Home / HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI / Szele Tamás: Türbék országa

Szele Tamás: Türbék országa

Mesélik – csakhogy Alláh jobban tudja! – hogy elmúlt esztendőkben, réges-régi korban, messzetűnt időkben élt egy kegyes bektási dervis Buda városában, Madzsarisztán földjén, Gül Babának hívták. Ha ugyan úgy hívták, és nem Kel Babának: törökül a „gül” rózsát, a „kel” kopaszt jelent, márpedig tar volt a feje a mi Gül Babánknak, mint minden bektásinak.

Mármost akár kopasz volt, akár rózsabolond, ugyan lehetett egyszerre mindkettő is, nagy becsben állhatott a szentéletű férfiú, mert nem csak hosszúra növesztette Alláh a szakállát – azt mással is megcselekszi végtelen kegyelmében – hanem halála után Jahjapasazáde Mehmed budai pasa csinos türbét, sírkápolnát emelt néki, melyet rövidesen benőttek a baba kedvenc rózsabokrai. Mármost, miheztartás végett, a „baba” sem kisdedet vagy bábut jelent törökül, hanem atyát, ebből is látszik, hogy türk nyelv a miénk.

Aztán ez a türbe az iszlám legészakibb zarándokhelyévé vált, sok baj sosem volt vele, ha jött zarándok Mekkából, megkávézott nálunk, imádkozott, amennyit akart, tette a dolgát, mi is a magunkét. Egyszer volt tán csak érdekes a helyzet ott, 1931–ben, mikor majdnem lerogyott a türbe, mert Durics Hilmi Huszein, budai főmufti – ugyan maga nevezte ki magát annak, de muftiból nálunk sosem volt hiány – olyan beszédet mondott, hogy azt maga az Örökkévaló (magasztaltassék az Ő neve!) is csodálkozva hallgathatta, mert nagyon összekeveredett benne a muzulmán és a katolikus hit. Mutatok is belőle részletet, mert nem hétköznapi szónoklat volt.

Muszlimok! Díszes ünneplő közönség! Egy évezred előtt, Allahnak, a Hatalmasnak és Könyörületesnek akarata egy nagyszerű fejedelmet ajándékozott a magyar fajnak. A bölcs Szent Istvánt, aki megalkotta a magyar államot, mely egy évezred viharait állotta, mert a nagy király államát az egy Istenre alapította… Ezt az országot, amelynek mi, magyar muszlimok is tagjai vagyunk, nem kell félteni, amíg nem tér el az első bölcs királya hagyományaitól. (…) A Korán parancsolja az Isten és a Haza szeretetét, s mi követjük Allah parancsait. Az élő, hatalmas, könyörületes egy igaz Isten hitét a Sátán hordái fenyegetik, vallástalanná, Isten nélkülivé, erkölcstelenné, hazátlanná akarják tenni a népet, Isten helyett gépeket állítanak, az erkölcs helyett becstelenséget, felebaráti szeretet s különös megbecsülés helyett egyenetlenséget, becsület helyett sivár anyagi érdekeket hirdetnek, megbontják a családi élet hagyományait, gyermeket a szülő ellen lázítanak, megbontják a tekintély tiszteletét, s fel akarják állítani a Dedzsel [Sátán] országát. Lerombolnak mecseteket, templomokat, imaházakat, iskolákat, s az erkölcstelenségnek és istentagadásnak építenek oltárokat. (…) Magyarország létérdeke, hogy a készülő nagy harcban magához ölelje az iszlámot, mert ha mindazok, akik hisznek az Istenben, összefognak, akkor Szent István birodalma nem múló jelenség lesz a történelemben, hanem újra ki fog terjedni a Kárpátok és az Adria között. Mi, magyar muzulmánok tisztelettel hajlunk meg Szent István, a magyar nemzet pejgambere [prófétája] előtt, s magyar keresztény testvéreinkkel együtt énekeljük: »Hol vagy, István király / Téged magyar kíván / Gyászos öltözetben / Teelőtted sírván!« Ámen.”

Hát nem mondom, kitett magáért a főmufti (különben másodállásban világjáró szélhámos is volt), összehordott hetet is, havat is, ami éppen hasznosnak tűnt az akkori kurzus idején. Mikor is mondta, 1931-ben? Mondhatná akár most, hétfőn is.

Azért hétfőn, mert akkor jön a fényesorcájú Erdogan padisah Budapestre, felavatni a türbét, amit ugyan felavatott a maga idejében a vitéz Jahjapasazade Mehmed pasa is (jó vagy áldott emlékűnek mégsem nevezhetem, csak vitéznek), ámde az idő megtette a magáét: fel kellett újítani. És ez az Erdogan padisah igen ájtatos természetű, ahol sírkápolnát újítanak fel, neki ott kell lenni, fel kell avatni. Értem én, hogy ez egy zarándokhely, de abból is akad épp elég Kisázsiában, mégsem ment el mindegyikhez. Például azokhoz, amik Kurdisztánban fekszenek, egyáltalán nem látogatott el, a szíriaiakhoz viszont fegyveres erőket is küldött.

De hát külön srófra jár a szultánok esze, nehéz őket megérteni.

Egyszóval, jön Erdogan szultán hétfőn, Kelet összes csodáival, Orbán pasával édes kettesben türbékölni, hozza tán még a janicsárzenekart is, ami pedig igen szép és főleg hangos látványosság.

Kelet első csodája az lesz, hogy míg a hét végén futóversenyek miatt nem lehet közlekedni Budapesten, hétfőn-kedden a padisah miatt zárják le a várost, hegesztik le a csatornafedeleket, nehogy kiugorjék a kanálisból egy gülenista mameluk a kezében egy skodalámpával és megijessze a Fényesorcájút. Aztán – remélem – hogy teljes legyen a történelmi tabló, az avatás után kiviszik a szultánt Törökbálintra is, egy kis merengésre, és ha a mi pasánk látogat Sztambulba, ő is megnézheti majd a Héttornyot.

Persze, Erdogannak szerencséje vagyon, ha megússza egy türbe felavatásával, mert akad azóta másik is. De ugyan még harmadik is.

Valóságos európai középhatalom vagyunk türbéből. Szóval, van nekünk egy igen okos, de még annál is ügyesebb seikhünk, a dr. Pap Norbert, az szükség és igény, valamint bőkezű támogatás esetén bévágja az ásót a földbe és szinte bárhol képes türbét találni: azt állítja, megtalálta Szigetváron Szulejmán türbéjét, amit én biza nem hiszek, mert a bizonyítékai részben hiányosak, részben más korokból származnak, állította már, hogy talált Szigetvár közelében, Turbékon „szent várost”, cashbah-t (kasbát), de most, hogy jön a padisah, megtalálta a mohácsi csatamező türbéjének a nyomait is!

Alig egy hónapja, nem előbb, nem később, mintha csak Gül Baba vezetné az ásóját a hetedik mennyországból, tubafa árnyékából, a legjobbkor lelte meg a türbét, épp remek ajándék a szultánnak. És még örüljünk, hogy nem Abdel Fattah el-Sisi elnök látogat ide Egyiptomból, neki találna ő piramist és szfinxet is az Alföldön, ha kell. Mert ilyen nagy tudományú seikh ez a dr. Pap Norbert.

Hanem hát pogány egy gyanú él bennem, igazhitűek. Valahogy nem hiszem én azt el, hogy Törökország könyékig véres kezű ura csak pár ima kedvéért látogat el mihozzánk. Akar az mást is, ami szerintem pénzzel kapcsolatos lészen. Mert bizony a gazdasága rogyadozik, s már nem csak a Porta kincstára kong, de még a polgárok zsebe is üres. Hanem tart ő minálunk valakit, aki az Adnan Polat efendi névre hallgat. Ő színleg üzletember, de én mégis azt mondanám, inkább dzsinn lehet ő vagy ifrít, mert egyszerre mindenhol ott van. Vezető tagja a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványnak, hatalmas ingatlanberuházást indított a Soroksári úton, részt vett – Tiborcz István és Zaid Naffa mellett ülvén – Orbán Viktor parlamenti eskütételén, sőt: a minap a Videoton repülőútról elhíresült londoni mérkőzése alatt egyenesen a magyar miniszterelnök mellett ült.

Ilyen a jó barát, sosem hagyja el cimboráját, ott van vele a nehéz és könnyű pillanatokban egyaránt, fogja a kezét és vigyáz rá.

Ja, különben arról is híres, hogy Erdogan nagy támogatója.

Erdogannak is barátja, nem csak Orbán Viktornak.

No, igazhitűek, az a helyzet, hogy ha azt kérdeznénk, miért is jön igazából a török szultán Budapestre, ez a titokzatos kalmár, ez az ezeregyéjszakai dzsinn volna annak csak megmondhatója – de meg nem mondaná, Ali Baba barlangjáért cserébe sem.

Hát, édes néném, így élünk mi itten, Budapesten, padisah-váróban, türbék árnyékában.

Akinek esze van, még ma bevásárol, és szerdáig otthon marad.

És nagyon remélem, akad majd olyan zseni, aki kitalálja, hogy Erdogant, teljes kíséretével együtt a budai Várban fogadják.

Rögtön utána feketeleves.

Szerző: Szele Tamás
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Elfogadták a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot

Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a …