Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Matuska Hariskák

Szele Tamás: Matuska Hariskák

Kérem, mindenki sajtószakkifejezésnek véli az „uborkaszezon” szót, pedig maximum száz évvel ezelőtt lehetett az – igen, a Monarchia idején talán még érvényes volt, hogy nyáron minden döntéshozó pihen, a nép meg arat, tehát nincs hír, ma már túlléptünk ezen a tételen, például nem aratunk és nem üdülünk. Ellenben van kémszezon uborka helyett.

Ha ez az írás egy moszkvai orgánumban jelenne meg, bár ott még nem tartunk, de jövőre minden elképzelhető, az lehetne vagy inkább kéne legyen a címe, miszerint „Подъем американо-российских отношений”, vagyis „Az amerikai-orosz kapcsolatok fellendülése”, és lényegében véve erről is szól, csak azok a kapcsolatok kissé speciálisak. Bár orosz részről mindenképpen a legnagyobb érdeklődés jelei, nem is értem, ekkora figyelmet miért nem tekintenek bóknak azok a fafejű amerikai elhárítók?

Ugyanis örömmel mondhatjuk, hogy az ötvenes évek óta nem volt ilyen mértékű orosz kémforgalom a két állam között, a spionkivitel orosz részről kezdi megdönteni a legszebb hidegháborús évek rekordjait, és a londoni filmstúdiók mélyén valószínűleg már egyszerre több új James Bond-film készül, a forgatókönyvek már mindenképpen alakulóban vannak, sőt, a mostani kémtörténetek azért is filmvászonra kívánkoznak, mert csinos nők játsszák bennük a főszerepet.

Megannyi Mata Hari.

Na jó, mivel oroszok, Matuska Hariska.

Illetve, azon a vonalon, amit a Mueller-bizottság vizsgál, nincsenek bombázók, feltehetőleg azért, mert Trump elnökről senki sem tételezte fel a Lubjanka téren, hogy egy csinos nőtől elveszti az eszét, ha már övé a Miss Universe, látott ő már szép nőt eleget, még csúnyát is talán, arról nem is szólva, hogy az észvesztésnek nála nagyon komoly anatómiai akadályai vannak, mert ami nincs, az nem is veszhet el. A moszkvai aranyesőkről szóló mendemondák meg bizonnyal pletykák, szóval ő a most boncolásra kerülő kémregényekből kimarad. De szerencsére ott van nekünk a világszép Maria Butina, a fegyverek bárisnyája, aki hatlövetűvel kel és fekszik. (A „bárisnya” szó eredetileg nagyon kedves bók, és „baronesszt” jelent).

Vele az az újság, miszerint vádat emeltek ellene, kémkedés miatt – ami korábban csak gyanú volt, mostantól vád, méghozzá alapos. No de milyen, nem mellékes ténykörülmények támasztják alá ezt a vádat?

Ugyebár, annyit tudunk biztosan, hogy a 30 éves hölgyet július közepén tartóztatták le Washingtonban, éspedig azzal a váddal, hogy orosz ügynök, aki nem regisztráltatta magát a törvény szerint. Az idevágó törvények kissé röhejesek, mert egy ügynöknek természetesen nem az lesz az első dolga állomáshelyére érkezése után, hogy bejelentkezik a hatóságoknál. A valódi gond nem az, hogy a hölgy kapcsolatokat épített, azt mindenkinek szabad, legfeljebb nem sikerül – a szabad fegyverviselés orosz propagátora viszont olyan washingtoni körökben forgott „egyszerű diáklányként”, ahová semmiféle kommunikáció szakos diáknak nincs bejárása. Ahogy a sajtónak se nagyon. Tolmácsként is szerepelt kulcsfontosságú tárgyalásokon, sőt, amint azt Kevin Helson, az FBI különleges ügynöke megfogalmazta:

„A küldetése az volt, hogy személyes kapcsolatokkal éljen vissza olyan amerikai állampolgárok esetében, akiknek van befolyásuk az amerikai politikára, és így elősegítse az Oroszországi Föderáció érdekeit. Bírósági iratok szerint Butina legalább egy alkalommal szexet ajánlott valakinek, hogy pozíciót kaphasson egy különleges érdekeket képviselő szervezetnél, valószínűleg a fegyverlobbi nagyhatalmú szószólóinál, az NRA-nál.” (444)

Azaz hát, ha valamit nem tudott meg függőlegesen, megtudta vízszintesen, és már ment is a hírecske Moszkvába, mint a villám, surrant a twitteren, e-mailen. Hogy a kapcsolattartója lett volna-e Alekszander Torsin bankár, üzletember és pénzmosási szakértő, azt derítse ki az FBI, legyen nekik is valami munkájuk az ügyben, de aki azt hiszi, hogy Butina kisasszony valami mesterkém, női Stirlitz, az nagyon téved. Érdekes adalék derült ki a lebukásáról tegnap a CNN-en, ahol az adó hírszerzési specialistája, Robert Baer azt mondta róla, olyan, mint egy Scud rakéta: kicsit sem pontos.

„Legalább két alkalommal berúgott (évfolyamtársai szerint) és ittas állapotban nyíltan beszélt az orosz kormányon belüli kapcsolatairól, elismerve, hogy az orosz hírszerző szolgálatok részt vettek a fegyverviselési joggal foglalkozó csoportban, amelyet Moszkvában vezetett. Az osztálytársak mindkétszer beszámoltak a bűnüldöző szerveknek szavairól, mert olyan riasztóak voltak.” (CNN)

Hát, bocsánat, azért ilyen lazaságot egy Abel ezredes nem engedett volna meg magának… erről tényleg a régi Stirlitz-vicc jut az ember eszébe.

Tangóharmonika harsog a Gestapo folyosóján. Müller követi, benyit Stirlitzhez, majd értetlenül mered a láthatóan részeg, kozáksapkában harmonikázó ezredesre, és rászól:
– Mi van, Maxim Makszimovics, azt hiszed csak neked van honvágyad?

Szóval, ahogy az eredeti Mata Hari is inkább a női nem szépe volt, mint a német hírszerzés gyöngye, úgy Maria Butina sem valószínű, hogy egyhamar magas kitüntetésben részesül múlhatatlan érdemeiért. Jellemző viszont, hogy elődje, a 2010-ben lebukott Anna Chapman, lánynevén Anya Vaszilievna Kuscsenko is gyönyörű nő volt, viszont gyakorlatlansága, képzetlensége miatt ő is lebukott: az orosz hírszerzés vagy az amerikaiakat tartja hülyének, vagy a csinos nőket, és mindkét esetben téved, de ha már hölgynemű ügynökökkel kísérletezik, kiképezhetné őket rendesen is.

És aki azt hiszi, vége a matahari-parádénak, csalódni fog. Épp tegnap tették közhírré, miszerint orosz kémnő férkőzhetett be a moszkvai amerikai nagykövetségre, és dolgozhatott ott több mint egy évtizedig. A hölgy 2016-ban, egy ötévenkénti rutinvizsgálat nyomán lett gyanús, amit egy másik kormányzati biztonsági hivatal két embere végzett el Moszkvában, Londonban és Frankfurtban. Arra jöttek ugyanis rá, hogy a nő rendszeresen és engedély nélkül találkozik FSZB-sekkel, azaz orosz titkosszolgákkal. 2017 januárjában ezt jelezték is, de a Secret Service nem indított átfogó belső vizsgálatot, hanem hónapokkal később, nyáron csendben kirúgták a nőt, valószínűleg azért, mert tartottak attól, hogy nyilvános ügy lesz a dologból, ami elég kellemetlen lett volna nekik.

A Guardiannak hivatalosan azt állította a Secret Service, hogy a nő nem volt fontos pozícióban, nem fért hozzá nemzetbiztonsági anyagokhoz, de azt nem cáfolták, hogy potenciális kémként azonosították.

Erről a történetről egyelőre nem tudunk többet, azért annyi érdekes belőle, hogy ha az illető nem dolgozott fontos pozícióban, akkor mégis, mi lehetett?

Takarítónő?

Vagy gyezsurnaja, az amerikai követségen?

Ott eddig ilyen alkalmazott nem volt, de kérem, semmi sem lehetetlen.

Mindenképpen, ebből az a tanulság, hogy ha az ember amerikai és politikus, kerülje az orosz hölgyeket, ugyanis ha még csinosak is, minimum alezredesi rangban állnak az FSZB-nél.

És kinek van kedve pont egy alezredessel flörtölni?

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Agyviharkár

Kérem tisztelettel, különös, talán mágneses viharba kerülhetett a hét végén Magyarország, ugyanis egymás után tapasztalhattuk …