Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Kivipálinka

Szele Tamás: Kivipálinka

Meg persze kividzsem, kivilekvár, kiviszelet és kivikrém-leves. A kiviben van a magyar jövő, kérem. Ne szomorkodjunk a svájciak elleni meccs eredményén, pödörjük meg a bajszunkat magyarosan, és húzzunk le egy féldeci kivipálinkát. Sőt, adjunk a focistáknak is, mert hátha attól jobban fognak játszani. Egyáltalán, nézzünk bizakodva a vitamindús kivire. Abban rejlik az erőnk.

Nem bolondultam meg, vagy legalábbis nem most került sor erre: egyszerűen MTI-híreket olvastam, azok között került elém a megoldás a honi problémákra.

„Gazdaság-mezőgazdaság
Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek
Becsehely, 2017. október 7., szombat (MTI) – A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.
Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.
A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, „küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.”

Hát kérem, azért nézzük meg jobban ezt a dolgot, mielőtt elalélunk. Mert látták már a magyar jövőt gumipitypangban is, gyapotban is, csak valahogy az sem sikerült. Először is, a kiviültetvény magánkézben van, évek óta kísérletezik vele a telepítő, Miklós Ákos Márton, szóval ez a növénykultúra nem Cseresnyés államtitkár fejéből pattant ki, hosszú ideje tartó, áldozatos munka eredménye a tavalyi hét-nyolc, idei tizenhárom-tizennégy tonna termés. Kísérleteznek vele mások is, csak kisebb mennyiségben – és hát ezt az eredetileg kínai, később Új-Zélandon meghonosodott gyümölcsöt nem is olyan egyszerű termeszteni. Kényes, indás küllőfolyondár-féle, a mostani ára mellett nagyon is érdemes volna foglalkozni vele, akár ipari méretekben is, hiszen magas a vitamintartalma, alacsony a kalóriatartalma.

Akkor hajrá, mondhatnánk, előre a zöldellő jövőért, ne legyen Magyarországon parlag, ugar, teremjen mindenhol kivi, habár nem őshonos, de kibírja a telünket is, mínusz 18 fokig fagyálló. De jó lesz, de szép lesz.

Csakhogy ez sem Bölcsek Köve, a kivitermesztés segíthet ugyan a magyar mezőgazdaságnak, de nem többet, mint az emutenyésztés, amelynek művelői pedig már 15 éve szövetségbe tömörültek – de azért nem lett nemzeti étel az emugulyás. Nyilván első sorban külföldön érdemes eladni az emut is, a kivit is (várom, hogy megalakuljon a Kivikiviteli Minisztérium, legalább kétezer alkalmazottal, szolgálati kocsikkal és önálló ingatlanokkal a nagyobb városokban), bár itthon feldolgozni és a készárut értékesíteni még érdemesebb volna.

De várjunk. Azt mondtuk az előbb, hogy a legtöbb kivi Magyarországon Miklós úr ültetvényén terem – ennek mi köze a Mura Programhoz?

Egyáltalán, mi az a Mura Program?

Az egy fejlesztési terv, sikerült valahogy megtalálni, arról szól, „hogy a Mura Program keretében komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távú fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében valósítsanak meg intézkedéseket, és e program keretében a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat és intézményi kapacitásokat az 1. mellékletben meghatározott településeken érvényesítsék.”

Az 1. számú mellékletben nyolcvan környékbeli település neve szerepel, köztük Becsehelyé is, de a „kivi” szó egyszer sem. A fejlesztési terv különben szerteágazó, szinte nincs olyan területe az életnek, amivel ne foglalkozna, környezetvédelemtől turisztikáig, csak épp a kivi maradt ki belőle.

Akkor kezd világos lenni, miről van szó. A kivitermesztéshez az államnak nem sok vagy semmi köze, az bizony az ültetvény tulajdonosának az érdeme, hanem a miniszteri biztos megtudta valahogy, miszerint kiviszüret lesz Becsehelyen (esetleg meg is hívták rá), megfúvatta a harsonákat, levonult, beszédet mondott, ugyanis ha nincs is egyelőre kivi a tervben, még lehet. Sőt, legyen is, mert ez legalább eredmény. Igaz, hogy nem a minisztérium eredménye, de olyan jó ötlet, hogy mától ők mondták.

A jövő pedig világos: lehet, hogy terem majd Magyarországon kivi, sőt, biztos is, de csak ott lesz érdemes foglalkozni vele, ahol rászánják a megfelelő időt, munkaerőt, gondosan ápolják. Nem valószínű, hogy óriási kivifarmokat művelne jövő ilyenkor közmunkások hada – most csak annyit tudtunk meg, miszerint ez a gyümölcs képes nálunk is megteremni, sőt, jobb minőségben, mint Spanyolországban, magasabb a cukortartalma.

Márpedig, ha az magas, akkor főzhetünk belőle pálinkát is.

Sőt: főzünk is. Beírtam a Google Chrome-ba, hogy „kivipálinka” és csak üvegcímkéből negyvenötfélét adott ki, ezek már létező, forgalomban lévő kivikisüstik és kivipárlatok.

Ennyi kivi az egész Kárpát-medencében nem terem. Ez importkiviből kell készüljön, mely azonban tönkreteszi a honi kivitermesztést, ugyebár.

Hát, ilyenek vagyunk. Több kivipálinkát főzünk, mint amennyi kivnk egyáltalán van.

És aztán majd sírunk a kivibehozatal és a kivikivitel miatt.

Kivilágos kivirradtig.

Szerző: Huppa.hu, MTI
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Egymondat: 30 millánál tart a Jobbik

A közösségi adományozási kampány hatodik napján, szerda estig már 31 948 311 forint folyt be …