Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Mindközönségesen

Szele Tamás: Mindközönségesen

Van itt ez a Könyvhét, szám szerint a nyolcvannyolcadik, de nem zárható ki, hogy egyszersmind az utolsó is. Azért nem biztos, hogy lesz jövőre is, mert megnyitották. Ha meg nem nyitják, akkor ugyan békén is hagynák, de megnyitotta Závada Pál, minek okából elszabadult a kormánypárti tűzokádó sárkányhadtest, és most mennydörgő hangon átkozódnak.

Az ugyanis a helyzet, hogy Závada Pál nem egészen kormánypárti beszéddel nyitotta meg ezt a kulturális eseményt. Ami megérthető – nehéz időket élünk, és a kultúra sosem volt könnyű helyzetben, most egyenesen a szakadék szélén tántorog. Lássunk pár részletet az inkriminált beszédből (előre szólok, ma sokat fogok idézni).

„Megint egy pártállami prés szorításában, egy újabb autokráciában élünk (…) Vezérlőjének az lett immáron a rögeszméje, hogy a mi hazánkat (…) elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától.”

Hát, ez bizony igaz. Minden házfalról üvölt, hogy állítsuk meg Brüsszelt.

Szembe kell szegülni azzal, hogy „egy világhírű egyetem nálunk elüldözendő ellenséggé válhasson, további nyomtatott vagy digitális lapok essenek az önkény áldozatául, civil szervezeteinket bűnszövetkezetként bélyegezzék meg, a tudás leértékelődjön, a kulturálatlanság diadalmaskodjon, az oktatás, a kutatás és az alkotás autonómiája csorbuljon.”

Pontos elemzés: nem is örült neki mindenki. A Magyar Idők főleg nem.

Sajátos időtöltés Magyar Időket olvasni, olyasmi, mintha az ember hobbyból kicsiny szegeket verne a tulajdon körme alá, és mikor kihúzza őket, akkor jó – ez a sajtótermék is akkor igazán élvezetes, mikor letesszük, de mégis el kell olvasni, mert olyan, mint a Pravda, a Zsenmin Zsibao vagy a Szabad Nép: ha valamit megírnak benne, az másnap már könnyen lehet törvény. Épp ezért semmit nem is írnak belé a szerzők maguktól, mindent csak tollbamondás alapján közölnek – nem is lap ez tán, hanem a kormány kísérleti lőtere.

No, lett ám náluk nagy konsternáció a nyitóbeszéd hallatán. Első sorban szerkesztőségi véleménycikkben támadtak Závada Pálnak, nem mondom, olyan modorban, amihez nekem hetekig kéne innom a seprőpálinkát, de nekik egyből megy, mert igen ügyesek.

Hát lássuk, mi a hivatalos – tehát szignálatlan – véleményük?

„Závada Pál „véletlenül” egy napi-tüntire készült, burkoltan orbánozó politikai pamfletjét olvasta fel a 16. Gyermekkönyvnap és a 88. Ünnepi Könyvhét megnyitóján. Lehetséges-e, hogy nem tudta hol van? Vagy azt nem tudta, hogy a Gyermekkönyvnapra nem való pl. a következő mondata (sem):„Pártállami prés szorításában, egy új autokráciában élünk”?
Tegyük hozzá gyorsan, ezt ő, a szónok mondta az ünnepi megnyitón! Vajon meddig maradna szabadlábon egy pártállamban? Majd utána meddig préselnék ki belőle a szuszt, ha valóban pártállami rendezvényen kísérletezne ilyen vérlázító beszéddel?
Mi, akiket a Závadák liberális méreggel fröcskölnek nap mint nap, inkább ezt a kérdést tesszük fel:
Meddig kell még tűrnünk, hogy politikai céljaikra használják ünnepeinket az ilyen Závada-félék?”

Angolul ezt úgy mondják, hogy „shoot to kill”. Valóságos felszólítás a merényletre, van benne minden, „liberális méreg”, „meddig kell tűrnünk” – egyszóval, a kormánypárti kispróza klasszikus példánya.

De ennyi nem volt elég. Belenyúltak a kalapba, előhúzták, aki kormánypárti tollforgatót épp előtaláltak, és gyorsan kikövetelték tőlük a Závada-ellenes hűségnyilatkozatokat.

Idézzük ezeket is.

„Ki kell jönni a könyvhétre, és rögtön bebizonyosodik az ellenkezője. Él és virul a magyar irodalom sokszínűsége, ezt a kiadók és a támogatások is igazolják, nem értem Závada gondolatmenetét.” (Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke)

„Azt hiszem csak politikai célú rágalmazás és handabandázás, az ellenzéki politikai erőket támogató beszéd volt. Ebben az ellenzéki pártok által felépített gondolatok hangzottak el, amelyeknek kevés a valóságalapjuk, de hogyha valaki ilyeneket állít, akkor illik megmondania, hogy mire gondol, ne nekünk kelljen találgatni. Rendben van, lenyeljük, de nem tudom, miért kell minden évben ilyen könyvheti megnyitókat hallgatnunk.” (Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író, műfordító a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának vezetője)

„Závada Pál számomra nem mérvadó, ha elfogulatlan véleményre vagyok kíváncsi, akkor feltehetően nem őt fogom meghallgatni.” (Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító)

„A politikai propaganda leggyengébb és színvonaltalanabb fajtája, amely azért is stílustalan, mert rossz alkalmat talált a vádaskodáshoz. (…) Egy szánalomra méltó, önazonossági problémával küszködő figura – a műveiből ezt olvasom ki – pont az Európa-szerte példátlan könyvhetet találta meg az ostoba vádaskodására.” (Alexa Károly József Attila-díjas irodalomtörténész, irodalomkritikus)

„Az a liberális mantra, amit naponta lehet hallani, az ő szemszögéből nyilvánvaló és érthető, de ez egy kicsit visszás, hogy egy sikeres könyvhéten mondja el, ahol mindenféle eszmei irányzat könyvét szabadon lehet kapni. Závada autokráciáról beszél, ezt a könyvhét kínálata cáfolja meg. Egy autokráciában nem jelennek meg ilyen kötetek, nem hangoznak el ilyen beszédek, mint a könyvhét megnyitóján. Ilyen beszédek egy demokráciában hangzanak el.” (Bán János, a Hunyadi című sikeres történelmi regénysorozat írója)

„Tehát mindközönségesen amorálisnak tartom Závada Pál megnyilatkozását. Sajnálatos, hogy egy neves író a gulyásmártonok politikai trollkodásának szintjére süllyed. Ha a könyv ünnepét sem kíméljük meg a politikai bunkóságoktól, miért nem írjuk rá egyenesen a könyvek címlapjára, hogy csak bal- vagy csak jobboldali olvasóknak szánjuk?” (a Magyar Idők kultúrarovatának vezetője, Orbán János Dénes, Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő)

No, itt álljunk meg egy pillanatra. A hűségnyilatkozatokat csokorba kötő írásnak is az a címe: „Ekkora szabadság még sosem volt”. Hát ekkora tényleg nem: mert ezt górcső nélkül, fegyvertelen szemmel bizony alig látni. Olyan kicsi. Hanem mivel érvelnek a kormány lovagjai? Azzal tehát, hogy igenis hatalmas a szabadság, mert ilyen, kormánykritikus beszédek is elhangozhatnak. Akkor lenne rabság, ha nem hangozhatnának el, de el lehet őket mondani, tehát szabadság van, lássa be mindenki és ne kritizálja a kormányt. De ha ezt belátja mindenki, és nem kritizál, akkor nem lesz mondható, hogy szabadság van, mert nem hangzanak majd el kormánykritikus beszédek, tehát nem lesz szabadság, tehát… tehát ez egy logikai hurok, egy szofizma.

Olyan, mint amikor Epimenidész, a krétai bölcs kiment a piacra és azt kiáltotta: „minden krétai hazudik!” De mivel ő is krétai, ő is hazudik tehát a krétaiak igazat, mondanak, de ha igazat mondanak, akkor hazudnak… A kormányt kritizálni logikátlan, mert szabadság van, onnét tudjuk, hogy szabadság van, hogy lehet a kormányt kritizálni, de mivel ez logikátlan, nem érdemes a kormányt kritizálni, de ha nem kritizálnák, akkor nem lenne szabadság, tehát… na, ide visz a logikátlan talpnyalás.

Egyenesen a gumiszobába.

Mindközönségesen pedig – hogy Orbán János Dénes szavajárásával éljek – az a véleményem, hogy a megszólalók mind közönséges, megvásárolható irodalmi brigantik, akiknek munkássága eltörpül nyelvük fürgeségéhez képest. Mondanám azt is, hogy nagy tolongás lesz hétfőn a pénztárnál, de nem lenne igazam: ezt ugyanis nem plusz pénzért nyilatkozgatták, hanem részben merő, emberi rosszindulatból, részben – véleményem szerint – félelemből.

A kormány rozsdás lövege csikorogva fordult egyet.

Célkeresztben Závada Pál, célkeresztben a Könyvhét.

Szorgos kis pártkatonák hordják mellé a lőszert, hujjogatnak is közben.

Hogy ezek az emberek mennyire fogják magukat szégyellni egyszer azért, mert rákerültek erre a listára!

Illetve: dehogy fognak szégyenkezni. Majd igazolják egymásnak, hogy ők voltak a valódi ellenállók, és a magyar irodalom liberálisabb része volt a kollaboráns.

Hunniában így szokás.

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Újabb közleménnyel örvendeztette meg a népet a Honfoglalás: Putyin a mi megmentőnk!

Változtatás nélkül közöljük… M. Schulz: 2025-re meg kell teremteni az európai egyesült államokat, azoknak az …