tudomása szerint a spontán demonstrációt 72 órával a spontaneitás előtt be kell jelenteni – rosszul tudta, ami spontán, az azonnali, de hát nem lehet minden járőrnek venni egy Idegen Szavak Szótárát, mert… tényleg, miért is nem lehet? A vita közben elkészült a felirat első két betűje, akkor Vajnai úr feladta, és megkérte a rendőröket, kövessék a csarnokba, hadd mutassa meg a kifogásolt önkényuralmi jelképet – ha látják, talán tesznek is ellene valamit. Elindult a csarnok belseje felé, határozott léptekkel, ám hátulról elkapták, földre vitték, megbilincselték, mint az a HVG felvételén látható is.

Igen, a rendőrök vitték földre, igen, a bejelentőt. Aki aztán fájdalomra panaszkodott, mentőt hívtak hozzá, a kórházban bordatörést nem, csak horzsolásokat diagnosztizáltak rajta, kapott egy tetanuszinjekciót, majd hazaengedték.

Mármost a részleteket minden érdekelt fél másképp látja: Vajnai úr Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját:

„Mélységesen felháborít a rendőrség közleménye, amelyben azt állítják, hogy fenyegettem a rendőröket, illetve ellenszegültem az igazoltatásnak.
Tanú van arra, hogy egy alkalommal sem szólítottak fel arra, hogy igazoljam magam, nem álltam ellen semmilyen intézkedésnek, hátulról tepertek le, felszólítás nélkül. Megdöbbentő az is, hogy fenyegetésnek minősíti a rendőrség azt, hogy spontán demonstrációt jelentettem be a 107-es hívószámon. Ez arra utal, hogy a hatalom fél az állampolgárok törvényes tiltakozásától.
A rendőri eljárás minden eleme megkérdőjelezhető, de láthatóan a hatalom erőt akar demonstrálni.
A törvénysértő rendőrségi eljárás ellen minden jogi és politikai eszközt fel fogok használni, és nemzetközi fórumok segítségét is kérni fogom.
Annak tisztázását is kérni fogom, hogy jogszerű volt-e az, hogy a rendőrök követtek az orvosi rendelőbe akkor, amikor egyik kollégájuk már közölte, nem korlátoznak mozgásomban, szabadon telefonálhatok.”

A rendőrség ezzel szemben nyilatkozatot juttatott el a Független Hírügynökséghez, melyben azt állítják, a bejelentő „kioktatta, fenyegette” őket (érdekes lehet, mikor egy fegyvertelen civil fenyeget egy fegyveres rendőrt) és megtagadta volna iratai bemutatását. Van a nyilatkozatnak egy érdekes mondata. Miszerint: „A rendőrök később a helyszínen megállapították, hogy a portré valójában egy Hitlert ábrázoló hanglemez, amelynek árusítása bűncselekményt nem valósít meg.”

Hát, ha ezt a Heineken korábban tudja, sok gondtól kímélte volna meg magát. Ezek szerint minden önkényuralmi jelkép engedélyezett, ha hanglemezen van, akár a horogkereszt is.

Ennyi történt: akkor lássuk, jogi szempontból hogy néz ki a dolog. Első sorban is értelmezés kérdése, miszerint egy felirat készítése, illetve annak megkezdése spontán demonstráció-e avagy egyszerű rongálás, a Szabadság téri tüntetők ellen is graffitizés, rongálás miatt indultak az eljárások – ott falfeliratot emlegetett a vád, jóllehet falnak nyoma sem volt még a környéken sem, egy ponyvára festettek páran feliratokat. Ezek a perek aztán kivétel nélkül felmentéssel végződtek, csak eltartottak egy pár évig és sok derék embernek okoztak fejfájást. Ott is köztörvényes bűncselekménynek próbálták beállítani a politikai vélemény kinyilvánítását. Gulyás Marci, ugye, vízalapú festékkel szennyezte be a járdát a Sándor-palota előtt, méghozzá egy tüntetés alkalmából, tehát azt nem lehetett nem demonstrációnak tekinteni: de abból is csoportos garázdaságot próbált csinálni az ügyészség. A Kéfarkúak járdafestéseiből úgyszintén – csakhogy ezen perek gyakorlatából tudjuk, mekkora anyagi kárt jelent egy kis festegetés.

Alig pár forintot. Még maga a garázdaság sem mindig áll meg, mint vád, mert ahhoz az kell, hogy a cselekmény másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, marad a pár forint értékű rongálás, ami szabálysértés lehet. Haa a dolgot köztörvényes oldalról közelítjük meg. Ha azonban ez demonstráció, akkor nem büntetendő, mindenkinek joga van kifejezni a véleményét.

Ellenben a tiltott önkényuralmi jelképek használata más tészta. Lássuk csak az idevágó passzust!

„335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

Azonban az Országgyűlés a kérdést a 2013. évi XLVIII. törvénnyel szabályozta újra, amiben a korábbinál szűkebb körre vonatkozó tilalmat állított fel. Már nem elég az önkényuralmi jelképek puszta használata a bűncselekmény elkövetéséhez, annak a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon kell megtörténnie.

Esetünkben megvalósult ez? Kimondhatjuk: megvalósult, a valamikori gettó tömegsírjának helyén a svasztika különösen sérti az áldozatok méltóságát és a kegyeletet. Valamint különösen zavarja a köznyugalmat.

Ennek fényében lássuk csak, mi történt az árussal, aki megvalósította a bűncselekményt (és nem szabálysértést)?

El tetszettek találni: semmi. Még csak be sem vétették vele a lemezborítót. Lehetne azt mondani, hogy talán az intézkedő rendőrök nem látták az önkényuralmi jelképet, csakhogy maga a BRFK írja közleményében, hogy bizony látták, meg is vizsgálták.

Akkor most ki is sértett törvényt?

Az árus.

Ki is van mulasztásos törvénysértésben?

A járőr.

Kit is bilincseltek meg?

A bejelentőt.

Jogállamban élünk?

Hát hogyne.

Köszönöm, több kérdésem nincs.

De ha ennek az ügynek lesz tárgyalása, arra biztosan elmegyek.

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Világvége a nyóckerben

– Halló, operatív törzs, ügyfélszolgálat. – Csókolom, érdeklődni szeretnék, hogy a világvége… – Pillanat, kapcsolom …