Home / HÍR / HÍR - KÜLFÖLD / Unalmas péntek? – Nemzetközi sajtószemle

Unalmas péntek? – Nemzetközi sajtószemle

Deutsche Welle / AFP, dpa

Magyarország azt akarja, hogy az EU állja a menekültek távoltartására épített kerítések létrehozásával és üzemeltetésével járó költségek felét, és 400 millió euróról szóló borsos számlát küldött az uniónak – erről a világ számos sajtóorgánuma beszámolt, egyelőre hírügynökségi jelentések alapján. A jelentések idézték Lázár Jánost, aki azt mondta, hogy a gyakorlati szolidaritás megvalósításáról van szó, és többségükben megállapították, hogy a kerítés hozzájárult a balkáni útvonal lezárulásához: ebből az irányból már csak kevés menekült érkezik. A német és az osztrák hírügynökség megállapította: „ A kerítésnek jelképes jelentősége van Orbán Viktor demonstratív bezárkózási politikájában. A jobboldali magyar kormány a migránsok szisztematikus elrettentésének politikáját folytatja. A kevés még érkező migránsokat a határ menti tranzitövezetekben tartják fogva. Orbán emellett a menekültek elleni gyűlöletkampányaival és a civil segítők démonizálásával megerősítette belpolitikai pozícióját. Orbán a migrációt legutóbb a terror céljáét szolgáló trójai falónak nevezte”.

http://www.dw.com/de/viktor-orban-will-eu-f%C3%BCr-grenzzaun-gegen-fl%C3%BCchtlinge-zahlen-lassen/a-40318266

http://www.politico.eu/article/hungary-we-built-a-wall-and-the-eu-should-pay-for-it/

https://au.news.yahoo.com/world/a/36915056/hungary-wants-eu-to-help-pay-border-costs/

 

Süddeutsche Zeitung

Inog az Egyesült Államok és Oroszország közötti egyik legfontosabb leszerelési szerződés, az 1987-ben Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által aláírt, úgynevezett INF-szerződés a közepes és kis (500 és 5500 km közötti) hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről. A NATO pedig már számítgatja az opcióit egy új hidegháború esetére. Ezeket a fegyvereket háború esetén alighanem Németország területén vetették volna be. Az INF volt az első szerződés, amely egy egész fegyverrendszert betiltott, és nem egészen három év alatt 2692 rakétát semmisítettek meg, ebből 1846 darabot a Szovjetunióban. A szerződés a mai napig a fegyverzetellenőrzés és a nukleáris leszerelés egyik legfontosabb pillére. Egyetlen országban sem vitatták hevesebben a NATO úgynevezett kettős határozatát, és egyetlen ország sem profitált többet az INF-szerződésből, mint Németország.

Éppen ezért a német kormány mély aggodalommal szemléli, hogy most éppen ez a megállapodás kétségessé vált. Az Egyesült Államokban, de a NATO néhány részében is felmerültek olyan elgondolások, hogy a nukleáris elrettentés kiépítésével kellene reagálni a gyanúra, amely szerint Moszkva megsérti az INF-szerződést. Oroszország viszont azt mondja, a szerződést az amerikaiak sértik meg. A vita már régebben kezdődött, de most eszkaláció fenyeget. Az Egyesült Államok hírszerzése 2008-ban kapott olyan híreket, amelyek szerint Oroszország új, SSC-8 jelzésű cirkáló rakétát fejlesztett ki és tesztel. Barack Obama 2014-ben Putyinnak tárgyalásokat ajánlott, azzal, hogy meg kell akadályozni a fegyverkezés újabb spirálját. Tavaly az amerikai fél követelte az INF betartása felett őrködni hivatott, addig 13 éven át nem tanácskozó úgynevezett különleges ellenőrző bizottság összehívását. Minden eddigi tárgyalás kudarcba fulladt, csak kölcsönös vádaskodások vannak. Tovább nehezítette a helyzetet az amerikai-orosz kapcsolatokban bekövetkezett jégkorszak és mindkét fél bejelentései, amelyek szerint átfogóan korszerűsítik nukleáris fegyverzetüket. Amerikában a két nagy párt egyetért abban, hogy határozottan kell fellépni az oroszokkal szemben. A kongresszusban már meg is tették az első lépéseket abba az irányba, hogy Washington 2019-ben felmondhassa az INF-szerződést. Ulrich Kühn, a washingtoni Carnegie Nemzetközi Békeintézet kutatója figyelmeztetett: „Európa új nukleáris korszak küszöbén áll”, és a legnagyobb kihívás az INF-szerződés körül parázsló konfliktus. Ebben a helyzetben a NATO-ban is megkezdődött a gondolkodás a megfelelő reagálásról. A tagállamok kaptak egy úgynevezett „opciós dokumentumot”, de a hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Washington nyomást gyakorol, és diplomaták szerint akár már ősszel elkezdődhetnek. Egy szóvivő kérdésre csupán annyit mondott, hogy „komoly aggodalom uralkodik”. A kiosztott dokumentumban 39 lehetőség szerepel, három – „elképzelhető”, „jelenleg elkerülendő” és „nem tanácsos” – kategóriában. A dokumentum persze bizalmas, de annyi tudható, hogy számos javaslat emlékeztet azokra, amelyekről Washingtonban már nyílt vita folyik. A felsorolás NATO-diplomaták szerint azt mutatja, mennyire komolyan keresi a szervezet a válságra a politikai megoldást. Akadnak olyan opciók is, amelyek eléggé hidegrázósak, és Brüsszelben nem, kevesen tartanak attól, hogy Trump a legélesebb lehetőségeket részesítheti előnyben. Nyugaton köztudott, hogy Moszkva az INF-szerződést már rég hibának tekinti. 2004-ben Oroszorszég javaslatot tett, hogy mindkét fél lépjen ki, 2007-ben pedig kudarcot vallott egy közös orosz-amerikai kísérlet, hogy nemzetközivé alakítsák a szerződést. A mostani elgondolások között van ez is, Kína és India bevonásával. További lehetőség, hogy felajánlják az orosz félnek az INF érvényének Európára korlátozását – ez esetben a Kreml rövid és közepes hatótávolságú rakétákat állomásoztathatna az ország keleti részén. Okosnak tűnik az is, hogy a két fél gondoskodjon a teljes kölcsönös átláthatóságról és tegye lehetővé a kölcsönös ellenőrzéseket. Ilyenek az INF-szerződésben szerepeltek, de 2001-ig voltak érvényben. NATO-körök szerint a katonai megfontolások a diplomáciaiakhoz hasonlóan messzire mutatnak. A dokumentum tucatnyi olyan lehetőséget tartalmaz, amelyet a szervezet a szerződéssel összeegyeztethetőnek tekint. Több felkínált lehetőség azonban tovább élezné a feszültségeket. Kezdve attól, hogy erősítenék a B-2 és B-52 nehézbombázók rotációját Amerikából Európába, a korai előrejelző rendszerek, valamint a rakéta- és tengeralattjáró-elhárítás kiépítéséig. További lehetőség a katonai és civil célpontok – köztük a kikötők és repülőterek – támadások elleni „megkeményítése”, ami védelmi berendezkedés, de egyben mutatja, hogy az illető fél képes lés kész visszaütni – ezt a katonák „katonai jelzésnek” nevezik és mindezek a lehetőségek az „elképzelhető” kategóriában szerepelnek. Két felkínált lehetőség különösen kényes: az úgynevezett céltervezés, vagyis az atomfegyverek célpontjainak kijelölése és felderítése. Ebben a vonatkozásban a NATO is óvatosságra int, ellentétben azzal a lehetőséggel, hogy erősítsék azoknak a repülőgép-kötelékeknek a bevetési készségét, amelyek háború esetén bombákat dobnának le. A jelek szerint Washingtonban el tudják képzelni azt is, hogy bővítsék azoknak az európai államoknak a körét, ahol amerikai nukleáris rakéták állomásoznak – ezek száma jelenleg feltehetően 6. Sok függ majd az Egyesült Államon és az Európán belüli vitától. Mindenekelőtt a kelet-európai államok sürgetik már régebben a határozott fellépést Oroszországgal szemben. Az amerikai kongresszusban már elhangzottak olyan követelések, hogy szüntessék meg az INF-szerződést. Trump elnököt törvényi úton lehetne kényszeríteni a szerződés felmondására, és Washington azzal az indokkal mondaná fel, hogy Oroszország megsértette a szerződésben foglaltakat. Akkor alighanem azok az intézkedések is az „elképzelhető” kategóriába kerülnének, amelyek jelenleg a „nem tanácsos” címszó alatt szerepelnek: egy új rakéta- vagy cirkálórakéta osztály kifejlesztése, tesztelése és hadtrendbe állítása – ez újabb lépés lenne az új hidegháború felé.

http://www.sueddeutsche.de/politik/usa-und-russland-riskante-rolle-rueckwaerts-1.3648217

 

Der Tagesspiegel

A lengyel kormány nyilvánvalóan Lengyelország „erdoganizálásának” tervét követi, és Merkel kancellárnak változtatnia kell elnéző stratégiáján, mert az kudarcot vallott – mutatott rá a lap kommentárjában. A nemzeti-konzervatív PiS-kormánnyal szerzett tapasztalatok rácáfolnak arra a reményre, hogy párbeszéddel enyhíthető a demokrácia és a jogállamiság elleni támadás, és hogya a hatalomváltás csak idő kérdése, utána pedig rendeződnek majd a kapcsolatok. Varsó még csak nem is adott komoly választ a lengyel igazságügyi reform miatti német aggályokra. Az unió most kénytelen elindítani a kötelezettségszegési eljárás következő lépcsőjét, és a kancellár nem tehet mást, mint hogy támogatja Brüsszelt, még akkor is, ha ellenére van a lépés. Sok német elemző hasonló fordulatot tett, mert arra a keserű felismerésre jutott, hogy Varsó

láthatólag olyan stratégiai tervet követ, amelyet „Lengyelország erdoganizálásának” lehet leírni. A cikk részletesen ismerteti a lengyel kormány lépéseit. Az igazságügyi reform célját a szerző abban látja, hogy bármely nem kedvelt tisztségviselőt bíróság elé lehessen állítani az adópénzek nem megfelelő felhasználása miatt, és hogy ezzel a kormány azokat a városokat és térségeket veszi célba, ahol az ellenzék népszerű. Vannak különbségek a mai Lengyelország és Erdogan Törökországa között, de a PiS éppen most hozza létre az ellenzék elleni fellépés feltételeit. Ám Lengyelország Törökországgal szemben az EU tagja, és ami ott történik, az nem külpolitika, hanem európai belpolitika, jelentős hatása van Európára és a közvetlen szomszéd Németországra. Amennyiben a Lengyelországgal szembeni politika téves volt, az nem egyedül Merkel hibája: a politikai párttok és Lengyelország-szakértők nagy-nagy koalíciója hidegvért javasolt, amikor a PiS 2015-ben hatalomra került. Az érvek reményből, pragmatizmusból és vak meggyőződésből táplálkoztak. Egyetlen más ország sem lázadt annyiszor a diktatúra és az idegen uralom ellen, és Lengyelország majd legyőzi a PiS tekintélyelvű eltévelyedéseit is. A pragmatizmus azt mondta, hogy a lengyel kormény németellenes érzelmeket szíthat, ha a sarokba szorítják, ezért jobb, ha Berlin visszafogja magát a bírálattal, lépjen fel Brüsszel, hiszen a konfliktus az EU-val áll fenn. Az EU lehetőségei azonban korlátozottak, mert a kötelezettségszegési eljárás szankciók nélkül ér véget, ha akárcsak egyetlen tagállam is ellenzi azokat, és jelen esetben Magyarország ellenzi. A vak meggyőződés pedig azt állította, hogy egy olyan ország, amely hosszú harcok után nyerte el a demokráciát és a jogállamiságot, nem fogja azt feladni. Ez a nézet tévesnek bizonyult. Az EU-nak és Németországnak az Európai Bíróság előtti perekkel, azzal, hogy elfogadható határokon belül nem adja meg a pénzügyi támogatásokat, és a PiS jogsértéseivel szembeni világos politikai hozzáállással segítenie kell Lengyelországot abban, hogy megmentse önagát a PiS tekintélyelvű uralmától – írta a szerző.

http://www.tagesspiegel.de/politik/polen-politik-der-bundesregierung-polens-schleichende-erdoganisierung/20262206.html

 

(A DK sajtószemléje)

Szerző: hj
Forrás: Huppa

Olvasta már?

Az ukrán oktatási miniszter Kárpátalján járt, a magyarok nem hisznek neki

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter a Beregszászi járás magyar iskoláinak igazgatói előtt kijelentette, hogy Ukrajnában …