Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Sztrájk és sajtó

Szele Tamás: Sztrájk és sajtó

Hát kérem, megvalósult a KDNP nedves és kedves álma, a multinacionális tulajdonban lévő áruházlánc zárva tart hét végén. Az igaz, hogy nem mindegyik boltjuk, csak minden tizedik, az is igaz, hogy sok helyen abban sincs köszönet, ha nyitva vannak, meg az is, hogy a KDNP nem egészen erre gondolt – de megtörtént az elképzelhetetlen, sztrájkol a Tesco.

Maga a sztrájk – ne tessék rohamot kapni! – a lehető legnormálisabb jelenség, mármint egy demokráciában, nem nálunk. Lehet vele egyetérteni, támogatni, lehet ellenezni, lehet vele sok mindent csinálni, csak éppen rendőrt nem lehet rá hívni, ugyanis a jog biztosítja a lehetőségét. Még nálunk is. Mármost van egy olyan érzésem, hogy nem fognak emberek éhen halni azért, mert pár napig az áruházlánc egyes tagjai nem tartanak nyitva, másokban pedig lassú a kiszolgálás, Magyarország ellátottsága szerencsére ennél fejlettebb, már ahol létezik, mert olyan települést tudok, ahová csak mobilbolt jár ki, de olyant nem, ahol csakis és kizárólag hipermarketben lehetne vásárolni. Egyszóval, itt egy klasszikus sztrájkkal van dolgunk, bérkövetelésről és létszámfejlesztésről van szó, nem is jogtalan a dolgozók igénye: ráadásul a tárgyalások elől sem zárkóznak el, legközelebb hétfőn ülnek le egyeztetni a munkaadókkal.

Akkor lássuk, mit is szeretnének a dolgozók?

A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Eddig világos, mint a nap: most jön a cifrája, Magyarországon vagyunk, most jönnek az indulatok. Meg a dezinformációk. Meg az egész magyaros, sallangos, pitykés mindenség. Ugyanis az átlátható helyzetet egy csomó álhír zavarja – illetve, akad álhír és akad olyan, aminek a valóságtartalmáról ember nem képes meggyőződni. Itt van rögtön az, amit a Magyar Idők terjeszt, miszerint „központi utasítás alapján várhatóan hamarosan bezárják az összes Tesco áruházat az országban.” Ezt a Tesco határozottan cáfolta. De egészen meglepő különbséget mutat a Magyar Idők listája a bezárt áruházakról a Tescóéhoz képest: a Magyar Idők huszonhét bezárt vagy működésében akadályozott egységről tud, maga az áruházlánc huszonegyről. Hát mondjuk attól függ, mit tekintünk akadálynak – mert ha az is akadály, hogy mondjuk nincs a hűtőpultban bontott csirke, akkor lehetne több is. És ha az is a sztrájk következménye, hogy a pénztáros rosszkedvű, akkor egyenesen rengeteg.

Vagy lássuk a gyöngyösi esetet. A kormánypárti főszócső vastag betűs címben számol be: „Összeverekedtek a vásárlók a gyöngyösi Tescónál!” Ejha. Nocsak. Lássuk az írást – hát, maga az írás ennyi: „Gyöngyösön összeverekedtek a vásárlók a helyi Tesco áruházláncnál kialakult helyzet miatt. Rendőrségi fellépésre is szükség volt – értesültünk.” De önálló írás, kérem, honorárium jár érte, alkotói munka eredménye. Nem tudjuk, ki verekedett, mikor, hányan voltak, honnét értesültek a lap munkatársai (remélem, többen követték el ezt a nem egészen három sort, mert alapos munkának tűnik), csak egy balladai homályú állítást látunk. Forrás nélkül. Mondhatta Mici néni is a gangon. Az is értesülés.

Ezzel szemben maga a Tesco Gyöngyöst nem is említi a bezárt egységek listáján. Bár ebben van némi logika, ugyanis, ha a gyöngyösi Tesco bezárt volna, akkor nem mennek oda a vásárlók verekedni, hanem vagy otthon maradnak, vagy verekszenek máshol. Vagy egyáltalán nem is volt verekedés. Vagy ki tudja.

Egyelőre tehát, kérem, zörög a haraszt, mert fújja a szél. Maga az áruházlánc kiadott egy rövid kommünikét a jelenlegi helyzetről, álljon itt az:

„A Tesco áruházaknak 10 százaléka zárt be a pénteken délután 16 órakor kezdődött sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában tapasztalható valamilyen fennakadás – közölte az áruházlánc pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint bezárt a bicskei, a kazincbarcikai, az ózdi, a paksi, a hatvani, a tapolcai és a miskolci hipermarket, Budapesten négy, Győrben kilenc, Debrecenben egy kisboltot csuktak be a munkabeszüntetés miatt.
A Tesco cáfolta a budapesti Fogarasi úti Tesco bezárásáról megjelent híreket. A Fogarasi úti áruház több mint egy tucat kasszával szolgálja ki a vásárlókat – írják közleményükben.
A Tesco a közleményben visszautasítja, hogy az egyik áruházában a vezető nem engedi sztrájkolni a dolgozókat, a munkaadó tiszteletben tartja a szakszervezetek jogát.
Ugyancsak cáfolták azt a sajtóértesülést, hogy a Tesco magyarországi boltjainak bezárását tervezné.”

Ez legalább világos beszéd. A kormánysajtó előttem egyelőre rejtélyes okokból mintha csak örvendezne egy kissé a sztrájknak, igaz, az áruházlánc kivonulásának Magyarországról még jobban örülne, amint elnézem: hát igen, ha valamit megszerezni nem tudunk, legalább pusztítsuk el. Megint más kérdés, hogy ennek a sztrájknak, mely, ismétlem, piacgazdasági alapon működő demokráciákban teljesen normális jelenség, semmi ilyen végletes következménye nem lesz. Ez lehet bosszantó a vásárlóknak, hasznos vagy haszontalan a munkavállalóknak, anyagilag hátrányos vagy sem a vezetőségnek (a megegyezés függvényében), de sztrájktól még ekkora üzletág soha meg nem szűnt, tulajdonost sem váltott. Szóval értelmetlen ez a tapsikolás. Ez valóban szakszervezeti és munkavállalói ügy.

Inkább a történet kormánypárti sajtóvisszhangja érdekes – mintha elkéstek volna a központi direktívák, és most azt írnának, ami eszükbe jut, persze, a Magasztos Padisah véleményét találgatva, kissé kapkodva: ha kijön egy hivatalos állásfoglalás, már várom nagyriportot egyrészt a rongyokban dolgozó, korbáccsal ösztökélt bérrabszolgákról, másrészt a gőgös sztrájkolók büszke áruházának árnyékában megfagyott magyar gyermekekről, akikkel végzett a szeptemberi zimankó és a szakszervezetek közömbössége, mert nem jutottak időben sálhoz és sapkához. Aztán a tényfeltárást a multik vagy a szakszervezeti vezetők Soroshoz kötődő múltjáról. Minden attól függ majd, mi lesz a Magas Porta véleménye.

Mi maradjunk a szikár tényeknél. Tíz Tesco bezárt, minden negyedikben fennakadások vannak, a tárgyalások folynak.

Én meg a magam részéről továbbra is a Milánnál vásárolok, ahogy eddig, mert haver.

Sok sikert mindkét félnek a tárgyalásokon, sikerüljön eredményesen megegyezni – de azért ettől a sztrájktól még nem szakadt ránk az Ég.

Az viszont nem lehetetlen, hogy a kormánysajtó őszre tréningezik.

Fotó: MTI

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Szele Tamás: Világvége a nyóckerben

– Halló, operatív törzs, ügyfélszolgálat. – Csókolom, érdeklődni szeretnék, hogy a világvége… – Pillanat, kapcsolom …