Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Királyi Nonpluszultra

Szele Tamás: Királyi Nonpluszultra

Hölgyeim és uraim, kedves barátaim, jó hírrel kell kezdenem: Orbán Viktor megint nagypapa lesz. Ami azért jó, mert én egy ideje attól tartottam, hogy miniszterelnök, de nem, inkább nagypapa. Ja, bocsánat, most jött a hírnök: miniszterelnök is lesz. Sőt, már be is iktatták, beszédet is mondott, szóval megette a fene, kezdhetem elemezni.

Mondjuk, mielőtt valamely okos ember megkérdi, minek foglalkozom ezzel az emberrel egyáltalán, miért nem hallgatok róla inkább, tisztázni kell, hogy leginkább azért, mert ha nem foglalkoznék vele, egy szót se írnék róla, sőt, senki más sem írna, attól még ő ugyanúgy miniszterelnök maradna, csak legfeljebb a kedves olvasó nem értesülne az agymenéseiről és intézkedéseiről, és meglepődne, mikor mondjuk bezárják a trafikokat, hogy Nemzeti Dohányboltot nyissanak a helyükön. Persze el lehet vonulni az őserdőbe és a bódhi-fa alatt keresni a megvilágosodást, sőt, ez lenne a helyes és követendő útja az emberi léleknek, csak amíg ebben a siralomvölgyben élünk, nem árt a szemünket, fülüket nyitva tartani. Na lássuk, már megint miket bírt mondani ez az ember a beiktatása alkalmából avval az ő szájával.

„Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért.”

Uram, ilyen olcsó győzelmet még senki sem látott. A kötelező kvótát senki sem követeli így, ebben a formában, a nagy Szaladdin halott és nincs ellenség a világ kerekén, aki pont a mi határainkat fenyegetné. Ha még a Templomos Lovagrendet is be tetszik tiltani, minimum lovasszobrot kap majd kancellárságod, de még életében.

„A kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd.”

Damon Knight „Embert szolgálni” című sci-fi novellája jut eszembe: megjönnek a kanamita nevű földönkívüliek, pár nap alatt véget vetnek a háborúknak, ingyen energiát adnak mindenkinek, megszüntetik az éhezést, és nem kérnek cserébe semmit. Túl szépnek tűnik a menyasszony, valaki ellop tőlük egy könyvet, a tudósok lefordítják a címét: „Hogyan szolgáljuk az embert?” Hát, akkor mégis csak angyalok lesznek ezek… ja, nem. Fordítási hiba. Szakácskönyvről van szó: „Hogyan szolgáljuk fel az embert?” Szóval, ha szolgálni akarnak minket, ezzel azért vigyázzunk.

„A haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk. A pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de ha támadnak bennünket (…), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten.

Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt.”

Én sem ereszteném búnak a fejemet a helyében, amikor épp beiktatnak, de ez azért azt jelenti – összevetve a titkosszolgálatok épp zajló teljes átszervezésével – hogy izgalmas időknek nézünk elébe. Aki ősszel nem hal éhen, télen nem fagy meg, tavasszal majd agyonverik, mert ellenálló. Na, de mi lesz holnap?

„A követező négy évben nagy dolgokra fogunk vállalkozni, igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni. Régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most.”

Kérem, csak jelezném, hogy a csillagok nem Magyarország felett állnak, hanem úgy általában állnak (illetve dehogy állnak), tőlünk mondhatni teljesen függetlenül, számomra mindenképpen a meglepetés erejével bírna, ha az Altair vagy a Betelgeuze, netán az Aldebaran kifejezetten és csakis Magyarország felett kívánna állni, az igaz, hogy ha így alakulna, azt viszont maga a bolygó sem élné túl, tekintettel a felettünk megálló csillag által termelt hőre és gravitációs terére. De Orbánnak van egy saját külön kis világképe, amiben a csillagok másként viselkednek.

Géniusz ez az ember, egy valóságos Kepler. A világképe meg egy kepleráj.

„A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek. A magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.”

Hölgyeim és uraim, én ennél is tovább mennék: ma lesz a holnap tegnapja! És minden túlsó parttal szemben megtaláljuk az innensőt.

„Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. (…) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk.”

Hároméves terv, ötéves terv? Rákosista szűkkeblűség: tizenkét éves terv, az ám a valami! És akkor már miért nem százéves? Gondolkodjunk nagyban, tervezzünk 2030-ig! Én akkor pontosan 63 éves leszek, Orbán 67, szóval a legszebb férfikor ahhoz, hogy győzelemre vezessük kis honunkat. Pár év múlva pedig megreformálhatjuk a magyar nyelvet is, és kötelező lesz a hamut mamunak mondani. De Orbán „mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.” Hát, írasson fel egy szemüveget, a Körúton van pár jó optikus.

Na, de mégis, mi szépre, jóra számíthatunk?

„Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban – amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik – az öt legjobb uniós állam között legyen.

Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.

Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.

Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.

Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el. Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre – hangoztatta. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát.”

Na, ez kicsit nagy falat volt, rágjuk meg. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt országa közé tartozzék, amennyiben a többi országot földrengések és más természeti csapások elpusztítják. Esetleg jön egy komolyabb, rapid jégkorszak, csak hogy intézi el? A népbetegségek visszaszorítása is lehetséges, bár a tudomány ami állása szerint ennek az a legolcsóbb módja, ha magát a népet küszöböljük ki, mint hibatényezőt: amennyiben nem lesz, ki megbetegedjen, nem lesz kór sem. A honvédség és a sorsközösségben élő Közép-Európa érdekes lázálom, valószínűleg a térség többi országának is volna hozzá pár szava, sőt, lesz is.

Ámde hallga! Jön az Ármány!

„Ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat – minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink. Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért.”

Ez a nyomorult liberális demokrácia állandóan véget ér. Véget vetett neki már egyszer Hitler, aki közölte, hogy erről már szó sincs, a kapitalizmus szétrohadt a Nagy Szovjetunió idejében is, csak valahogy nyomát sem látom a Szovjetuniónak, illetve a nyomát, azt látjuk: minél többet temetik ezt a liberális demokráciát, annál tartósabb, valósággal érthetetlen…

„A zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására. Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk! A kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve.”

Hát, azt látom épp, hogy nem eltörölni akarja ez az úr az antiszemitizmust, hanem csak féken tartani – eltörölni szerinte talán még korai lenne, jó az, ha van a sifonérban és bármikor elő lehet venni, ha olyanunk van. Arról meg, hogy mindenkinek dolgoznia kell, csak a legjobbakat mondhatom: a Nílus partján nem állnak olyan szépséges piramisok, mint a Duna partján fognak. Jön a Kánaán, nem tejjel-mézzel, hanem hellyel-közzel folyó Kánaán lesz, sőt, „amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük”. Maguk, uraim, maguk viszik haza.

Már csak egy kérdés maradt nyitva, egy rejtelmes tézis, mármint a brüsszelezésen és migránsozáson kívül. Éspedig ez:

„Egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle.”

Orbán úr, ez csak akkor lenne mérhető, ha a magyarok a világon kívül élnének, és élesen elválna egymástól a világ és Magyarország. Erre ugyan vannak törekvések az ön részéről, de ameddig kis honunk a világ részének tekinthető, vajmi nehezen bírnám megmondani, hogy Irinyi gyufája vagy Jedlik Ányos dinamója a világot gazdagította vagy specifikusan Magyarhont? És ember legyen a talpán, aki ezt le tudja könyvelni.

Ja, még idézte a Nemzeti Dalt is.

Nekem is az jut erről a beszédről az eszembe.

Van benne egy olyan kitétel, hogy „sehonnai, bitang ember”.

De hogy miről asszociálok erre… meg nem mondhatom.

Nos összegezzük: Orbán Viktor nagyot álmodik megint – és miniszterelnök lesz megint, beláthatatlan ideig.

Meg nagypapa.

Mindenki jobban járna, ha csak nagypapa lenne.

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Fábián András: Kultúrkampf, avagy a szép új világ

Minden diktatúrának megvan a maga kultúrának nevezett tömjénfüstje. Az az életérzés – kerestem, de semmiféle …